Kategória: Hírek

Pio és Tikus 20 perc alatt eldöntötte

Újabb magabiztos győzelem, most a Como ellen – pont időben jött a pofon a derbin? Pio Esposito és Marcus Thuram első félidei góljával 2-0-ra nyert az Inter több mint 75 ezer néző előtt, így 28 ponttal egy pontra csökkentette a hátrányát a listavezető Lazióval szemben.

Tehetetlen Como, húsz perc alatt két gól

Chivu egy helyen változtatott a rotterdami kezdőn: a védelem közepére visszatért Alessandro Bastoni, mellette Akanji és Carlos Augusto játszott, a jobb oldalon pedig ismét Djed Spence kapott helyet.

Lehet, hogy épp időben ébresztette fel a Milan elleni meccs Chivu csapatát? A derbi vereség óta Rotterdamban és ma este is mintha egy másik Intert láttunk volna. A Nerazzurri az első másodpercektől agresszív letámadással hozta zavarba Cesc Fàbregas csapatát, lényegében teljesen megfojtva a Como játékát.

Hamar meg is lett az eredménye. A 12. percben Federico Dimarco fontos labdaszerzése után Thuram indította Spence-t, az angol a felfutás után középre adott, Esposito pedig esés közben a hálóba tolta a labdát (1-0).

Rendezni sem tudta sorait a Como, már jött a második. A 19. percben Esposito remekül tartott meg egy felpasszolt labdát, és indította Dimarcót, aki Piotr Zielińskit találta meg, a lengyel pedig középre passzolt és Valle nem tudott érdemben felszabadítani. A lecsorgó labdát pedig Thuram vágta be Sanchez kapujába (2-0). A francia a gól után leült a reklámtáblára, úgy várta a társait. 2-0, és még 20 perc sem telt el.

Ahogy haladt előre a félidő, a Nerazzurri letámadása enyhült, de a csapat folyamatosan veszélyes maradt, egy-egy kontrából ígéretes támadások születtek, csak gól nélkül. Hátul Carlos Augusto és az egész védősor szinte a kapu közelébe sem engedte a Comót, a félidő hajrájában pedig épp a brazil védő dolgoztatta meg Sanchezt.

Kontrollált második félidő

Hasonló szellemben indult a második játékrész is. Gól már nem született, de akadt pár veszélyes helyzet, Dimarco és Thuram is szerezhetett volna még gólt: Dimarco lövése az oldalhálót rázta meg, Thuram lapos jobb lábas lövése pedig nem sokkal kerülte el a kapufát.

Lényegében a 70-75. perctől engedett ki egy kicsit talán az Inter, de akkor sem annyira, hogy a vendégek komoly veszélyt alakítsanak ki. Egyetlen momentum talán Nico Paz beadása volt, amelyre érkeztek volna a comói támadók, de Josep Martínez jó helyre ütötte ki, így a szépítés sem sikerült.

Chivu a 72. percben Mkhitaryant és Bonnyt küldte pályára Zieliński és Esposito helyére, a 81. percben Sučić váltotta Çalhanoğlut, a 88. percben pedig Diouf és Pavard jött Dimarco és Thuram helyett. Dimarco ezen a meccsen 250. alkalommal lépett pályára az Inter mezében.

Valami ilyesmiről beszélhetett Chivu és a csapat: a képesség adott, de a folyamatos motiváltság gondot okoz. Ma este viszont tökéletes szellemben futottak ki a pályára a srácok, és lényegében rajt-cél győzelmet arattak a BL-meccs után önbizalomtól fűtött Como fölött.

Chivu: „Ritmus és intenzitás, gratulálok a srácoknak!”

„27 nap alatt kilenc meccset játszottunk, sok energiát kellett beletenni, hogy vegyük az akadályokat, végül ez hullámzó teljesítménnyel sikerült, a játék minőségét és az eredményeket tekintve is. Nem lehet mindig jól teljesíteni, és néha vannak keserűségek, amiket le kell nyelni és el kell fogadni, és munkával javítani kell rajtuk. Ma emeltük a ritmust és az intenzitást, volt minőség a játékunkban, és csapatszinten jól támadtunk le: csapatként gondolkodtunk, és megtettük, ami kellett ahhoz, hogy ne kerüljünk bajba. A jó első félidő után vezetve mehettünk szünetre, utána pedig ki tudtuk használni az átmeneteket. Gratulálok minden srácnak.”

„Sajnos elveszítettük a derbit, de feltűrtük az ingujjunkat, begyógyítottuk sebeinket, hogy újrakezdjük, és olyan ambiciózus szezont fussunk, amilyet szeretnénk – ez történt a Brugge után is. Ebben a kilenc meccsben jobban is teljesíthettünk volna, de rosszabbul is.”

„Mindig is azt mondtuk, hogy a letámadást az egész csapat végzi, együtt kell csinálni, nem egyénileg – ezt a derbi után megértettük, és megmutattuk Rotterdamban és ma is.”

Spence-ről így beszélt:

„Amikor kiválasztottuk, tudtuk, mit adhat nekünk minden szempontból. Sajnos két hónapig nem volt velünk, és igyekszünk a legjobb állapotba hozni. Az utóbbi két meccsen jól láttuk mire képes, és még sokat fejlődhet.”

„A tabella még szoros, még a szezon elején járunk. Az a fontos, hogyan érkezünk meg márciusba, hol állunk akkor, és miért harcolhatunk.”

Thuram és Esposito, a meccs hősei

Thuram ötödik gólját szerezte a Como ellen négy bajnokin, és őt választották a meccs legjobbjának:

„Mennyit ér ez a győzelem? Fontos három pont, hazai meccsen, a szurkolóink előtt, egy nagyon erős ellenfél ellen. Mindent megtettünk, hogy ma este az Inter nyerjen, és sikerült.”

„A Como nagyszerű csapat, Európában is nagyon jól teljesít. Jól játszottunk ma este, nagy meccset csináltunk, és az ellenfél nem talált megoldást. Az ünneplés? Így jött, és így csináltam, nem utaltam semmire különösebben.”

Esposito a Feyenoord után sorozatban második meccsén volt eredményes. Ez volt a harmadik bajnoki gólja az idényben, és a tizedik a Serie A-ban az Inter színeiben, 21 évesen és 133 naposan – legutóbb Mario Balotelli érte el ennél fiatalabban a tíz bajnoki gólt Nerazzurri mezben:

„Fontos meccset játszottunk. Örülök, hogy gólt szereztem, mert itt [a Meazzában] még hiányzott a gól, de a csapat teljesítménye fontosabb. Nagyon jól támadtunk le, és úgy mozogtunk egyik oldalról a másikra, hogy nem adtunk fogást a védőknek – ez sokat segített, hogy a lehető legjobban kezdjük a meccset.”

„A derbi? Vereségként éltük meg, és olyan meccsként, amit elemezni kell, hogy megértsük, mi nem működött. Ezt megtettük, és a Feyenoord meg a Como ellen reagáltunk: ha kikapsz, fontos, hogy újra elindulj, és menj tovább. A sárga lap? Azt a szabálytalanságot meg kellett csinálnom, Nico Paz elment mellettem, és nem engedhettem, hogy kontrázzanak.”

Carlos Augusto a középre visszakerülő Bastoniról és Nico Paz semlegesítéséről beszélt:

„Egész héten együtt dolgoztunk ezen. Nico Paz az én oldalamon játszott, igyekeztem agresszívabb lenni, mert nagyon erős. Szerencsére Bastoni is nagyon erős, és remek adottságai vannak ehhez a poszthoz.”

Hakan Çalhanoğlu pedig a derbi utáni reakciót emelte ki:

„A Como erős és kellemetlen csapat, ezt tudtuk, és úgy léptünk pályára, mint Rotterdamban, jó úton járunk. Tudjuk, mit kell tennünk: így kell folytatni, mindig egységesnek maradni, és sosem feladni. A csapat reakciója számít, nem az, hogy elveszítettünk egy meccset, még ha az AC Milan ellen is.”

Második helyen tehát az Inter, egy pontra a Laziótól. A válogatott szünet után november 22-én, Bergamóban, az Atalanta ellen folytatja a csapat, három nappal később pedig a Stuttgart érkezik a Meazzába.

Jegyzőkönyv

INTER-COMO 2-0 (2-0)
Gólszerzők: 12′ Esposito, 19′ Thuram

INTER (3-5-2): 1 Josep Martínez – 25 Akanji, 95 Bastoni, 30 Carlos Augusto – 99 Spence, 23 Barella, 20 Çalhanoğlu (8 Sučić 81′), 7 Zieliński (22 Mkhitaryan 72′), 32 Dimarco (17 Diouf 88′) – 94 Esposito (14 Bonny 72′), 9 Thuram (28 Pavard 88′).
Cserék: 12 Di Gennaro, 49 Provedel, 5 Stanković, 6 Stones, 21 Jones, 31 Bisseck, 46 Bovio, 53 Lavelli
Vezetőedző: Cristian Chivu

COMO (4-2-3-1): 97 Sanchez – 27 Couto (30 Liberali 74′), 4 Ramon, 2 Kempf, 3 Valle (16 Kaiki 74′) – 5 Perrone (21 Ricci 46′), 6 Milla – 7 Da Cunha (8 Caqueret 74′), 10 Paz, 20 Baturina (28 Smolcic 46′) – 9 Douvikas.
Cserék: 1 Butez, 22 Vigorito, 13 Dossena, 15 Lahdo, 18 Goldaniga, 53 Kambwala, 54 Papaccioli, 55 De Paoli
Vezetőedző: Cesc Fàbregas

Sárga lap: Esposito (Inter)
Hosszabbítás: 1′ – 3′
Játékvezető: Chiffi (Asszisztensek: Colarossi, Bahri; Negyedik játékvezető: Marcenaro; VAR: Paterna, AVAR: Gariglio)

Forza Inter!!!

A BL meglepetés Como érkezik Milánóba

A Feyenoord elleni 0-3-as BL-győzelem után hazai pályán folytatja az Inter: a Serie A 11. fordulójában, a válogatott szünet előtti utolsó meccsen Cesc Fàbregas Comója érkezik a Meazzába. A találkozó november 8-án, vasárnap 18:00-kor kezdődik, a mérkőzést a Net4+ közvetíti.

Nem akármilyen ellenfél jön. Az Inter 25 ponttal a tabella második helyén áll, nyolc győzelem, egy döntetlen és egy vereség a mérlege, 26 lőtt góljával a számok alapján a bajnokság második legjobb támadójátékát játssza. A Como pedig 23 ponttal a negyedik, és mindössze nyolc kapott góllal a Lazióval együtt a liga legjobb védelmét adja. A hét közepén pedig olyat tett a Bajnokok Ligájában, amire nem igazán volt még példa: 1-9-re nyert Lens otthonában.

A legjobb támadás a legjobb védelem ellen

A Meazzában a legutóbbi kettő Serie A-idény legjobb támadósora és legjobb védelme találkozik: a 2025/26 óta eltelt két szezont tekintve – csak az első osztályú csapatokat számítva mindkét idényben – az Inter 115 góllal a legtöbbet szerezte, a Como 37 kapott góllal a legkevesebbet kapta.

Az Inter hazai pályán kiválóan kezdte az idényt: mind az öt bajnokiját megnyerte a Meazzában, összesen 17 gólt szerezve. Az utóbbi hatvan évben az első hat hazai bajnokiján csak két alkalommal szerzett ennél többet, 1999/2000-ben és 2021/22-ben, mindkétszer 18 gólt.

Van egy másik mutató, ami az Internek kedvez: a bajnokságban ebben az idényben ő szerezte a legtöbb gólt a meccsek utolsó félórájában (12), ebből kilencet az utolsó negyedórában – ez is rekord. Hátrányból pedig 13 pontot gyűjtött össze, ami Európa öt nagy bajnokságában a legjobb érték.

A statisztikák szerint két olyan csapat csap össze, melyek szeretik irányítani a meccseket. A Serie A-ban az Inter (220) és a Como (203) lőtt a legtöbbet, és a labdabirtoklásban is ez a két csapat vezet, 62,4, illetve 62,1 százalékkal.

Thuram és a Como

Marcus Thuram volt az Inter egyik vezéralakja októberben: a Parma, a Bologna és a Fiorentina ellen is betalált, Velencében pedig benne volt a vezető gól előkészítésében. A bajnokságban már öt gólnál tart, vasárnap pedig olyan ellenfél jön, amely ellen már többször is betalált. A Como a “harmadik kedvenc” ellenfele a Serie A-ban: három meccsen négy gólt szerzett ellenük, ennél csak a Parma (öt gól öt meccsen) és a Torino (hét gól öt meccsen) ellen jegyez többet.

A 2026-os évben Marcus 26 bajnoki fellépésén 21 gólban vállalt részt (14 gól, 7 gólpassz), csak 2024-ben teljesített ennél jobban, akkor 22-nél állt meg (18 gól, 4 gólpassz). A Serie A-ban ebben az időszakban egyedül Donyell Malen (25) van előtte.

Çalhanoğlu és Carlos Augusto kedvenc ellenfele

Hakan Çalhanoğlu mind a négy Como elleni bajnokiján szerepet vállalt a gólszerzésben (egy gól, három gólpassz), a legutóbbi Olasz Kupa-elődöntőben pedig egy duplával állította be a 3-2-es győzelmet. A Serie A-ban ez már most a leghosszabb ilyen sorozata egyetlen ellenfél ellen.

