Hónap védője: Francesco Acerbi
Sokatmondó, hogy mind az öt meccset végig játszotta a 35 éves hátvéd, nélkülözhetetlen eleme a csapatnak. Nagy érdeme volt abban, hogy kapott gól nélkül nyertünk Salzburgban is, egy igazán fontos BL meccsen.
Egyébként remek gólpasszt jegyzett a Benfica ellen, Frattesi tökéletes labdát kapott az olasz válogatott társától.
(Nem az első “öregebb” játékos, aki Inzaghi keze alatt csodájára képes).
Hónap középpályása: Henrikh Mkhitaryan
Kézenfekvő lenne Calhanoglut beírni ide, nem is lenne alaptalan, most mégis az örményt választom, aki már jó ideje nagyszerű teljesítményt tesz le az asztalra.
Két nem túl látványos gólpassz szerepel a neve mellett novemberben, és valahogy minden meccsen aktívan lép be a támadásokba. Minden csapatban nagy kincs egy ilyen szürke segítség, ritkán csillog villog, de még ritkábban hibázik.
A hónap csatára: Lautaro
Megállíthatatlan, háromszor is betalált a hónapban, méghozzá létfontosságú pillanatokban, mindegyik esetben távol Milánótól.
Bergamóban csodásan tekerte a hosszúba a labdát, Salzburgban az ő büntetőjével nyertünk, a torinói pontszerzés pedig szinten általa valósult meg.
Legutóbb a 17/18-as szezonban sikerült Icardinak az, ami most Lautaronak- 13 meccsen 13 találat. Talán egész Európa legjobb formájában levő csatára Martinez, tartson ki soká ez a remek formája!
A hónap védése
Sommer remek védése nagyon kellett az Atalanta ellen, főleg a meccs hajrájában. A 81 percben Scamacca lőhetett a tizenhatos vonalról, a svájci kapus azonban remek mozdulattal érte le, és fogta a labdát félkézzel. Neki köszönhetően maradt a 2-1, és nagyon értékes három pontot zsákmányolt a Nerazzurri.
A hónap gólpassza
Marcus Thuram asszisztja Lautinak a Juve ellen.
Az egész labda menet szemet gyönyörködtető volt, Sommer kidobta Dumfriesnek, ő egyből Barellának, ő egyből Tikusnak. A francia pedig simán megverte Bremert, és tökéletesen tette be Martineznek a labdát.
Remek fizikum, remek labdatartás, gyorsaság, lövőkészség- egyre jobban megszeretjük Thuramot!
A hónap gólja
Ez senkit nem fog meglepetésként érni, nyilván Dimarco félpályás gólja nyerte a díjat- valószínű, hogy a szezon gólja címert is versenyben lesz Fredi találata. Persze más körülmények között született, mégis önkénytelenül eszünkbe jutatta Stankovic hatalmas bombáját, amit még 2011-ben szerzett a Schalke ellen. Érdemes lehet feleleveníteni azt a megmozdulást is…
Egyébként Dimarco kapcsán meg kell jegyezni, nem csak ez a gólja volt szép, minden meccsen hatalmas fegyver Inzaghi kezében, a rengeteg beadása, kereszt passza rendre veszélyt rejt az ellenfelekre nézve.
A hónap csalódása
Sérülések a védelemben. Egy hónap leforgása alatt két remek hátvédünk is kidőlt a sorból.
Pavard még Bergamóban kényszerült korán elhagyni a pályát, a diagnózis szerint kificamodott a francia térdkalácsa, előreláthatólag két hónap kihagyást jósoltak neki. Ez eleve szomorú hír, ráadásul éppen belejött a játékba Benji, már-már a legjobb hátvédként gondolhatunk rá, és érződik is a hiánya…
Közben egy válogatott edzésen Bastoni szenvedett húzódást, őt több hétig nélkülöznie kell Inzaghinak. Nagyon reméljük, hogy mielőbb láthatjuk őket a pályán, újra egészségesen.
A hónap meglepetése
Egészen röviden, a Benfica elleni 3-3.
Egyrészt meglepő volt, hogy Inzaghi tényleg teljes rotációt hajtott végre, bátran tett be abszolút új embereket a kezdőbe, ez pedig egy BL meccsen üdítő újdonságként hatott.
A másik pedig, hogy nem is volt rossz az eredménye. Persze az első játékrész bukás volt, mégis felállt belőle a csapat, és három tartalékos ember szállította az egyenlítéshez szükséges gólokat.
Mindenképpen jó lenne többet látni a B kerettől, a tavaszi kettős terhelésnél óriási szükség lesz rájuk.
