Forza Nerazzurri!

Kék-fekete aortapumpám teljes szeretetével köszöntök mindenkit. Új sorozatunkban a számoké lesz a főszerep. Ugyanis a játékosok statisztikai adataival fogok foglalkozni. Igyekeztem mennyiségi mutatók mellé minőségieket is beválogatni. Vágjunk is bele! Első témánk a hamarosan visszatérő Seria A első három helyezettjének támadóit vesszük górcső alá, vagyis hőn szeretett klubunk, a Lazio, illetve a Piemonte Calcio Juventus játékosaié lesz a főszerep.  Annyi kikötéssel, hogy legalább 1000 játékpercet pályán levőket vesszük csak figyelembe az elemzés során. Az adatok az Understat, Sofascore és Whoscored honlapjáról vannak.

I. Gólszerzés

Először a támadók legfőbb feladatát nézzük meg, a gólszerzési mutatókat. Immobile erős szezont fut, ami a találatokat illeti, de Ronaldon sem igazán látszik a kor. Lukaku is remekül illeszkedett be az olasz fociba, ezt bizonyítja a 17 gólja is. Lautaro is szépen fejlődik, 11 gólja is erről árulkodik. Első minőségi mutatóként a 90 percre leosztott „Expected Goals” indexxel kezdenék, amely a várható gólokat számolja, annak függvényében, hogy mekkora is az adott helyzet, mennyire is várható belőle gól. Ebben a tekintetben is Immobile emelkedik ki, közvetlenül Ronaldo előtt. Mi csatáraink közel hasonló számokat produkáltak a szezon eddigi részében, az argentin 0,62, a belga 0,57. Fontos mutatónak számít még a helyzetkihasználás, amelyben a gólok számát a lövésekkel osztjuk el. Ezzel párhuzamosan érdemes beszélni az Xg/lövés mutatóról is, ami pedig megmutatja, hogy az adott játékos mennyire ígéretes helyzetből lő a kapura. Ebből is látszik, hogy a két legjobb helyzetkihasználással rendelkező támadó Immbolie és Lukaku, akik a leginkább kijátszott helyzetekben eresztettek el egy-egy löketet. Kiemelendő még a Lazio támadójátéka, mivel az olasz befejező csatár 83 lövés mellett hozta a 0,24-es értéket.Vagyis a rómaiak csapata tudta a legtöbb kidolgozott helyzetet produkálni. Dybala próbálkozik a legvártalanabb helyekről, ahhoz képest magasabb helyzetkihasználási mutatóval rendelkezik, mint Higuain. Martínez mindkét értéke átlagosnak mondható, ami egyáltalán nem mondható rossznak, hiszen ez még csak a második éve az európai foci vérkeringésében.

II. Passzolás

A passzolás vonatkozásában már Dybala áll az élre. Látszik, hogy ő inkább az előkészítésért a felelős, de alapból igen magas passzolási számmal rendelkezik az egész torinói csapat támadórészlege.Ebben a mienk száma elmarad, mindkét dobogós csapattól, főleg az argentin esetében látunk alacsony számot 179-cel. Nem csak gólokban, de gólpasszokban is Immobile emelkedik ki. Ha 90 percre vetített kulcspasszokat nézzük, akkor Martínez ebben a mutatóban is gyengébben szerepel. Lukakunak 1,51 kulcspassza van (amiből lövés következett). Minőségi mutatókat nézve először is a kulcspasszok minőségét vizsgáló xA90-nel foglalkozzunk, ami az xG90-hez hasonlóan az adott szituációból mekkora valószínűséggel lesz gólpassz is. Ebben a mutatóban is a listavezetők állnak az élen,és a mieink állnak a leghátrébb a sorban. Folytassuk a sort két nagyon hasonló mutatószámmal az XgChain90-nel és az XGBuildup90-cel, amelyek nagyon jól mutatják, hogy „a játékos mennyire vesz részt a támadásépítésben”. Előbbi és utóbbi között a különbség csupán annyi, hogy a xGBuildup90 nem veszi figyelembe a lövéseket és a kulcspasszokat. Utóbbian Dybala vesz részt a legaktívabban a felsorolt nevek közül. Legkisebb értékkel pedig Immobile, Lukaku és Martínez rendelkezik. Hatékonysági mutatókban megmutatkozik, hogy Lautaro-nak a passzolásban fejlődnie kell, nem csak jóval kevesebbet passzol, mint társai, de ezt alacsonyabb hatékonysággal is teszi, összes passz és hosszabb passzok esetében is. Viszont a belga óriás hosszabb indításai igen pontosan érkeznek a csapattársakhoz, 83,33% igen magas, Ronaldonak ez 76,92%.