Carlos Augusto is szívesen emlékszik vissza a Lariánira: a Spezia mellett a Como az egyetlen csapat, amelynek legalább két gólt lőtt a Serie A-ban. A brazil ebben az idényben az Udinese és a Bologna ellen volt eredményes a bajnokságban, a Bajnokok Ligáját is beszámítva négy góljánál tart.

A Como játéka

Fàbregas negyedik idényét kezdte a Como kispadján, és ez idő alatt felépített egy jól felismerhető rendszert, amely a támadói képességeire van szabva, de védekezésben is egyensúlyt ad. A katalán edző 4-2-3-1-ben játszik, ami egyszerre legalább négy támadó szellemű játékost engedhet pályára, kihasználva az atletikusságukat, emellett azt is, hogy mindannyian visszazárnak és dolgoznak a védekezésen.

A Como kifejezetten erős labdabirtoklásban: a labdával szorítja be az ellenfelét a saját térfelére, és így alakít ki helyzeteket. Az első tíz fordulóban átlagosan 62,1 százalékban birtokolta a labdát, ami a második legjobb érték a ligában, az Inter mögött. Ez a fölény viszont nem feltétlenül jelent sok helyzetet: tíz meccsen 18 gólt szereztek, ami a bajnokság hatodik legjobb támadójátéka, és egyben megfelel a 18,32-es várható gól (xG) mutatójának.

A támadások jellemzően kétféleképpen épülnek. Egyrészt a szélekről: a két szélső védő folyamatosan feljön, beadásokat ad, vagy összejátszik a támadó középpályásokkal. Másrészt a tizenhatos környékén, szűk területen kialakított összjátékokból. A Como különösen veszélyes, amikor területet tud nyitni a szélsők előtt a beadáshoz, a támadói pedig kiválóan töltik meg a tizenhatost: rendre legalább hárman érkeznek oda – a csatár, az ellenkező oldali támadó középpályás, és a két védekező középpályás egyike, második hullámban.

Nico Paz, Baturina és Da Cunha sokoldalúsága és játékintelligenciája révén a Como a tizenhatos környékén létszámfölényt is tud teremteni: ha többen is a labda közelében vannak, szűk helyen is tudnak kombinálni, és keresik a lövőhelyzeteket. A támadó középpályások távoli lövései külön fegyvert jelentenek.

Védekezésben a Como a meccs különböző szakaszaiban igyekszik az ellenfél felén letámadni, és magas labdaszerzésekből már négy gólt szerzett. Ez hatásos megoldás, de területet is hagy az ellenfélnek, ha az kijátssza a letámadást. Fàbregas csapatának eddig azokkal volt gondja, akik a saját kapujától induló építkezését agresszívan megzavarták – ilyen volt a Torino és a Feyenoord -, valamint azokkal, akik labdaszerzés után gyorsan tudtak oldalt váltani.

Remek rajt Olaszországban és Európában

A Como tíz bajnokiból 23 pontot gyűjtött: hét győzelem, két döntetlen, egy vereség, 18 lőtt és nyolc kapott gól – és épp egy négy bajnoki győzelemből álló sorozatban van. A Bajnokok Ligájában négy meccsen kilenc pontot szerzett: hazai pályán 4-1-re verte meg a Leipziget és a Manchester Unitedet, Lens otthonában 1-9-re nyert, a Feyenoord ellen pedig 3-2-re kikapott.

A bajnoki rajt döntetlennel indult az Udinese otthonában, majd Nápolyban (1-2) és Genovában (1-2) is hozta a három pontot, utána otthon 2-1-re verte meg a Parmát. Egyetlen vereségét Frosinonéban szenvedte el (2-0), a Roma elleni 0-0 után pedig négy győzelem következett: Fiorentina (1-3), Sassuolo (2-0), Torino (1-3), Venezia (1-0).

Kulcsjátékosok

A Como csapatának átlagéletkora 25,7 év, a fiatal keret tele van tehetséggel, és a pálya minden részén van olyan játékos, aki egyedül is eldönthet egy meccset.

A támadójáték központi figurája Nico Paz, aki a legutóbbi idényben 12 gólt és hét gólpasszt jegyzett, és kulcsszerepe volt abban, hogy a Como kivívta a BL-részvételt. Technikailag és fizikálisan is kiforrott játékos, kiváló bal lábbal: szeret elmozdulni a támadóvonalban, összekötni a játékot, és lövőhelyzeteket keresni. Igazi támadó játékmesterként a pálya több részén képes befolyásolni a meccset, távolról és pontrúgásból is veszélyes, kihúzódhat a szélre beadni, de arra is van érzéke, hogy jó ütemben érkezzen a tizenhatoson belülre egy beadásra – két bajnoki gólját így, fejjel szerezte a Fiorentina és a Torino ellen.

Az argentin mellett Baturina és Da Cunha alkotja a támadó középpályás vonalat, két technikás, sokoldalú játékos, akik távolról is lőnek, és kihasználják az ellenfél középpályája és védelme közötti területeket. Hármuk mozgása és összjátéka gyakran a Como támadójátékának alapja, de a letámadásban is jelentős részt vállalnak.

Az ék Tasos Douvikas, egy rendkívül sokoldalú csatár, aki többféleképpen is veszélyt jelent: jelenleg hat góllal, négy meccsen a Bajnokok Ligája gólkirálya. Kiválóan támadja a védelem mögötti területeket, fizikálisan erős, háttal a kapunak is jól játszik, és különösen jól érkezik a tizenhatos közepére.

A csapat egyensúlya a védekező középpályások munkáján is áll: Maximo Perrone, Luis Milla és Maxence Caqueret rotálódik a védelem előtti két poszton, néha Da Cunha mellett. Ők kötik össze a két játékfázist: gyakran beljebb lépnek a belső védők közé az építkezéshez, aztán feljönnek a tizenhatos felé, védik a védelmi vonalat, és az ellenfél kulcsjátékosait támadják le.

A védelem közepén Jacobo Ramon játszik, egy fizikálisan erős, technikailag is jó belső védő, aki jól bánik a labdával, és a levegőben kifejezetten veszélyes – ebben az idényben a bajnokságban és a BL-ben összesen már három gólt szerzett. Chalobah hiányában Kempf a párja, a szélső védők posztján pedig Fàbregasnak ott van a támadó szellemű Yan Couto, Alex Valle és Kaiki.

A Meazzában Diao és Kean nem lesz bevethető, kettejük gyorsasága, fizikuma és cselezőkészsége egyaránt hiányozni fog Fàbregasnak.

Egymás elleni mérleg

Az Inter és a Como 30-szor találkozott a Serie A-ban, a Nerazzurri 21 győzelemmel vezet a Lariani 6 sikerével szemben, 3 döntetlen mellett.

Az Inter a legutóbbi tizenegy Como elleni bajnokiját mind megnyerte, ami a klub történetének leghosszabb győzelmi sorozata egyetlen ellenfél ellen a bajnokságban. A 21 vereség egyben azt is jelenti, hogy a Como egyetlen Serie A-ellenfelétől sem kapott ki ennyiszer. Góllövésben is az Inter vezet: 30 meccsen 63 gólt szerzett, meccsenként átlagosan 2,1-et, a Como 28-at.

A San Siróban 15 egymás elleni meccsből 14-et megnyert az Inter, és csak egyszer kapott ki.

A két csapat a legutóbbi idényben négyszer találkozott a bajnokságban és az Olasz Kupában, mindig sok gólt és jó meccseket hozva.

Fegyelmi helyzet

Nincs eltiltott, és sárga lap miatt egyik csapatnál sem áll senki az eltiltás szélén.

Játékvezetők

A 11. forduló Inter-Como mérkőzését a padovai Daniele Chiffi vezeti.

Játékvezető: Chiffi

Asszisztensek: Colarossi, Bahri

Negyedik játékvezető: Marcenaro

VAR: Paterna

AVAR: Gariglio

Végre egy stabil Inter: három lőtt, nulla kapott gól a Kuipban

Végre egy magabiztos győzelem. Az Inter tulajdonképpen az első perctől kontrollálta a meccset, és a derbi vereségre a lehető legjobban reagált: Yann Bisseck, Pio Esposito és Piotr Zieliński góljaival 0-3-ra nyert Rotterdamban, a Bajnokok Ligája ligaszakaszának 4. fordulójában.

Hidegzuhany a Kuipban, félidőben sima vendég előny

Motiváltan, elszántan futottak ki a fiúk a pályára, és ez már a 8. percben meglátszott az eredményen. Egy támadással előrement Bisseck, és Djed Spence előkészítése után a tizenhatosról tekert a hosszú alsóba – szép találat volt, nem szoktunk ilyet látni középhátvédtől (0-1).

A hazaiakra ez hidegzuhanyként hatott, nehezen találták meg a játékukat, a Nerazzurri szinte minden erőfeszítésüket ellehetetlenítette. Ha épp fel is értek Josep Martínez kapuja elé, az Inter védelme ma jól működött – leszámítva talán egy Manuel Akanji-tisztázást, ahol Martínez kifutásánál megemelkedett egy kicsit a pulzusunk.

A 34. percben Esposito növelte tovább az előnyt. Egy gyors átmenetet követően ismét Spence futott el a szélen, az angol ezúttal lőni próbált, de a labda megpattant, így lett belőle inkább egy beadás, amire Pio jól érkezett, és a hálóba fejelt (0-2). Félidőben teljesen sima vendég előny.

Zieliński lezárta a kérdéseket

A folytatásra sem változott a meccs képe, főleg hogy Zieliński az 54. percben mindent eldöntött: a lengyel gyönyörű, bal lábas távoli lövése a kapufa belső éléről vágódott a hálóba (0-3).

Ezután már pihenőt kaphattak a kulcsemberek. Az 57. percben Marcus Thuram és Hakan Çalhanoğlu jött le, a 78. percben Nicolò Barella és Zieliński, így perceket kapott Bonny, Sučić és Stanković is, a 85. percben pedig Benjamin Pavard térhetett vissza a pályára, Akanjit váltva. Pio majdnem duplázott: egy gyönyörűen kijátszott akció végén a gólját pár centis lesállás miatt vették el.

Jól reagált a csapat a derbi vereségére, látszódott a fiúkon a bizonyítási vágy, megvolt a lelkesedés, és bizony szép akciókat is láthattunk. Ezekre mindenképpen lehet építeni a továbbiakban. Ezzel négy forduló után hat pontos az Inter a ligaszakaszban.

Chivu: „Ez a teljesítmény sok önbizalmat ad”

A lefújás után Chivu az Inter TV-nek értékelt:

„Tudjuk, milyen minőség van bennünk, és azonosítottunk bizonyos dolgokat, amiken javítanunk kellett – ma ezeket a pályán is meg tudtuk valósítani. Összességében jól teljesítettünk ebben a szezonban, de ma különösen szervezettek voltunk egy nehéz helyszínen. Mindig átbeszéljük a dolgokat, akár jók az eredmények, akár nem, hogy tanuljunk a hibáinkból, és kitaláljuk, mit kell máshogy csinálnunk. Talán most megértettük, hol tévedtünk. Az Internél mindenki, a játékosoktól a stábon át egészen a klubvezetésig tudja, milyen jó ez a csapat, és mennyit tett az évek során azért, hogy az Inter a legmagasabb szinten legyen. Ebben soha nem kételkedtünk. Az állandóság eredményt, önbizalmat és hitet ad, most épp ezt próbáljuk megtalálni. Ez a teljesítmény sok önbizalmat ad, és van mire építeni. A futballban nem mindig a terv szerint alakulnak a dolgok, de reagálni kell, meg kell hozni a jó döntéseket, és meg kell találni a visszautat.”

Folytatás vasárnap délután, a Como ellen.

Jegyzőkönyv

FEYENOORD-INTER 0-3 (0-2)
Gólszerzők: 8′ Bisseck, 34′ Esposito, 54′ Zieliński

FEYENOORD (4-3-3): 1 Ernst – 26 Read (57 Schaken 62′), 24 Kraaijeveld (20 Deijl 78′), 35 Marmol, 16 Javi Lopez (4 Watanabe 62′) – 8 Zechiel, 34 Vanhoutte (22 Van Den Elshout 46′), 28 Targhalline – 23 Hadj Moussa, 19 Ferri (14 Steijn 62′), 10 Valente.
Cserék: 33 Kastenmeier, 39 Bossin, 11 Gonçalo Borges, 17 Nelson, 27 Diarra, 49 Van Persie, 65 Slory
Vezetőedző: Giovanni Van Bronckhorst

INTER (3-5-2): 1 Josep Martínez – 31 Bisseck, 25 Akanji (28 Pavard 85′), 30 Carlos Augusto – 99 Spence, 23 Barella (8 Sučić 78′), 20 Çalhanoğlu (22 Mkhitaryan 57′), 7 Zieliński (5 Stanković 78′), 32 Dimarco – 94 Esposito, 9 Thuram (14 Bonny 57′).
Cserék: 12 Di Gennaro, 49 Provedel, 17 Diouf, 45 Stante, 46 Bovio, 48 Mosconi, 53 Lavelli
Vezetőedző: Cristian Chivu

Sárga lap: Çalhanoğlu, Akanji (Inter), Zechiel (Feyenoord)
Hosszabbítás: 2′ – 4′
Játékvezető: Glenn Nyberg (SWE) (Asszisztensek: Mahbod Beigi, Andreas Söderkvist; Negyedik játékvezető: Adam Ladebäck; VAR: Tomasz Kwiatkowski, AVAR: Stuart Attwell)

Forza Inter!!!

