Kétgólos hátrányt dolgozott le fél óra alatt Chivu csapata: az első félidőben nem ment az Internek, Baturina révén meg is szerezték a vezetést a vendégek, a Nerazzurri pontatlan volt, és nem jelentett túl nagy veszélyt. Úgy tűnt, hogy a két edző közül Fabregas mondandója volt hatásosabb a szünetben, hiszen a Como egyből meg is duplázta előnyét Zieliński hibája után, azonban az Inter nem adta fel.
A fordulópont Sučić behozatala volt: a horvát középpályás először okos mozdulattal készítette le Çalhanoğlu elé a labdát, aki kilőtte a hosszú alsót, így visszajöhetett a meccsbe az Inter. Ezek után a vendégek már látványosan várták a végét, minden alkalmat megragadtak arra, hogy lopják a perceket. Ekkor már óriási volt az Inter mezőnyfölénye – ám ne felejtsük el azt sem, hogy Martínez hatalmasat védett Diao helyzeténél, ami minden bizonnyal lezárta volna a meccset. És úgy tűnik, a Pazza Inter még nem veszett ki a csapatból. A 86. percben Sučić tekert középre, és ismét Hakant találta meg, aki kivételes módon fejjel egyenlített. A végén a fiatal horvát lett a hős, Çalhanoğlu pedig visszaadta a gólpasszokat, ezúttal ő adta Sučićnak a győztes gólpasszt, Petar pedig éppen hogy, de elérte a labdát és a hosszúba tekert. Eufória.
Az Inter ismét megmutatta, képes harcolni az utolsó pillanatokig is. Ezzel pedig készülhet a kupadöntőre, Május 13-án, ahol vagy a Lazio, vagy az Atalanta lesz az ellenfél.
Forza Inter!!!