III. Párharcok

Párharcok témakörben először is nézzük, hogy hányszor bocsátkoznak cselezésbe a támadók, és milyen hatékonysággal teszik mindezt. A ranglista végénLukaku, Immobile és Higuain áll. Dybala, Correa és Ronaldo pedig a legelején.Hatékonyságot nézve Martínezé a legalacsonyabb hatékonyság, de ha belegondolunk főleg ősszel még nagyon könnyen elsodorták. Sajnos Lukaku sem erős ebben a viszonylatban, kicsivel több, mint a fele esetében volt csupán sikeres. Ezen adatok alapján a legjobbnak Correa bizonyul, aki 67,74%-kal jön ki jól egy cselsorozatból. Párharcokban csatárduónk elég sokat vesznek részt, közel azonos sikeresség mellett.Immobile keveset, és még ott is csak 36,32% sikerességgel, Ronaldoé 59,09%. Fejpárbajoknál nincs meglepetés. Lukakunak van a legtöbb győztes fejpárbaja, meccsenként közel 3, és mindezt igen hatékony 56,45%-kal teszi meg.  Egyik alapvető taktikánk, hogy labdaszerzés után felívelik neki a labdát, és ezt általában jó helyre tudja utána bólintani.Martínez is sokat használja a fejét (remélem nyáron is jó döntést hoz), meccsenkénti 1,5-ös megnyert fejpárbajával 35,9%-os hatékonysággal. Immobile és Dybala a fejpárbajok közel ¾-ében veszít.

IV. Védekezés

Bár egy támadó elsődleges feladata gólok szerzésevagy előkészítése, de a modernfoci velejárója, hogy ma már igen fontos szerepet játszanaka védekezésben is. Viszont itt mindenképpen érdemes korrigálni a rendelkezésre álló statisztikákat, aszerint, hogy a csapat hány százalékban birtokolja a labdát. Így tesz a Totalfootballanalysis oldalán Daniel Lusted is, ahol a csapat labdabirtoklási arányával korrigálták a számokat. Miért is fontos ez? Mivel egy labdabirtoklásra jobban figyelő csapatnak kevesebbet kell védekeznie, így az ottani mennyiségi mutatókat kevésbé lehet érdemben összehasonlítani egy deffenzívebbel. Végül ezeket a korrigált mutatókat összeadva kaptam meg a korrgált össz védekezési indexet. Ebben nagyon jól muzsikálnak Martínezék. Szerelési mutatóban Martínez szerelési és közbeavatkozási mutatója magas, míg Lukaku tisztázásban és blokkolt lövésekben emelkedik a többi csapat támadója fölé. Lazio támadói veszik ki a védekezésben a legkevésbé ki a szerepüket.

V. Összefoglaló

Összefoglalva megállapítható, hogy nem panaszkodhatunk a támadóink teljesítményére. Védekező tevékenységükben kiemelkedőek, gólszerzésben is tökéletesen helytállnak. Lukaku fejpárbajokban igencsak a mezőny fölé emelkedik. Egyedül a passzolási mutatókban maradnak el a többiektől, főleg Martínez esetében igaz ez, de ahhoz képest, hogy Lukaku idén jött, Martíneznek pedig ez a második éve Európában igen csak örülhetünk, hogy ez a duó rohamoz elől, hogy meddig az a jövő zenéje (vagy Lautaroé).