Talpra kell állni a Kuipban: Feyenoord-Inter

A derbin elszenvedett 3-1-es vereség után a Bajnokok Ligájában kell felállnia az Internek: a ligaszakasz 4. fordulójában a Nerazzurri a Feyenoord vendége lesz Rotterdamban, a mérkőzés november 3-án, kedden 21:00-kor kezdődik a De Kuipban. A két csapat azonos helyzetből várja a meccset, három forduló után mindkettőnek három pontja van. Az Inter a Real Madrid és a Club Brugge elleni vereség után a Sahtar Donecket győzte le 1-0-ra a Meazzában, Carlos Augusto góljával, a hollandok pedig Barcelonában 5-1-re, Sevillában a Betis ellen 1-0-ra kaptak ki, hazai pályán viszont 3-2-re legyőzték a Comót. A bajnokságban a derbi után a Lazio három ponttal elhúzott Chivuék előtt. A mérkőzést az RTL+ közvetíti.

A veretlen holland éllovas

Az Eredivisie-ben a Feyenoord kiválóan kezdte az idényt: 11 forduló után hét győzelemmel és négy döntetlennel, vereség nélkül vezeti a tabellát 25 ponttal, 33 lőtt és 12 kapott góllal. Meccsenként átlagosan három gólt szerez, és a védekezése is elég stabil. Az utóbbi két bajnokin viszont megtorpant: az Eindhovenben, a PSV ellen elért 1-1 után otthon is csak 1-1-et játszott a Fortuna Sittarddal, amely öt perccel a vége előtt egyenlített.

A kispadon ismerős arc ül: Giovanni van Bronckhorst júniusban tért vissza a klubhoz, ahol 2015 és 2019 között már edzősködött, és a 2016/17-es idényben bajnoki címet nyert. A Gazzetta szerint első rotterdami korszakában öt trófeát gyűjtött, a klub edzői dicsőségfalán is ott a portréja.

A Bajnokok Ligájában egészen más a kép. A Feyenoord három meccsen nyolc gólt kapott, és még egyszer sem zárt kapott gól nélkül. A Barcelona technikai fölényével és tempójával nem tudott mit kezdeni, a labdát is alig birtokolta (28%), a Betis ellen pedig hiába volt többet nála a labda, nem tudta helyzetekre váltani. Egyetlen győzelmét a Como ellen aratta, akkor intenzív letámadással és sok távoli lövéssel.

A Feyenoord játéka

Van Bronckhorst főként 4-3-3-ban küldi pályára a csapatát, az ellenféltől és a meccs alakulásától függően 4-2-3-1-ben is. A Feyenoord támadó szellemű futballt játszik: a középpályások is részt vesznek az építkezésben, a támadások pedig jellemzően a széleken épülnek. A középpályán egy játékos adja az egyensúlyt, a két belső középpályás szabadon segítheti a támadásokat és érkezhet a tizenhatosra, a szélsők pedig széthúzzák az ellenfél védelmét, és egy az egy elleni párharcokkal teremtenek létszámfölényt. Labdaszerzés után a gyors támadók azonnal kihasználják a területeket, mielőtt az ellenfél visszarendeződik.

A gyengepont ugyanebből fakad: mivel a Feyenoord sok játékossal támad, rések nyílhatnak a szélső védők mögött, valamint a védelem és a középpálya között. Ha az ellenfél kijátssza az első letámadást, a csapat nehezen rendeződik vissza, és nagy területek nyílnak meg, melyeket le kellene védekezniük – ez az első három európai meccsen különösen látszott.

Kulcsjátékosok

A keret átlagéletkora 24,6 év, a nemzetközi rutin és a fiatal tehetség jól keveredik benne. Az egyik legveszélyesebb fegyver Anis Hadj Moussa: a 22 éves algériai szélső főként jobb oldalon játszik, gyors, ügyes cselező, szeret befelé húzni a bal lábára és lőni. A Como ellen is így szerzett gólt, a lövése Sanchezről pattant a kapuba. A Gazzetta szerint a bajnokságban és a BL-ben összesen hét gólnál tart, és Nacho Ferrivel együtt ő a csapat házi gólkirálya.

A Como elleni meccsen Gjivai Zechiël is döntő volt: a 22 éves, nyáron Utrechtből visszahozott belső középpályás jó ütemérzékkel rendelkezik, jól vezeti a labdát és erős lövésekkel tud veszélyeztetni – egy lefordulás után, a tizenhatos sarkáról egyenlített. A Gazzetta szerint öt gólja és négy gólpassza van.

A csapat vezéregyénisége a csapatkapitány, Luciano Valente. A 23 éves sokoldalú játékos egy remek “box-to-box” középpályás, de Bronckhorst alatt általában a 4-3-3-as formáció szélén kap szerepet. Apja olasz, anyja holland, Groningenben született, és az olasz utánpótlás-válogatottban is szerepelt, mielőtt a holland nagyválogatottat választotta: „Mindkét ajánlatot meghallgattam volna, de Olaszországból senki nem keresett. Így amikor Koeman felhívott, nem haboztam.” A bajnokságban 11 meccsen öt gólt és két gólpasszt jegyez.

További veszélyforrás Sem Steijn: a támadó középpályás szeret beérkezni a tizenhatoson belülre, Barcelonában is betalált. Elöl a japán Ayase Ueda erős a kapu előtt, a spanyol Nacho Ferri fizikális középcsatár, a portugál Gonçalo Borges gyors szélső, a keretben pedig ott van Robin van Persie fia, Shaqueel is. A középpályán a marokkói Oussama Targhalline adja az egyensúlyt, a jobb oldali védő Givairo Read a csapat legtöbb gólpasszt adó játékosa, a védelem közepén pedig Mika Mármol mellett a sérült Jeremiah St. Juste helyén a rutinos japán Tsuyoshi Watanabe jöhet szóba. A kapuban a 2003-as születésű német Tjark Ernst áll, aki mindhárom BL-meccsen kezdett, és a nyolc kapott gól ellenére a Betis ellen több nagy védéssel is kitűnt.

Chivu is ezeket a neveket emelte ki a sajtótájékoztatón:

„Ez a csapat a Bajnokok Ligájában hazai pályán szárnyakat kap, intenzívek, és sok játékosuk minőségi, főleg elöl, olyan kiemelkedő játékosokkal, mint például Hadj Moussa és Zechiël. Jók az egy az egy elleni párharcokban, és van egy csatáruk, aki játékba tudja hozni a csapatot. Nekünk a saját erényeinket kell megmutatnunk.”

A Kuip, a rettegett “kád”

A De Kuip, vagyis „a kád” Hollandia egyik legforróbb hangulatot teremtő stadionja. A második világháborúban a nácik acélért akarták lebontani, de az akkori tulajdonos azt hazudta nekik, hogy nincs is benne olyan sok, így a németek letettek a tervről. A meccsek előtt az egész stadion a Coldplay The Scientist című dalának egy remixelt sorát énekli: „Nobody said it was easy”, azaz „senki sem mondta, hogy könnyű lesz”. Az utóbbi években a Roma, az AC Milan, a Como és kétszer a Lazio is kikapott itt, az Inter viszont 2025-ben nyert. A klub 2026 júliusában megvásárolta a stadiont, és a jövőben 60 ezer férőhelyesre bővítené.

Chivu jól ismeri a stadiont, az Ajax játékosaként itt nyert Holland Kupát:

„Ebben a stadionban nyertem meg a Holland Kupát. Tudom, mit jelent ez a stadion a csapatnak, ismerem a hangulatot. Nem lesz könnyű ebben az ellenséges légkörben, de ez gyönyörű, ezért játszunk a Bajnokok Ligájában, és jó ilyen csapatokkal megmérkőzni.”

Egymás elleni mérleg

A rotterdami meccs lesz az Inter és a Feyenoord ötödik tétmérkőzése. Az első párharc a 2001/02-es UEFA-kupa elődöntőjében a hollandoknak kedvezett: a Feyenoord 1-0-ra nyert Milánóban egy Córdoba-öngóllal, Rotterdamban pedig 2-2 lett, hiába hozta vissza Cristiano Zanetti és Kallon a meccset a végén. A visszavágásra 2025 márciusáig kellett várni: a BL-nyolcaddöntőben az Inter mindkét meccset megnyerte, Rotterdamban Thuram és Lautaro góljával 2-0-ra, a Meazzában pedig a francia csatár és Çalhanoğlu 11-ese döntött – a Nerazzurri ezzel bejutott a negyeddöntőbe.

  • Inter-Feyenoord 0-1 (51′ Córdoba, öngól) – UEFA-kupa, elődöntő, 2001/02
  • Feyenoord-Inter 2-2 (17′ Van Hooijdonk, 34′ Tomasson, 83′ C. Zanetti, 89′ Kallon, 11-esből) – UEFA-kupa, elődöntő, 2001/02
  • Feyenoord-Inter 0-2 (38′ Thuram, 50′ Lautaro) – BL-nyolcaddöntő, 2024/25
  • Inter-Feyenoord 2-0 (8′ Thuram, 42′ Moder, 11-esből, 51′ Çalhanoğlu, 11-esből) – BL-nyolcaddöntő, 2024/25

Két barátságos meccset is játszott egymással a két csapat. 1981-ben Milánóban, a Mundialitónak becézett Szuperklubok Kupáján – ahol öt Interkontinentális Kupa-győztes klub szerepelt: az Inter, az AC Milan, a Peñarol, a Santos és a Feyenoord – Bersellini Intere Beccalossi és Bini góljával 2-1-re nyert, és meg is nyerte a tornát. 1985-ben Curaçaón, a Holland Antillák Tornáján 2-2 lett, Franco Causio duplájával fordított az Inter.

Az Inter kedden 23. tétmeccsét játssza holland csapat ellen: eddig 12 győzelem, öt döntetlen és öt vereség a mérleg.

Akik mindkét mezt viselték

Három játékos fordult meg mindkét klubban. Julio Cruz 1997 és 2000 között a Feyenoordban játszott, 1999-ben bajnok lett, majd 2003 és 2009 között az Inter csatára volt: El Jardinero 197 meccsen 75 gólt szerzett, és négy scudettót, két Olasz Kupát és három Olasz Szuperkupát nyert. Stefan de Vrij 2009 és 2014 között Rotterdamban, 2018 és 2026 között az Interben játszott, ahol nyolc idény alatt 296 meccsel a védelem egyik oszlopa lett, és három bajnoki címet, három Olasz Kupát és három Szuperkupát nyert. Luc Castaignos 2009 és 2011 között volt a Feyenoord játékosa, a 2011/12-es idényt az Interben töltötte.

Chivu és Thuram a meccs előtt

A meccs előtti napon Cristian Chivu és Marcus Thuram a De Kuipban tartott sajtótájékoztatót.

Chivu

Mit vár a meccstől, és főleg a csapatától?

„Hiszek a munkában, hiszek ebben a csapatban, abban, amit elért, és abban, amit még el fog érni. Nagy bajnokok, ezt az évek során megmutatták, ők állították fel azt a mércét, amellyel az Intert a csúcsra vitték. Vannak negatív pillanatok és hibák, ezekből tanulni kell, és továbblépni.”

Emlékszik az Ajax és a Feyenoord rivalizálására?

„Bajnokok Ligája-meccs előtt állunk, nincs időm a múltról beszélni. Volt ajaxos játékosként persze különleges ide visszatérni.”

Hány pontot tűztek ki célul a ligaszakasz végéig?

„Meccsről meccsre haladunk. Tudjuk, hogy az első nyolcba nagyjából 16 pont kell, most hármunk van. Tisztában vagyunk vele, hogy nem lesz könnyű meccs, de tudjuk, kik vagyunk, és mit akarunk: meggyőződésem, hogy nagy meccset játszunk.”

„Volt néhány nehéz helyzet, amit kezelnünk kellett, a rendelkezésre álló játékosokkal kellett megoldásokat találnunk. Provedel felépült, és a sérülése után Pavard is visszatért a csapatedzésre.”

Thuram

Barella és Bastoni a derbi után elismerte, hogy vannak problémák. Egyetért velük?

„Egyetértek, ők ketten vezérek, és nagyon jól ismerik a csapatot, csak egyetérteni tudok velük.”

A Sahtar elleni, emberhátrányban nyújtott teljesítmény fordulópont volt?

„Úgy gondolom, azt a hozzáállást, ami tíz emberrel megvolt, minden sorozatban vinnünk kell tovább. Mindig ilyennek kell lennünk a pályán.”

A válogatott szünet óta egyszer sem pihent. Hogy érzi magát?

„Minden meccsen játszani minden játékos álma. Néha nem lehet, de mindenki ezt akarja, és ez boldoggá tesz. Egyedüli csatárként? Csináltam már korábban, nyugodtan tudom vállalni.”

Úgy tűnik, Lautaro nélkül az öltöző rangidősei nehezebben mutatnak vezéregyéniséget. Miért?

„Ki mondja ezt? Nem hiszem. Mindenki a saját egyéniségével fejezi ki magát, látszik, mit tesz Lauti, de a többiek is nagyon sokat tesznek, mi tudjuk ezt, akkor is, ha önök nem látják.”

