Bár minden létező szemszögből az Inter volt az esélyese a szombat déli meccsnek, alaposan meg kellett izzadni a győzelemért. Ahogy az már számtalan esetben bebizonyosodott: a legkönnyebbnek ígérkező meccs lehet a legnehezebb.
Primo Tempo
Már a kezdés előtt remek hírt kaptunk, hiszen a sérülés miatt pár hétre kidőlt Lautaro vezette ki a csapatot a pályára, így újra az argentin viselhette a csapatkapitányi karszalagot. És ha már kezdett, hát gólt is szerzett- a 13. percben lendületből támadott a Nerazzurri, és Mkhitaryan tökéletes ütemű passzából Martinez gurított a kapuba. 1-0!
A vezetés birtokában viszont azt láttuk, amit nem akartunk. Fogalmazzunk úgy, hogy nem törte össze magát senki, hogy megduplázza az eredményt.
Secondo Tempo
Talán a szokatlan időpont, vagy az év eleje miatt, de elég spórolós volt az energiával mindkét gárda. Calha életerős lövése volt sokáig az egyetlen komolyabb próbálkozás, pedig az örök igazság ott lebegett a Meazza stadion felett- egy gól nem gól. És bizony újra beigazolódott a bölcs gondolat. A 73. percben beállt Henry egy perc múlva labdába is ért, méghozzá a combjával sodorta be Sommer kapujába a labdát. 1-1!
Bosszúsan figyeltük az eseményeket, nyomott az Inter, jöttek a cserék, de a döntetlen maradt a 90 perc végéig. Aztán jött a szezon talán legőrültebb hosszabbítása. És a gól is megérkezett, nem akármilyen módon. Előbb Bastoni remek kapáslövése csattant a felsőlécen, és amíg a védő a fejét fogta, Barella szintén kapásból küldte vissza a kapu felé a labdát. És bár Montipó védett, a labda kipattant tőle, és Frattesi megszerezte eddigi legfontosabb interes gólját. 2-1!
Az ünneplésben még a nadrágját is majdnem elvesztette az olasz válogatott középpályás, komoly érzelmek szabadultak fel a többiekből is. Ám a vége még odébb volt. Fabbri engedte még a meccset, és mivel a veronai kapus is előre jött, üres kapura mehetett Barella és Sánchez. A helyzetet sikerült elrontani, de mindegy is volt- közben büntetőt fújt vissza a bíró a vendégek javára, mondjuk úgy, erősen véleményes ítélet volt.. Henry azonban elpuskázta a lehetőséget, így néhány lábon kihordott infarktus után véget ért a horror mérkőzés. 2-1, nyertünk!
Bizonyítvány
Sommer – a gólról nem tehetett, nagyon közel pattant meg a labda a Verona játékosán. Egyébként tette a dolgát, az elején lábbal mutatott be egy nagyon védést.
Acerbi – közepes teljesítményt nyújtott, de a végén remekül emelte át a kapust, és kis híján gólpasszt adott.
Dumfries – most valahogy nem ment a hollandnak, a jobb szél nem is volt olyan aktív, mint máskor.
Pavard- nagyon jó, hogy újra kezdőként számíthat rá Inzaghi, elől és hátul is igazán hatékonyan működik.
Bastoni – folytatta a remeklést, a felsőléces lövése zseniálisra sikerült.
Carlos Augusto – nem éppen Dimarco, röviden. Összességében jól teszi a dolgát a bal oldalon, de egy kis plussz még kene.
Mkhitaryan – egyszerűen nem lehet megállítani, a gólpassznál ez főleg igaz volt, még lerántanak sem lehetett. Szinte minden meccsen megvan az egy-két extra mozdulata.
Calhanoglu – kevés volt tőle a próbálkozás, csak egyszer ugrottunk fel miatta a kanapéról.
Barella – továbbra is a középpálya ékessége, a győztes gól előkészítője lett.
Thuram – végig harcolt, most nem kapott jó labdákat.
Lautaro – legjobb teljesítménye volt a mezőnyben, a gólja megint klasszis képességekről árulkodik- kissé maga alól kellett külsővel elpöccintenie a labdát. A játéka üzemanyag a menetelésben.
Cserék:
Darmian – nem váltotta meg a világot, a büntetőnél nem tartom hibásnak.
Dimarco – már korábban kellett volna, életet visz a támadásokba.
Sánchez – értékelhetetlen.
Arnautovic – kerékkötő. Néha meg villant már a szezonban, de szombaton kifejezetten nem segíteni szállt be a meccsbe. Van, hogy rosszul pattan a labda, igaz, de ennyiszer…?
Frattesi – a hős. Dicséret illeti, hogy ment a lepattanóra, a lelkesedése igazi Interistává teheti!
Inzaghi – nem sikerült felpörgetnie a csapatát a vezető gól után, a cserék is későn jöttek.
Összegezve: minden jó, ha a vége jó! Muszáj vagyok elsütni a mondást- az igazán nagy csapatok a nehéz meccseket is megnyerik valahogyan.
Nehéz sorozat jön a továbbiakban, szóval Forza Nerazzurri!