A derbin úgy tűnt, előreléptek letámadni, de félúton ragadtak, távol a középpályától. Igaz ez, és változtatni kell valamin?

„Bizonyos pillanatokban magasan letámadhatunk, máskor várnunk kell: csatárként nekem kell elsőként jól megválasztanom a megfelelő pillanatokat, hogy ne hozzam nehéz helyzetbe a csapatot.”

A probléma a meccsek eleje, de hogyan lehet egy ilyen fontos dolgon dolgozni, ha háromnaponta játszanak?

„Tudni kell róla, tudatosítani a problémát, és aztán kijavítani – ha úgy teszünk, mintha nem történt volna semmi, az nem segít. Szerintem ezt mindannyian megértettük, és most már a legjobb módon kezdhetjük a meccseket.”

Várható összeállítások

FEYENOORD (4-3-3): 1 Ernst; 26 Read, 4 Watanabe, 35 Mármol, 16 López; 8 Zechiël, 34 Vanhoutte, 28 Targhalline; 23 Hadj Moussa, 19 Nacho Ferri, 10 Valente.

INTER (3-5-2): 1 Josep Martínez; 31 Bisseck, 25 Akanji, 30 Carlos Augusto; 17 Diouf, 23 Barella, 20 Çalhanoğlu, 7 Zieliński, 32 Dimarco; 94 Esposito, 9 Thuram.

A Gazzetta dello Sport is a 3-5-2-vel számol, de két helyen másként: a jobb oldalon Diouf helyett Spence, a középpályán Çalhanoğlu helyett Mkhitaryan kezdhet. A lap szerint a bal oldalon Dimarco térhet vissza a kezdőbe, miután a derbin csak a végén kapott néhány percet: a meccs előtti napokban a feleségével volt, aki megszülte harmadik gyermeküket. A védelemben kényszerű a választás: Bastoni eltiltott, Stones még nem épült fel, Pavard pedig bár már részben a csapattal edzett, másfél közös edzés még kevés ahhoz, hogy bevethetőnek tekintsék. Így a Bisseck, Akanji, Carlos Augusto hármas védekezhet. A középpályán Zieliński térhet vissza az irányító szerepbe, elöl pedig Thuram mellett Pio Esposito kaphat helyet, aki közel két hónapja nem talált be.

Fegyelmi helyzet

Eltiltott – Inter: Bastoni (a Sahtar elleni kiállítás miatt). A Feyenoordnál nincs eltiltott, és sárga lap miatt egyik csapatnál sem áll senki az eltiltás szélén.

Sérültek – Feyenoord: Beelen (lábtörés), Bos, Moder, Nieuwkoop (mindannyian térdsérülés), Smal (bokasérülés), St. Juste (lábsérülés).

Sérültek – Inter: Curtis Jones, Luis Henrique, Lautaro Martínez (mindannyian combsérülés), Stones (izomsérülés). Lautaro csak a válogatott szünet után térhet vissza. Pavard a sérülése után visszatért a csapatedzésre, de bevethetősége kérdéses.

Játékvezetők

A Bajnokok Ligája 4. fordulójának Feyenoord-Inter mérkőzését a svéd Glenn Nyberg vezeti.

Játékvezető: Glenn Nyberg

Asszisztensek: Mahbod Beigi, Andreas Söderkvist

Negyedik játékvezető: Adam Ladebäck

VAR: Tomasz Kwiatkowski (lengyel)

AVAR: Stuart Attwell (angol)

Tovább tart a rossz széria – a Milan nyerte a Derbit

Nincs mit szépíteni, jobb volt ma este az AC Milan. A szezon első derbijén Christian Pulisic és Adrien Rabiot már az első tíz percben kétgólos előnyhöz juttatta Ruben Amorim csapatát, Alessandro Bastoni szépített, de Diego Moreira a félidő hajrájában szabadrúgásból beállította a 3-1-es végeredményt. Ez az Inter első veresége a bajnokságban.

Hidegzuhany, aprócska reménysugár, majd egy szabadrúgás

Chivu új felállással, 3-4-2-1-gyel küldte pályára a csapatot: a széleken Spence és Carlos Augusto játszott, Andy Diouf és Petar Sučić Marcus Thuram mögött kapott helyet. Amorim is támadó felállást választott, Ramos mögött Rabiot, Pulisic és Moreira lépett pályára.

Az AC Milan rendkívül agresszívan kezdett, a folyamatos befutásokkal az első perctől bajba sodorta az Intert. A 4. percben Moreira jobb oldali akciója után Pulisic fejjel volt eredményes (1-0), a 10. percben pedig egy begyakorolt szögletvariáció hozta a másodikat: Moreira röviden Rabiot-hoz passzolt, a francia megszökött az őrzője elől, és egy finom érintéssel a hosszú sarokba tette a labdát, Josep Martínez másodszor is tehetetlen volt (2-0). Teljes hidegzuhany Nerazzurri oldalon, a 10. percben már kétgólos hátrányba került Chivu csapata.

Az Inter lassan magához tért, és a 22. percben szépített: Hakan Çalhanoğlu szögletét Akanji megcsúsztatta, Bastoni pedig egyedül maradt a tizenhatoson belül, és kilőtte Maignan kapuját (2-1). Ez a gól még egy aprócska reménysugár lehetett az Internek, és az egyenlítés is a levegőben lógott: Çalhanoğlu távoli lövését Maignan szögletre tolta, Spence-től pedig bámulatos reflexszel vette el a gólt az AC Milan csapatkapitánya.

Az Inter legjobb periódusában azonban jött a harmadik hazai gól. A Rossoneri sorra szerezte a labdákat a középpálya előtt, és egy ilyen szituációban Barella szabálytalankodott Musah ellen. Moreira szabadrúgása a tizenhatos elől tökéletes volt, a 43. percben 3-1, ezzel a mérkőzés eldőlt az első félidő végén.

Meddő második félidő

A szünet után az Inter többet szerette volna birtokolni a labdát, de az AC Milan könnyedén játszott, sok labdát szerzett, és rendre kijátszotta a Nerazzurri letámadását. A második félidőben sem vált veszélyesebbé az Inter játéka, ha épp eljutottak Thuramék lövésig, azokat Maignan rendre fogta. Hiába futott fel folyamatosan Carlos Augusto a bal oldalon, a pirosfeketék szinte semmit nem kockáztattak.

Chivu a 72. percben Zielińskit és Mkhitaryant küldte pályára Çalhanoğlu és Diouf helyére, a 82. percben pedig Pio Esposito, Bonny és Dimarco jött Barella, Bisseck és Bastoni helyett. A cserék sem tudtak ma segíteni, pedig a hajrára már három támadó is a pályán volt – a nagyon támadó felállás nem hozott eredményt.

Tovább folytatódik tehát a balszerencsés sorozat a városi rivális ellen – ez már sorozatban a negyedik Rossoneri győzelem -, és Chivu ma sem tudta javítani a rangadós mérlegét. Első veresége ez az Internek a Serie A-ban, és ez egy esély holnap a Laziónak, hogy a tabella élére álljon.

Barella: „Nem voltunk összeszokva ebben a felállásban”

A meccs után Nicolò Barella így értékelt:

„Megfizettünk néhány hibáért, beleszámítva a szabadrúgásgólt, ahol Moreira nagyon ügyes volt. Már korábban is mondtam, a meccskezdéseink jelenleg nem sikerülnek a legjobban, sőt, rosszul sikerülnek, ezen javítanunk kell. Nem mehet így egész évben, hogy hátrányba kerülünk, aztán felállunk, mert elfáradunk, és most háromnaponta játszunk. Minden meccset a 90. percig húzunk, és ezt előbb-utóbb megfizetjük. Nem akarom azt mondani, hogy fáradtak voltunk, nyilván nem keresünk kifogásokat, de a meccskezdéseinken javítanunk kell.”

„A harmadik gólnál épp jó periódusunk volt, Maignan nagy védéseket mutatott be. Rossz döntést hoztam, ami a harmadik gólhoz vezetett: vannak ilyen pillanatok, és most, ha hibáztunk, azonnal megfizettünk érte.”

„A derbi egyedi meccs, függetlenül attól, honnan érkezünk, ebben magunkba kell néznünk, mert amikor gólt szerzünk, általában felszabadulunk. Voltak derbik, amelyeken jól játszottunk, mégsem nyertünk, máskor rosszul játszva döntetlent értünk el: ezeken a meccseken hullámzó a teljesítményünk, egymás szemébe kell néznünk. Azt gondolom, mivel derbi, minden felnagyítódik, de ez is egy három pontot érő meccs, mint a többi. Mindenesetre a lelkesedés és az eredménysorozat alapján jobbat kellett volna nyújtanunk.”

„Ma szükséghelyzetben voltunk, Bonny is lázas volt, ahogy Pio is a héten. Az, hogy nem voltak friss cseréink elöl, talán befolyásolta a mestert. Megpróbáltunk valami mást, ami talán elvett tőlünk valamit, nehezen lendültünk bele, és kicsit túl későn értettük meg, hogy a sorok között játszók, Sučić és Diouf különbséget tehetnek. Nem voltunk összeszokva ebben a felállásban, de ettől függetlenül a hozzáállás többet számít, mint a felállás.”

„Ma megmutathattuk volna az erőnket, de hiányzott valami. A második félidőben nem volt könnyű helyzeteket kialakítani, az AC Milan védekezésben is erős csapat. Megpróbálkozhattunk volna távoli lövésekkel, de nem sikerült.”

Barelláék kedd este Rotterdamban folytatják a Feyenoord ellen, a Bajnokok Ligája ligaszakaszának 4. fordulójában, a bajnokságban pedig jövő vasárnap javíthatnak, a Como ellen.

Jegyzőkönyv

MILAN-INTER 3-1 (3-1)
Gólszerzők: 4′ Pulisic (M), 10′ Rabiot (M), 22′ Bastoni, 43′ Moreira (M)

AC MILAN (4-4-1-1): 16 Maignan – 34 Gila, 5 De Winter, 31 Pavlović, 13 Diawara (33 Bartesaghi 83′) – 22 Moreira (20 Hutchinson 89′), 80 Musah (30 Jashari 83′), 14 Modrić, 11 Pulisic (70 Cisse 83′) – 12 Rabiot – 9 Ramos (42 Terracciano 89′).
Cserék: 41 Bouyer, 96 Torriani, 2 Estupiñán, 28 Comotto, 35 Vladimirov, 40 Ossola, 47 Perera, 49 Menon, 55 Vos, 73 Camarda
Vezetőedző: Ruben Amorim

INTER (3-4-2-1): 1 Josep Martínez – 31 Bisseck (14 Bonny 82′), 25 Akanji, 95 Bastoni (32 Dimarco 82′) – 99 Spence, 23 Barella (94 Esposito 82′), 20 Çalhanoğlu (7 Zieliński 72′), 30 Carlos Augusto – 17 Diouf (22 Mkhitaryan 72′), 8 Sučić – 9 Thuram.
Cserék: 12 Di Gennaro, 40 Taho, 5 Stanković, 46 Bovio, 48 Mosconi, 51 Jakirović, 53 Lavelli
Vezetőedző: Cristian Chivu

Sárga lap: De Winter, Moreira (AC Milan), Carlos Augusto (Inter)
Hosszabbítás: 1′ – 5′
Játékvezető: Guida (Asszisztensek: Peretti, Perrotti; Negyedik játékvezető: Di Bello; VAR: Mazzoleni, AVAR: Camplone)

Forza Inter!!!

247. milánói derbi – megtöri a rossz sorozatot az Inter?

Itt az idény egyik legjobban várt mérkőzése: a Serie A 10. fordulójában október 31-én, szombaton 20:45-kor kezdődik a szezon első derbije, az Inter az AC Milan „vendége” lesz a Meazzában. A Nerazzurri a Venezia elleni hétközi győzelemmel 25 pontnál tart, és a Lazióval holtversenyben vezeti a tabellát – a hárompontos rendszer bevezetése óta ez a klub legjobb idénykezdete. Az ötödik helyen álló AC Milan egy vereség után érkezik: szerdán a Bologna 4-2-re legyőzte, ez volt a Rossoneri első bajnoki veresége az idényben. A mérkőzést az Arena4, a Match4 és a Net4+ közvetíti.

A város, amely kettészakad

A derbi nem egy átlagos meccs: Milánó ilyenkor két részre szakad, feketekékekre és pirosfeketékre, és mindkét tábor a város feletti uralomért küzd. A két klub 1908 óta tartó rivalizálása együtt nőtt a sikereikkel, Milánó pedig így lett a futball egyik fővárosa, a történelem legsikeresebb csapatainak otthona.

Egymás elleni mérleg

Szombaton a 247. milánói derbit játssza a két csapat, minden sorozatot figyelembe véve. Az eddigi 246 találkozóból 184 volt Serie A-meccs, de a derbinek összesen hét sorozat adott otthont:

  • Serie A: 184
  • Coppa Italia: 29
  • Prima Categoria (az 1898-1922 közötti élvonal): 14
  • Divisione Nazionale (a modern Serie A közvetlen elődje): 8
  • Bajnokok Ligája: 6
  • Szuperkupa: 3
  • Campionato Alta Italia (1944): 2

A mérleg az Inter felé billen: 91 győzelem az AC Milan 84 sikerével szemben, 71 meccs döntetlenül végződött. A Serie A-ban 70 derbit nyert meg a Nerazzurri. A gólkülönbség is az Internek kedvez: 341 szerzett gól a Rossoneri 324-ével szemben, és a Nerazzurri mind a hét sorozatban betalált a városi riválisnak. A 2022/23-as idény új mérföldköveket hozott: az Inter akkor nyert először derbit a Szuperkupában és a Bajnokok Ligájában is, utóbbiban az elődöntős Euroderbivel.

Hat derbigyőzelem és a második csillag

2023 és 2024 között az Inter megdöntötte a saját rekordját: sorozatban hat derbit nyert meg minden sorozatot számítva. Ennyit korábban csak az AC Milan ért el, kétszer is, az 1910-es és az 1940-es években. A sorozat:

    1. január 18.: AC Milan-Inter 0-3 (Dimarco, Džeko, Lautaro) – Szuperkupa-döntő
    1. február 5.: Inter-AC Milan 1-0 (Lautaro) – Serie A
    1. május 10.: AC Milan-Inter 0-2 (Džeko, Mkhitaryan) – BL-elődöntő, első mérkőzés
    1. május 16.: Inter-AC Milan 1-0 (Lautaro) – BL-elődöntő, visszavágó
    1. szeptember 16.: Inter-AC Milan 5-1 (Mkhitaryan 2, Thuram, Çalhanoğlu, Frattesi) – Serie A
    1. április 22.: AC Milan-Inter 1-2 (Acerbi, Thuram) – Serie A

Az utolsó győzelem a 20. scudettót, vagyis a második csillagot hozta, ráadásul a rivális „pályáján”. A Serie A történetében korábban soha nem dőlt el bajnoki cím milánói derbin.

Azóta viszont megfordult a széljárás: az Inter hét derbi óta nyeretlen. Chivu a pénteki sajtótájékoztatón így beszélt erről:

„A derbiken nincs esélyes. Van ambíció, vágy és büszkeség, és mindenki meg akarja nyerni az ilyen meccseket. A nyomás mindkét csapaton ott van.”

A derbi rekorderei

A derbik történetében számtalan interes hagyott nyomot: csapatkapitányok, csatárok és „derbiemberek”, akik egy egész szurkolótábor hőseivé váltak. A legtöbb derbin Javier Zanetti lépett pályára: 45-ször, ebből 36-szor a Serie A-ban, négyszer a Coppa Italiában, négyszer a Bajnokok Ligájában és egyszer a Szuperkupában. A jelenlegi keretből Nicolò Barella (23) és Lautaro Martínez (21) vezeti a listát.

Legtöbb derbi az Interben:

  1. Javier Zanetti – 45
  2. Giuseppe Bergomi – 40
  3. Giacinto Facchetti, Sandro Mazzola – 37
  4. Tarcisio Burgnich, Mario Corso – 30

A legtöbb derbigólt Giuseppe Meazza szerezte: a legendás csatár, a klub örökös gólkirálya tizenkétszer volt eredményes az AC Milan ellen. A dobogón magyar név is szerepel, Nyers István 11 góllal a második. Az aktív játékosok közül – mindkét csapatot nézve – Lautaro a legeredményesebb: a csapatkapitány kilenc derbigóllal a harmadik az Inter örökrangsorában, szombaton viszont sérülés miatt nem léphet pályára.

Legtöbb derbigól az Interben:

  1. Giuseppe Meazza – 12
  2. Nyers István – 11
  3. Lautaro Martínez – 9
  4. Benito Lorenzi – 8
  5. Alessandro Altobelli, Roberto Boninsegna – 7

A kispadon Helenio Herrera a csúcstartó: a Grande Inter edzője 20 derbin irányította a csapatot, és nyolc győzelmével ő nyerte a legtöbbet is.

Ellenfélbemutató

Új edző, új rendszer

Az előző idényt az ötödik helyen záró AC Milan nyáron új lapot nyitott: Massimiliano Allegri helyét Ruben Amorim vette át. A portugál edző alaposan átalakította a csapat felállását és játékstílusát: a 3-4-3-mal támadóbb és dinamikusabb AC Milant akar. A klub nemzetközi rutinnal rendelkező fiatalokra vadászott az átigazolási piacon: a támadósor élére a PSG-től érkezett Gonçalo Ramos, a szélre Diego Moreira, a védelembe Mario Gila.

Amorim csapata az első tétmeccsektől kezdve uralni akarja a labdát és diktálni a tempót: viszonylag magasan védekezik, és gyors labdajáratással húzza szét az ellenfél védelmét. A két támadó középpályás ilyenkor befelé húzódik, hogy kihasználja a középen nyíló területeket. A Rossoneri akkor a legveszélyesebb, amikor hirtelen tempót vált, és a középpályások, támadók középen indulnak meg, a játék nagy része viszont a széleken épül, a gyors, technikás, egy az egy elleni párharcokat felvállaló szélsőkre.

Az AC Milan gyakran hátulról építkezik, kihasználva Maignan lábtechnikáját. Ramos sokat visszalép, hogy összekösse a játékot, a mögötte játszó két támadó (Pulisic, Rabiot, Cisse és Moreira is kapott itt szerepet) pedig folyamatosan helyet cserél, így nehéz őket követni. Amorim az idény első hónapjaiban sokat rotált, a sérülések miatt pedig olykor a hármas védelemtől is eltért: a védősor a játék fázisaitól függően három és négy ember között váltakozik.

Kontrákból különösen veszélyes a csapat, gyengepontja viszont a sorok közötti terület: ha ott rések nyílnak, Amorim csapata nehezen zár vissza és veszi fel az ellenfél befutóit, ahogy a Benfica, a Lazio, az Atalanta és a Bologna ellen is látszott. A pontrúgások védekezése is problémás: a Torino, a Juventus, a Sassuolo és a Bologna is pontrúgásból talált be ellene.

Idénykezdet

Öt győzelem, három döntetlen és egy vereség a bajnokságban, 18 szerzett és 11 kapott gól. Az Európa-ligában kikapott a Benficától és a Bournemouth-tól, a Salzburgot legyőzte.

A 18 gól a bajnokság negyedik legjobb támadósorát jelenti, a várható gólok (xG) alapján is az ötödik, vagyis a csapat nagyjából annyit lő, amennyi helyzetet kialakít. Labdabirtoklásban csak az Inter és a Como előzi meg (60,4%), lövésszámban viszont csak a 14. Az AC Milan tehát nem mindig tudja helyzetekre váltani a fölényét: sokszor visszazáró ellenfelekkel került szembe, és akkor ment jobban a játéka, amikor a második félidőben kinyílt a meccs. Az első négy bajnokin szerzett hét gólja mind szünet után született: kettő a Torino, kettő a Venezia, egy a Juventus, kettő a Lazio ellen.

A gólok közös vonása a hirtelen tempóváltás: Moreira két gólja a Lazio ellen gyors, direkt akciókból jött, Rabiot leccei találatát Pulisic kreativitása és egy gyors Rabiot-Ramos összjáték készítette elő. Hatékony fegyver a védelem fölött a befutó támadóknak ívelt labda is: így szerzett két gólt Pulisic, a Lecce ellen Pavlović, az Udinese ellen Modrić indításából. A hosszú oldalra érkező beadásokkal is eredményes volt az AC Milan: a Torino ellen Cisse, a Juventus ellen Rabiot érkezett a hosszún.

A Bologna elleni meccs előtt a Lazióval holtversenyben az AC Milan védelme volt a bajnokság legjobbja, mindössze hét kapott góllal, és az ellenfelek is a második legkevesebb lövést adták le ellene. A Rossoblù négy gólja után viszont 11-nél tart, és a hatodik helyre csúszott ebben a rangsorban. A Bologna letámadása ellen a pirosfeketék hátulról kijátszva hibáztak, a védekezési rendjük szétesett, és a tizenhatoson belül is elvesztették az ellenfél játékosait.

Kulcsjátékosok

Az AC Milan keretének átlagéletkora 25,7 év, ígéretes fiatalok és rutinos klasszisok keverednek benne. A különbséget elsősorban Christian Pulisic és Adrien Rabiot jelentheti. Az amerikai negyedik idényét tölti a Rossonerinél: kiváló cselező és befejező, gyors és labda nélkül is okosan mozog. Öt bajnokin két gólt szerzett és egy gólpasszt adott. A francia hét bajnokin négy gólnál és három gólpassznál tart, Amorim középen és a csatár mögött is bevetette: bírja a futást, jó ütemben érkezik a tizenhatosra, és erős lövőtechnikája van. A 2006-os születésű olasz Alphadjo Cisse is nagyot robbant a csatár mögött: négy bajnoki és három Európa-liga-gólja van, és mindig jó helyen van, amikor kell.

Elöl minden a 2001-es születésű Gonçalo Ramosra épül: a portugál középcsatár meg tudja tartani a labdát, játékba hozza a társait, a védők mögé is fut, és ő indítja a letámadást. Nyolc bajnokin két gólt szerzett és egy gólpasszt adott. A kapuban a csapatkapitány Mike Maignan áll, előtte középen De Winter, mellette Pavlović és Gila – mindhárom erős, egy az egy ellen és a levegőben is domináns védő. Az utóbbi időben a sérülések és a rotáció miatt Tomori és Diawara is szerepet kapott, a belső védő és a szélső védő közötti hibrid szerepkörben.

A széleken Chukwueze és Saelemaekers nem lesz bevethető. Diego Moreira idén a pálya mindkét szélén meghatározó volt, már három Serie A-gólja van, és a Gazzetta szerint a sérüléséből is felépült. A bal oldalon Bartesaghi és Estupiñán verseng a helyért. A középpályán továbbra is Luka Modrić irányít: a horvát mestere a labdatartásnak és a tempó diktálásának, kiválóan passzol előre, és védekezésben a passzsávokat is jól zárja. Mellette Musah energiája vagy Jashari technikai minősége jöhet szóba.

Az AC Milan tehát az ötödik helyről, a Bologna elleni vereség után várja a derbit, az Inter pedig az élről érkezik – a város egyik legnagyobb rivalizálásának újabb fejezete következik.

Várható összeállítások

AC MILAN (4-3-3): Maignan; Gila, De Winter, Pavlović, Diawara; Musah, Modrić, Rabiot; Moreira, Ramos, Pulisic.

INTER (3-5-2): Josep Martínez; Bisseck, Akanji, Bastoni; Diouf, Barella, Çalhanoğlu, Zieliński, Dimarco; Esposito, Thuram.

A Gazzetta dello Sport szerint mindkét edző a legjobb formában lévő játékosa nélkül kezdhet. Az AC Milan idei házi gólkirálya, Alphadjo Cisse szerdán kétszer is betalált a Bologna ellen, a derbit mégis a kispadon kezdheti. Amorim a háromnaponta sorra kerülő meccsek miatt rotál, és Chukwueze sérülése ellenére megteheti, hiszen Moreira visszatér, Pulisic és Hutchinson is rendelkezésre áll. Nem először fordul elő: október 15-én Cisse mesterhármast szerzett Salzburgban, a következő vasárnap viszont végig a padon ült az Atalanta ellen.

A döntésnek taktikai oka is van. Amorim a lap szerint 4-4-1-1-et tervez, amely a meccs szakaszaitól függően 4-3-3-má vagy 4-2-3-1-gyé alakulhat, a szélekre pedig Moreirát és Pulisicot alkalmasabbnak tartja, főleg a védekezés miatt, mert az Inter ott sokat fog támadni. Ramos mögött Rabiot játszik, aki labda nélkül belső középpályássá válik, támadásban viszont kihasználhatja a befutásait. Cisse így szükség esetén a második félidőben kaphat lehetőséget.

Az Internél Carlos Augusto kerülhet a kispadra. A brazil az elmúlt két hónapban többször is kihúzta a csapatot a bajból: az ő gólpasszával indult a fordítás a Napoli ellen, gólt szerzett Madridban, a bolognai fordításban is főszerepet vállalt, döntő gólt lőtt a Sahtar ellen, Velencében pedig ő kényszerítette ki a meccset lezáró öngólt. Chivu a bal oldalon csak az utolsó órákban dönt közte és Dimarco között, de egyelőre a klub saját nevelésű játékosa áll közelebb a kezdéshez. Carlos Augusto sokoldalúsága miatt az is elképzelhető, hogy Akanji helyére a védelembe kerül, Bastoni pedig középre húzódik, a rangsorban azonban Dimarco továbbra is az első számú bal oldali.

Fegyelmi helyzet

Nincs eltiltott.

Sérültek – AC Milan: Chukwueze (csípősérülés), Gabbia (combsérülés), Loftus-Cheek (combsérülés), Saelemaekers (bokasérülés), Tomori (izomsérülés).

Sérültek – Inter: Curtis Jones, Luis Henrique, Lautaro Martínez, Benjamin Pavard (mindannyian combsérülés), John Stones (izomsérülés).

Játékvezetők

A mérkőzést Marco Guida vezeti.

Oriali-tól Thuramig: 10 emlékezetes derbigyőzelem

Szombaton jön az idény első milánói derbije, amelyen az Inter az AC Milan “vendége” lesz. A rangadó előtt tíz emlékezetes nerazzurri győzelmet idézünk fel, mindegyiket egy-egy ikonikus fotón keresztül.

Gabriele Oriali – AC Milan-Inter 0-1 (1980. március 2.)

Különleges nap volt ez az Inter, Milánó és az egész olasz futball számára. 1980. március 2-án, a bajnokság 22. fordulójában rendezték az AC Milan-Inter derbit, és ugyanezen a napon vette fel a San Siro Giuseppe Meazza nevét. Mérföldkő volt ez a város történetében: így tisztelegtek az Inter legendája, a világfutball egyik legnagyobbja előtt. A nap egyben a klub tizenkettedik scudettója felé is elindította a csapatot.

A derbi hőse Gabriele Oriali volt, akinek góljával Bersellini Intere megerősítette helyét a tabella élén, és növelte előnyét az AC Milan és a Juventus előtt. A döntő pillanat a 77. percben jött: Evaristo Beccalossi szabadrúgását Alessandro Altobelli fejelte vissza középre, Carlo Muraro átengedte a labdát, a lendületből érkező Oriali pedig jó helyzetből verte Rigamontit. A derbi az Interé lett, ahogy később a bajnoki cím is. Az AC Milan ezzel szemben a szezon végén a Serie B-be került.

Alessandro Altobelli – AC Milan-Inter 0-1 (1980. szeptember 7.)

Klasszikus „Spillo”-fejes. Helyezkedés, elrugaszkodás, koordináció és időzítés: Altobelli valahogy mindig odaért a labdához, akkor is, ha szorosan fogta a védő, vagy ha kifutott a kapus. Ezúttal ráadásul egy derbit kellett eldönteni.

Ez volt az 1980/81-es szezon egyetlen derbije: az Inter regnáló bajnokként, az AC Milan a Serie B-ből érkezett. A két csapat 1980. szeptember 7-én, az Olasz Kupa csoportkörében találkozott. Szoros, feszült, kiegyenlített meccs volt: az AC Milan örömet akart szerezni a szurkolóinak, az Inter pedig meg akarta őrizni az előző idényben kivívott városi elsőbbséget. A Rossoneri részéről Vincenzi kapufát lőtt, az Interből Beccalossi járt közel a gólhoz.

Altobelli a kispadon kezdett, és a szünetben Oriali – az előző derbi hőse – helyére állt be. A csere a 66. percben érett be: Giancarlo Pasinato szögletét a hosszú oldalon Carlo Muraro fejelte kapu felé, Altobelli pedig Piotti előtt érkezve, tarkóval a hálóba csúsztatta a labdát. Ismét 0-1, akárcsak fél évvel korábban – csak ezúttal „Spillo” neve került a jegyzőkönyvbe.

Aldo Serena – AC Milan-Inter 0-1 (1988. december 11.)

Nyolc év telt el, és a Serie A színvonala a csúcson volt. Ott volt a holland sztárokra épülő AC Milan, a regnáló bajnok, amely a szezon végén BEK-et nyert; Maradona Napolija, Baggio Fiorentinája, Vialli és Mancini Sampdoriája. Legendás játékosok és ikonikus csapatok – és a szezon végén mind felnézhettek az Inter rekordokat döntő csapatára.

Trapattoni Intere rendkívüli idényt futott, és minden idők egyik legkeményebb bajnoki mezőnyében uralta a bajnokságot. Az első derbi az idény egyik meghatározó pillanata lett: őrségváltás a milánói és az olasz elsőségért vívott csatában. Az Inter Aldo Serena pazar fejesével nyert 1-0-ra; a csatár a szezon végén a Serie A gólkirálya lett.

Gyors, pusztító támadás volt középen: Matteoli Bergomihoz passzolt, aki a tizenhatos jobb oldaláról kapásból adta be. A lendületből érkező Serena látványosan, vetődve és kifordult testtel fejelt, és mattolta Gallit. Karját a magasba emelve rohant a kispad felé, ahol a csapattársai ölelték meg. Az Inter 1-0-ra nyert, és elindult egy felejthetetlen idény felé.

Nicola Berti – AC Milan-Inter 0-1 (1990. november 18.)

Ha már a fejeseknél tartunk: Két évvel később ismét egy fejes döntötte el a derbit, ismét az AC Milan pályaválasztásával. Ez a gól “színtiszta Nicola Berti” gól volt: elszántan tört be a tizenhatosra, és ebben benne volt minden győzni akarása és az, hogy sosem adja fel. Berti mintha a derbikre született volna, harcos szellemével és nerazzurri szívével. Az 1990. november 18-i rangadót öt perccel a vége előtt döntötte el. Klinsmann egy hosszú labdát üldözött a jobb szélen az alapvonal felé tartva; a német az utolsó pillanatban érte el, és középre adott. Az AC Milan védői feltartották a kezüket, mert azt hitték, a labda már kiment – Berti azonban nem állt meg. Hátulról érkezve felgyorsított, tökéletes ütemben ugrott fel, és a hosszú sarokba fejelt. Karját kitárva rohant a pálya közepe felé, ahol a csapattársai maguk alá temették. Felejthetetlen öröm volt ez neki és a nerazzurri szurkolóknak is.

Ronaldo – AC Milan-Inter 0-3 (1998. március 22.)

Il Fenomeno egyik legikonikusabb képe, és egy gól, amelynek minden milánói derbiválogatásban ott a helye. Az 1997/98-as idényben járunk, Ronaldo első Serie A-szezonjában. Természeti erőként söpört végig az olasz futballon, és bárhová ment, mindenkinek leesett az álla. Az első derbijén már gólt lőtt az AC Milannak, a másodikon pedig egy varázslatos pillanattal pecsételte meg az emlékezetes győzelmet.

Az Inter már 1-0-ra vezetett, de 13 perccel a vége előtt még nem dőlt el a meccs. A 77. percben Moriero megszerezte a labdát a jobb szélen, Ronaldo pedig robbanékony gyorsaságával azonnal a védelem mögé indult. A szélső tökéletes erejű beadása a Rossoneri védősora mögé érkezett, de a labda magasabbra pattant a vártnál. Ronaldo azonban nem hiába kapta a Fenomén becenevet: egy szempillantás alatt rögtönzött és kapásból emelte át a kapus felett: szinte harcművészeti mozdulattal, finoman, külsővel lőtte át a labdát Rossi feje felett. Mindenki hitetlenkedett, ez az az érzés, amikor az ember tudja, hogy valami igazán különlegeset lát. Ronaldo kitárt karral, fejcsóválva ünnepelt. Talán ezúttal még ő maga sem hitte el, amit csinált.

Marco Materazzi – AC Milan-Inter 3-4 (2006. október 28.)

Hét gól, egy őrült meccs és egy derbi, amely mintha sosem akart volna véget érni. A 2006. október 28-i rangadó minden idők egyik legnagyobb, legemlékezetesebb milánói derbije volt. Aznap este a San Siro 80 ezer nézőjének elakadt a lélegzete és elment a hangja: a tekintetük egyik kaputól a másikig cikázott, a szívük több mint 90 percen át zakatolt. Kivételes színvonalú meccs volt, 22 kiváló játékossal a pályán. Az Inter 97 ponttal nyerte meg a bajnokságot, az AC Milan pedig a Bajnokok Ligáját – a derbi azonban a Nerazzurrié lett.

Mancini csapata 70 percig uralta a meccset, és három remek góllal 3-0-ra elhúzott. Crespo a 17. percben erőteljes fejessel nyitott, öt perccel később pedig Stanković egy rá jellemző távoli bombával duplázott: a labda a felső sarokba vágódott, Dida meg sem mozdult. A második félidő elején a parádésan játszó Ibrahimović indult meg a Rossoneri kapuja felé, Nesta becsúszása felett finoman átpöckölte a labdát, majd jobbal bevágta (3-0). Az AC Milan ezután Seedorf megpattanó jobb lábas lövésével szépített.

A 69. percben jött az a gól, amely eldönteni látszott a meccset: Marco Materazzi szerezte. Matrix kiváló idényt futott. Négy hónappal korábban világbajnok lett, a döntőben meghatározó szerepet játszva, a bajnokságban pedig hihetetlenül teljesített: tíz gólig jutott, köztük a bajnoki címet érő büntetővel a Siena ellen. Amikor Figo beadásából 4-1-re módosította az állást, úgy tűnt, vége a meccsnek. Az ünneplés közben azonban mezlevétel miatt megkapta a második sárga lapját. Az AC Milan a hajrában rohamozott, Gilardino és Kaká góljával kettőt is rúgott, Ricardo Oliveira pedig az utolsó támadásnál kis híján egyenlített. A lefújáskor azonban a Nerazzurri ünnepelhetett, minden idők egyik legnagyobb derbijén.

Thiago Motta – AC Milan-Inter 0-4 (2009. augusztus 29.)

Akkor még nem tudhattuk, hogy ez a meccs lesz a kezdete az Inter történetének (egyik) legdicsőbb idényének. Augusztus 29-e volt, a nyár a végéhez közeledett, és az Inter Mourinho második idényére átalakult. Az AC Milan Carlo Ancelotti nélkül vágott neki az első szezonjának, az utóbbi évek két vezéralakja, Ibrahimović és Kaká pedig Spanyolországba igazolt. A Rossoneri brazil vonalra épített: a kispadon Leonardo, a pályán Ronaldinho, Pato és Thiago Silva. Támadó szelleme és sztárjai miatt a 4-2-3-1-üket „4-2-fantasia”-nak keresztelték el.

Az Inter ezzel szemben zártabb és szilárdabb volt, bár az új csapat még formálódott. Hátul Lúcio, elöl Samuel Eto’o érkezett, Wesley Sneijder pedig épp csak landolt Milánóban: a repülőtérről egyenesen a derbi kezdőcsapatába került, és rögtön emlékezetes benyomást tett. Az új Inter első nagy üzenetét azonban két Genoától érkezett játékos, Diego Milito és Thiago Motta küldte a Serie A és a világ futballja számára.

A 29. percben egy videojátékba illő támadás hozta meg az áttörést. Hét érintés elég volt a derbi megnyitásához: Zanetti Mottához passzolt, aki külsővel, kapásból Eto’ohoz pöckölt előre. A kameruni egyből Militónak tette keresztbe, aki levette, felnézett, és a beinduló Thiago Motta elé tálalt. Az olasz-brazil középpályás ballal a hosszú sarokba csavarta a labdát. Látványos gól volt, és ízelítő abból, ami jönni fog.

Az Inter uralta a derbit, és már az első félidőben felőrölte a Rossoneri védelmét. Milito büntetőt értékesített, az AC Milanból Gattusót kiállították, majd Maicon tört be a tizenhatoson belülre, és jobbal verte Storarit. A szünetben 3-0 volt az állás, a második félidőben pedig Stanković újabb jellegzetes távoli lövésével beállította a 4-0-s végeredményt. Egyszóval: üzenet volt ez.

Lautaro Martínez – AC Milan-Inter 0-3 (2021. február 21.)

Szokatlan délután volt. Egy évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt egy derbi a megszokott tömeg és lelátói koreográfia nélkül. Üres lelátók, a Meazzában a játékosok és a stábtagok hangja visszhangzott. A Covid-19 terjedése teremtette ezt a rendkívüli helyzetet: a bajnokságot üres stadionokban játszották, a hazai pálya előnye és a lelátók támogatása eltűnt.

Az AC Milan és az Inter a bajnoki címért harcolt. A Rossoneri az első félszezon nagy részében vezette a tabellát, a Nerazzurri végig a nyomukban volt, és az előző héten át is vette tőlük az első helyet. Az Inter így egypontos előnnyel érkezett a derbire. Tizenegy éve nem nyert bajnokságot, de a csapat érezte, hogy most eljött az ideje. A szezont eldöntő fordulópont volt ez: a Nerazzurri sebességet váltott, és elkezdte maga mögött hagyni a riválisait.

Conte csapata gyorsan átvette az irányítást. Öt perc kellett hozzá: egy gyors középső támadás után Lukaku és Lautaro rohant előre, Romelu beadott, El Toro pedig a hálóba fejelt, Donnarumma nem tudott mit tenni. Az Inter egyszerűen megállíthatatlan volt. A szünet után egy tankönyvbe illő támadás végén ismét Lautaro talált be. Ez volt az első duplája az AC Milan ellen, egyben második és harmadik derbigólja – ez a szám később kilencre nőtt. Lukaku tette fel a pontot az i-re. A végeredmény 3-0 lett, és az Inter ezután meg sem állt a 19. scudettóig.

Edin Džeko – AC Milan-Inter 0-2 (2023. május 10.)

Milánó ismét a futballvilág középpontjába került, minden szem a városra szegeződött. Az Inter és az AC Milan pontosan 20 évvel az előző ilyen párharc után ismét a Bajnokok Ligája elődöntőjében találkozott. A város mintha megállt volna, a levegő vibrált, az utcákat feszültség és izgalom töltötte be. A döntőbe jutás volt a tét, ráadásul a legrégebbi rivális kárára. Sokatmondó, óvatos pillantások cserélődtek, az izgalom és az idegesség kéz a kézben járt.

Az első meccset az AC Milan pályaválasztásával játszották, a Rossoneri szurkolói az egész stadiont betöltő látványos koreográfiával készültek. A hangulat félelmetes volt, de Edin Džeko már a 8. percben elhallgattatta. A „Szarajevói Hattyú” stílusosan, nagyszerű góllal szerezte meg a vezetést. Egy szöglet alatt fizikális fölényét is megvillantotta: Calabria fogta, de a bosnyák csatár erejével helyet tudott csinálni magának, majd fenséges bal lábas kapáslövést eresztett meg. Maignannak esélye sem volt, a nerazzurri szurkolók felrobbantak.

Innentől Inzaghi csapata erődemonstrációt tartott. Az első félidei játéka kiemelkedő volt tempóban, játékminőségben és a kialakított helyzetekben. Mkhitaryan 2-0-ra növelte az előnyt, de még ez az eredmény sem tükrözte igazán az Inter fölényét. Így ért véget az első meccs. A visszavágón Lautaro pecsételte meg az Inter BL-döntőbe jutását.

Marcus Thuram – AC Milan-Inter 1-2 (2024. április 22.)

Ki felejthetné el ezt a dátumot? Azt az esős estét, a határtalan örömöt, a lefújás utáni rohanást a Curva felé, az örömkönnyeket, a testvérek és vadidegenek ölelkezését. 2024. április 22. – van, aki a bőrére tetováltatta, más egy poszteren, háttérképen vagy mezen őrzi. Az az este, amikor az Inter történelmet írt, és felragyogott a második csillag.

A klub 20. scudettója egy megállíthatatlan idény végén, egy olyan Madonninán érkezett meg, ahol az AC Milan volt a pályaválasztó. Korábban soha nem dőlt el bajnoki cím milánói derbin. Egyedülálló, felejthetetlen siker volt: nehéz szavakba önteni, de csodálatos volt átélni. A Milánóra zuhogó eső még epikusabbá tette a hangulatot.

Francesco Acerbi szerezte meg a vezetést, miután egy szögletnél a Rossoneri védelme őrizetlenül hagyta: jókor volt jó helyen, és fejjel a hálóba csúsztatta labdát. A meccs kiegyenlített maradt, érezhető volt, hogy az 1-0 nem elég a győzelemhez. Marcus Thuram azonban épp beírni készült magát az Inter történelmébe, első olaszországi idényében. Tikus a saját kezébe vette a dolgokat: a bal szélen levette a labdát, befelé húzott a jobb lábára, és erős lapos lövésével a rövid alsót célózta, meglepve Maignant. Óriási ünneplés következett, a csatár arca teljesen átszellemült; a Curva Nord felé csúszott, mielőtt a csapattársai maguk alá temették. A kaotikus hajrában az AC Milan szépített, és piros lapok is előkerültek. Mindenki visszafojtotta a lélegzetét – aztán a lefújás után kitört az öröm. Az interisták elárasztották az utcákat, nem törődve sem az esővel, sem a késői órával, Milánó pedig nerazzurrivá vált az Inter történetének egyik legszebb pillanatában.

„A derbiken nincs esélyes” – Chivu a Milan-Inter előtt

Itt az idény egyik legjobban várt mérkőzése: szombaton 20:45-kor kezdődik a szezon első derbije, a Serie A 10. fordulójában az Inter az AC Milan vendége lesz a Meazzában. A meccs előtti sajtótájékoztatón Cristian Chivu az edzőközpontban válaszolt az újságírók kérdéseire.

A csapat 21 nap alatt hét meccsből ötöt megnyert. Hogyan készültek erre a mérkőzésre?

„A csapat készen áll, és tisztában van vele, mennyire fontos ez a derbi nekünk, nekik, a városnak és mindkét tábor szurkolóinak. Ezeket a meccseket mindig különleges játszani. Egyetlen dolog számít: kimenni a pályára, és a legjobb arcunkat mutatni.”

Az AC Milan mindig erősen kezd. Ugyanezt várja a csapatától is?

„Minden az egyensúlyon múlik, azon, mi van a lábadban és a fejedben, és azon, milyen körülmények közé kényszerít az ellenfél, amikor bizonyos dolgokat nem enged megcsinálni. Tudjuk, milyen erős az AC Milan csapata, milyen jól járatják a labdát, és mennyire veszélyesek tudnak lenni. Van technikai minősége, intenzitása és gyorsasága a csapatuknak, ezért készen kell állnunk arra, hogy [nyomás alatt is] higgadtak és kompaktak maradjunk, szükség esetén lefedjük a védelem mögötti területet, és megfelelően letámadjunk.”

A büszkeség miatt is fontos a győzelem?

„Úgy kell hozzáállnunk, mint egy bajnokihoz. Ez a tizedik forduló, és nem szabad azon rágódnunk, ami a múltban történt. A legjobb arcunkat kell mutatnunk, és hozzá kell tennünk még egy kis pluszt. Ha hat-hét meccse nem nyertél derbit, fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy miért. Ez nem azt jelenti, hogy nem adtunk bele mindent, hanem azt, hogy a kulcspillanatok és a döntő jelenetek nekik kedveztek. Egyensúlyt és nagy motivációt kell mutatnunk, és tudnunk kell, hogy egy kicsit több áldozatot kell hoznunk. Senki nem ad semmit ingyen, főleg nem egy ilyen szintű csapatnak.”

Pótolhatja Thuram vezéregyénisége és karaktere az esetleges energiahiányt?

„Thuram jó formában van, és energiából sincs hiánya. Amikor egy játékos megtalálja az egyensúlyt a vezéri szerep és annak a pályán gyakorolt hatása között, olyankor magabiztosságot és önbizalmat szerez a gólok által, illetve hogy különbséget tud tenni. A szükséges energiát mindig meg tudod találni, és biztos vagyok benne, hogy holnap bőven lesz neki is.”

A meccs tétjét figyelembe véve koncentráltabb, figyelmesebb játékot vár a csapatától?

„Még csak a tizedik fordulónál tartunk. A történelem, és főleg az előző idény megtanította nekem, hogy egy derbi nem feltétlenül döntő. Ez egy fontos Serie A-meccs. Az egyik csapatnak sokat adhat, a másiktól pedig elvehet valamit, de a történelem gyakran megmutatja, hogy ez nem ilyen egyszerű.”

„Az AC Milan tavaly megvert minket, aztán kikapott a Laziótól Rómában. Egy hosszú idényben az állandóság számít. Ettől függetlenül ez egy derbi, így a büszkeség és az elszántság is szerepet kap. Amikor az ember kimegy az utcára, hallja, mennyire boldogok a szurkolók egy győzelem után. Ha ez elmarad, olyan dolgok kerülnek felszínre, amikkel senki nem szeretne foglalkozni. De a szavak és a tettek között hosszú az út. Érettséget kell mutatnunk abban, hogyan gazdálkodunk az energiánkkal, és hogyan kezeljük a frusztrációinkat. A legjobb formánkban kell lennünk, és ezt akarnunk is kell.”

Van egyáltalán esélyes egy derbin, vagy olyan csapat, amelyre kisebb nyomás nehezedik?

„A derbiken nincs esélyes. Van ambíció, vágy és büszkeség, és mindenki meg akarja nyerni az ilyen meccseket. A nyomás mindkét csapaton ott van. Tudjuk, mit jelent megnyerni egy derbit, de nem szabad olyan terhet a vállunkra venni, ami elszívja az energiánkat. Arra kell koncentrálnunk, hogy azt csináljuk, amit egy ilyen meccs megkövetel.”

Az Inter mostanában fáradtnak tűnik. Lehet ez egy olyan meccs, amelyen a csapat mélyebben védekezik?

„Ezt nekem kellene önöktől kérdeznem. Szerintem félreértelmezik, ahogyan játszunk, és ahogyan letámadunk. Nem emberfogással játszunk: konkrét viszonyítási pontok és jelek alapján támadunk le, ezek teszik lehetővé, hogy így játsszunk. Az utóbbi meccseken szervezettebbek voltunk, és közösen is jobban értettük, mit csinálunk. Kivártuk a letámadásra alkalmas pillanatokat és helyzeteket.”

„Az is számít, hogy egy-egy játékos vállalja a felelősséget, és úgy dönt, kilép és letámad. Meg kell értenünk, mikor, hogyan és miért tegyük. És amikor megtesszük, meggyőződéssel kell csinálnunk. Az utóbbi időben a csapat ezt jobban megértette. Szervezettebbek vagyunk abban, hogyan és mikor támadunk le, bár ha háromnaponta játszol, nagyon kevés idő jut arra, hogy ezen dolgozz.”

Mit gondol az új stadionról? El tudja képzelni, hogy ott irányítja majd az Intert?

„Tudom, hogy vannak, akik meg akarják tartani a Giuseppe Meazzát, és én is közéjük tartozom. De híve vagyok az újításnak és az új ötleteknek is, az olyan projekteknek, amelyek valami fontosat teremtenek a tulajdonosoknak, és új forrásokat hoznak. A világ így halad előre. Támogatom az új fejlesztéseket, még ha egy részem szomorú is lesz, mert játékosként rengeteget hagytam ott magamból, edzőként még valamivel kevesebbet. Az új dolgok eleinte kicsit ijesztőek lehetnek, de nagy boldogságot is hozhatnak.”

„Még négy év van hátra. Mindazok után, amit az Internél el kell viselnem, az ítéletekkel, előítéletekkel és verdiktekkel együtt, nehéz lesz még négy évig itt tartani engem! Ha változik a sportkultúra, akkor kevesebb ősz hajjal jutok el odáig.”

Hét derbi győzelem nélkül. Hatással volt a csapatra a Sahtar elleni meccs? Fennáll a veszélye, hogy ez megismétlődik?

„A Sahtar elleni meccs már a kezdőrúgás előtt sokat kivett belőlünk érzelmileg. Aztán rengeteg energiát kellett elhasználnunk. Elragadott minket a lelkesedés, és talán kicsit alábecsültük a meccset. Utána újabb nehéz meccs jött a Fiorentina ellen. Nem kell mindig bizonyítanunk, mennyire jók vagyunk. Ez a csapat megmutatta, hogy érti, mit kell tenni.”

„Ha nem adsz bele mindent, az kihathat egy meccsre, és pontosan tudjuk, hogy egy derbi valami pluszt követel, ha meg akarjuk mutatni a fejlődésünket és az érettségünket. Ez nemcsak a jó játékon és a győzelmeken keresztül jön el. Azt is jelenti, hogy sorozatokat kell összerakni, és érteni kell, mit kell tenni a feladat elvégzéséhez. Szerencsére egy derbi sokkal többet követel, mert maga a meccs kényszerít rá, hogy emeld a szintedet.”

Hogy van Carlos Augusto? A vele és Bastonival középen felálló védelem jelenleg a legjobb megoldás?

„Nem az egyensúly szempontjából keresem a válaszokat, hanem a sérülésekhez kell igazodnom. Csak három középhátvédem van, plusz Carlos, aki gyakorlatilag a negyedik opció, de egyben a bal oldalon az ötödik számú játékos tartaléka is. Igyekszem rotálni a keretet, és pihenőt adni a játékosoknak. Különben Boviónak vagy Jakirovićnak kellene játszania. Nem arról van szó, hogy nem érdemelnék meg, de túl sok a fontos meccs ahhoz, hogy ekkora nyomást tegyünk egy fiatal játékosra. Minden meccsen csak egy játékost lehet és kell pihentetni.”

Josep Martínez kezd a kapuban?

„Nem tudom. Holnap kiderül.”

A meccsek 70 százalékát az a csapat nyeri, amelyik először szerez gólt, az Inter viszont 13 pontot gyűjtött vesztes állásból. Mennyire lesz fontos holnap az első gól?

„Voltak olyan edzőim, akik abból az elvből indultak ki, hogy a csapat soha nem kaphat gólt. Ez szabály volt. Én nem így látom. Nem részesítem előnyben a támadást a védekezéssel szemben. Egyensúlyt és érettséget kérek, és azt, hogy a játékosok értsék a meccs különböző szakaszait, és hogy mennyit kell beletenniük bizonyos dolgok eléréséhez. Dühít, ha egy játékos könnyen veszi a dolgokat, túlságosan a csapattársaira hagyatkozik, és elfelejti a csapat elveit, főleg a futásokat, amiket minden egyes alkalommal meg kell tenni. Kocogással nem jutsz semmire.”

„A védekezés mind a tizenegy játékos feladata. Mindenkinek tisztán kell látnia, és ugyanúgy kell értenie a dolgokat. Ez energiát igényel, főleg egy visszazáró ellenféllel szemben. Ez a csapat dolgozik ezen, az én feladatom pedig megtalálni a megfelelő egyensúlyt, hogy ugyanazzal az energiával, kiskapuk nélkül tudjuk csinálni.”

„Jó eredmény a 0-0? Nem tudom, de senki nem szeret kikapni. Jobb az 1-0-s győzelem? Mindenképp, bár az Internél sosem lehet tudni! Nekem az számít, hogy a játékosok mindent beleadjanak, és emelt fővel nézhessenek tükörbe. Nem szabad elfelejtenünk, hogy három nap múlva újabb meccs jön, és mindig a következő a legfontosabb.”

Az Inter néha mintha a saját identitását keresné. Miért nehéz neki a visszazáró csapatok ellen?

„Ha 5-3-ra nyerünk, a védelmünk a gond. Ha 2-0-ra nyerünk, az sem elég jó. Az Inter problémája az, hogy még több motivációt kell találnunk, mint amennyit most mutatunk. De nem az eredményekről van szó. Arról van szó, hogy meg kell értenünk: amikor nálunk a labda, a lehető legjobban ki kell használnunk az erősségeinket. Tudjuk, hogy néha kockáztatnunk kell, és sok játékost kell előre küldenünk, de ha elveszítjük a labdát, azonnal reagálnunk kell.”

„Ugyanakkor a visszazáró ellenfél akkor válhat problémává, ha gólokat kapunk. A veszélyérzetünkön múlik. Labda nélkül kicsit pragmatikusabbnak kell lennünk, éhséget kell mutatnunk, és rendet kell tennünk a védekezésünkben. Egy tízfős blokkra van szükségünk, amely együtt reagál, és ugyanazzal az éhséggel játszik. A Venezia ebből a szempontból lenyűgözött, az agresszivitásával és a szervezettségével. Ez az ideális helyzet, bár nem könnyű elérni.”

„El kell fogadnunk, hogy 25 gólt szerezni nem elég, és hogy túl sokat kapunk. Igyekszünk minden helyzetben hűek maradni önmagunkhoz, akár egy visszazáró ellenfelet támadunk, akár védekezünk. Mindkettőhöz energia és pragmatikusabb hozzáállás kell.”

Miért nyújtott ilyen gyenge teljesítményt az Inter a Venezia ellen?

„Bizonyos körülmények mindenkire hatással lehetnek, rám is. Vigyáznom kell, hogy ne beszéljek túl személyes dolgokról. Nem tudok mindenre választ. Tudom az okokat, és hogy mi áll mögöttük, részben azért, mert voltam már egy ilyen öltözőben, megterhelő meccsprogrammal és győztes csapattal. Mindig történik valami. És ha elfogadom, hogy a fordítások sok energiát emésztenek fel, akkor azt is el kell ismernünk, hogy rengeteget adtunk ki magunkból a Sahtar ellen, éreztük annak a meccsnek a súlyát, aztán a Fiorentina ellen újra a tartalékainkhoz kellett nyúlnunk. Mire elérkezel a következő meccshez, alacsony az energiaszinted. Van egyfajta mentális könnyedség és felületesség, főleg a koncentrációban. Végül meglett az eredmény, de szerencsénk is volt, hogy nem szereztek gólt.”

„Nem lehet mindent önmagában megítélni. Rengeteg csapat kikap, amikor háromnaponta játszik. Ebben a sorozatban az egyetlen meccs, amit elrontottunk, a Brugge elleni volt. Nem könnyű megválaszolni ezt a kérdést. Sok mindent nem mondhatsz ki, emellett pedig vannak dolgok, amik egyszerűen olyanok, amilyenek [nem lehet rajtuk változtatni]. Ezeket el kell fogadni, foglalkozni kell velük és meg kell magyarázni őket, ahelyett, hogy úgy tennénk, mintha nem léteznének.”

„Egy nagyon intelligens játékoscsoportról beszélünk. Ők tudják elsőként, ha valami nincs rendben. De emberek, és nem könnyű cipelni a nyomást, hogy mindig nyerni kell. Mindent beleadnak. Néha jól reagálnak, néha erősen kezdik a meccseket, de az energiaszintjük nem mindig 100 százalékos. A motiváció terén viszont mindig a maximumot adják, és ezért csak elismeréssel lehetek irántuk. Még ha nem is játszanak különösebben jól, megtalálják a módját, hogy nyerjenek. Néha a látványos futball nem visz előre. El kell fogadnunk, hogy vannak dolgok, amiket jobban is csinálhatunk.”

Bemutatták a Generali Stadiont, az Inter és a Milan új otthonát

Az Inter és az AC Milan 2026. október 29-én bemutatta a Generali Stadiumot, a két klub jövőbeli otthonát: azt a stadiont, amely a San Siro szellemét viszi tovább egy új korszakba, és Milánó új jelképévé válhat. A bemutató az első átfogó képet adja arról az arénáról, amely a Meazza örökségére épít, miközben a futball jövőjéhez mérten világszínvonalú élményt ígér.

Egy név, amely az első naptól ott lesz

Az új stadion a Generali nevét viseli majd, a világ sportjában kötött egyik legnagyobb névadói megállapodás keretében. Az olasz piacvezető, egyben a világ egyik legnagyobb biztosítási és vagyonkezelési csoportja az első naptól partner, és osztozik a klubok Milánó iránti hosszú távú elkötelezettségében: a cél, hogy a város pozíciója erősödjön a nemzetközi színtéren, és mindez maradandó örökséget hagyjon a következő generációkra. A névadáson túl a Generali mindkét klub hivatalos biztosítási partnere is lesz.

71 500 hely, és egy vezérelv

A nagyjából 71 500 férőhelyes Generali Stadium tervezését egyetlen szempont uralta: a szurkolókat a lehető legközelebb vinni a játékhoz, és a maximumra emelni a meccsnapok intenzitását.

Két lelátószint alkot folyamatos, 360 fokos kagylót, ami kivételes rálátást és szoros kapcsolatot teremt a nézők és a pálya között. A két végén az északi-déli kanyarok egyetlen, meredek falként emelkednek, a pálya felé húzva – a lelátó dőlésszöge helyenként eléri a 37 fokot, hogy a hangulat és a látvány is erősebb legyen.

Olyan stadion készül tehát, amely minden eddiginél közelebb hozza a szurkolókat a lényeghez – és amely a jövőre épül, miközben mélyen kötődik mindahoz, amitől a Meazza különleges: az érzelemhez, a hangulathoz, a felejthetetlen európai estékhez, a nagy bajnokokhoz és mindenekelőtt a szurkolókhoz, akik lelket adnak a stadionnak.

Merész építészeti terv

Az épületet a Foster + Partners és a MANICA tervezte. A látványt a jellegzetes X-váz és a kettős ívű tető határozza meg, amely napelemeket, valamint akusztikai és fenntarthatósági megoldásokat is hordoz. A fenntarthatóság egyébként az egész fejlesztést átszövi: a természetes szellőzés és a napenergia-termelés mellett számos olyan megoldás szerepel a tervekben, amely a hatékonyságot javítja és a környezeti terhelést csökkenti.

Nem csak stadion: egy egész városrész

Az aréna egy 281 000 négyzetméteres városrehabilitációs projekt központi eleme. A környék egész évben élő, pezsgő negyeddé alakul: új közterek, zöldfelületek, szabadidős és kereskedelmi helyszínek épülnek bele a város szövetébe.

A negyed a helyieket, a látogatókat és a világ minden tájáról érkező szurkolókat is várja, és meccsnapokon kívül is lehetőséget ad arra, hogy valaki közel kerüljön a klubokhoz, azok örökségéhez és közösségeihez. A cél messze túlmutat a futballon: egész évben működő célpont a sport, a kultúra és a szórakozás számára, amely Milánó vonzerejét is növeli.

Mi várható, és mikor

A bemutató újabb fontos állomás azon az úton, amely a 2025-ben a két klub és Milánó városa között megkötött történelmi megállapodással indult, és amely lefektette a San Siro környékének átalakítását.

A projekt most a tervezés és az engedélyeztetés következő szakaszaiba lép. Az építkezés várhatóan 2028-ban kezdődik, az első mérkőzést pedig a 2031/32-es szezonra tervezik – a szükséges engedélyek függvényében.

A két klub számára a Generali Stadium jóval több egy infrastrukturális beruházásnál. Befektetés a sportbeli ambíciókba, a szurkolók következő generációiba és mindkét klub hosszú távú jövőjébe: az a háttér, amely fenntarthatja a növekedést, erősítheti a versenyképességet, és új lehetőségeket teremthet a pályán és azon kívül is. Mindenekelőtt pedig elkötelezettség azok iránt, akik majd megtöltik.

Új otthon a futballnak. Új jelkép Milánónak.

Szerencsés győzelem Velencében

Sokszor mondják, hogy a kötelező meccsek a legnehezebbek, és ez ma teljesen igaz volt az Interre. A sereghajtó Venezia sokáig jobb volt, két gólját is les miatt vették el, Ivan Provedel pedig nagy védésekkel tartotta meccsben a Nerazzurrit. A döntést a hajrában két hazai öngól hozta: a 80. percben Moreno, két perccel később Halhal talált a saját kapujába, így 0-2-re nyert Chivu csapata Velencében.

Lendületes első félidő, Provedel tartotta meccsben az Intert

Chivu öt helyen változtatott a Fiorentina elleni kezdőhöz képest. A védelem közepén a csapatkapitányi karszalagot viselő Alessandro Bastoni játszott, mellette Bisseck és Carlos Augusto, a középpálya közepén pedig Aleksandar Stanković először kezdett az Interben – a túloldalon a bátyja, Filip Stanković védett. Elöl Marcus Thuram és Ange-Yoan Bonny kapott lehetőséget.

Lendületes, izgalmas első félidőt produkált a két csapat. Nicola Veneziája átengedte a labdát, és tükörfelállásban, rendezetten várta az Intert, de nem a védekezést helyezte a középpontba: labdaszerzés után Helgason és Kike Pérez gyorsan vitte előre a játékot, és a hazaiak sokszor, gyors átmenetekkel értek el Provedel kapujáig. Cserébe hátul kinyíltak, így az Inter előtt is adódtak lehetőségek. A 23. percben Carlos Augusto tálalt Bonny elé a tizenhatoson belül, de Filip Stanković blokkolta a lövését.

A félidő második felében a Venezia volt veszélyesebb. A 28. percben Bastoni a tizenhatos előtt buktatta Akor Adamst, Kike Pérez szabadrúgása megpattant a sorfalon, Provedel nagy bravúrral hárított, a kipattanót Lauberbach a kapuba lőtte – a gólt azonban VAR-vizsgálat után helyesen elvették, mert a német csatár a szabadrúgás pillanatában lesen állt. Intő jel lehetett ez Bastoniéknak. Az Inter legnagyobb helyzete a 35. percben jött, Thuram jobbról találta meg Bonnyt középen, de a szorosan fogott csatár nem tudta jól eltalálni a labdát. Nem sokkal később Helgason bal oldali beadásából Lauberbach lőhetett közelről, Provedel azonban csodát mutatott be, és a felső lécre tolta a labdát.

A játékrészt még statisztikákban is a Venezia zárta jobban. A labdát ugyan 65 százalékban az Inter birtokolta, de a hazaiak lőttek többször (8-6), kaput is háromszor találtak el, a vendégek csak egyszer, és a kapufát is lőttek a velenceiek. Gól azonban nem született.

Döcögő második félidő, szerencsés hajrá

A szünetben Chivu egyből hármat cserélt: Hakan Çalhanoğlu, Nicolò Barella és Manuel Akanji jött Stanković, Sučić és Bisseck helyére, akik így csak egy félidőt kaptak. A hazaiak viszont ezzel egy időben hátrébb húzódtak, és az Inter támadójátéka nem találta a rést a pajzson. Egy-egy kontrából a Venezia továbbra is veszélyes volt: a 66. percben Adams jobb oldali, lapos beadására a frissen beállt Busio teljesen egyedül érkezett, de fölé lőtt. A 72. percben egy villámgyors kontra végén Yeboah ugratta ki Adamst, a nigériai csatár kicselezte Provedelt és a kapuba gurított, de a partjelző beintette a lest. Provedel a meccs során összesen négy nagy védést mutatott be.

Chivu a 65. percben Bonny helyére Pio Espositót küldte pályára, az Inter pedig a hajrában beszorította ellenfelét. A 75. percben Thuram Carlos Augusto bal oldali beadására fejelt, a labda centiméterekkel ment el a felső léc fölött.

Az is egy klisés mondat, hogy a szerencse is a jó csapatok ismérve, ma ez igaz lett Chivu csapatára. A 80. percben Thuram lerázta a védőjét, és középre adott, a labdába pedig a felszabadítani igyekvő Moreno csúszott bele, ezt már a remekül védő Filip Stanković sem tudta megfogni (0-1). Megkönnyebbülés vendégoldalon, és alig két percre rá végképp fellélegezhettek Barelláék: Çalhanoğlu szögletébe Carlos Augusto csúsztatott bele, ezúttal pedig Halhal mellkasáról pattant a labda a hálóba (0-2).

Carlos Augusto ma is kiemelkedően játszott: az első gól előtt ő zárt vissza és szerzett labdát, amiből a támadás indult, a második gólnál pedig épp annyira ért hozzá, hogy végül a védőre pattanjon a labda. Remek formában van a brazil.

Az ilyen mérkőzéseken a három pont a legfontosabb, de a csapat játéka döcög, nem túl hatékony, és ez már az utóbbi meccseken is látszott. Az Inter 25 ponttal, a Lazióval holtversenyben áll a tabella élén – kilenc forduló után ennyi pontja a hárompontos rendszerben még sosem volt.

Chivu: „Szerencsések voltunk”

Chivu a meccs után nem szépítette a teljesítményt:

„Kevés energia, lassúak voltunk bizonyos dolgokban, meglepett minket a mély blokk, lassúak voltunk a védővonal megtámadásában, de ez belefér, ha háromnaponta játszol. Az első félidőben a híres 2010-es Catania-Inter 3-1 jutott eszembe: ma kicsit szerencsések voltunk, hogy hazavittük. Azzal, ami ma volt bennünk, azért hittünk benne, de szerencsések voltunk.”

„Provedel ma meccsben tartott minket, és tapasztalattal, erővel és elszántsággal hazavittük [a három pontot].”

„Carlos jól teljesít. Ma azért választottuk harmadik védőnek, hogy ne kapjunk kontrákat, de ma ő sem érezte magát a legjobban. Nagyon elszánt, mindig a legjobbját adja, sokat segített nekünk ebben az időszakban, ahogy a többiek is. Energiát, erőt, gyorsaságot ad nekünk, és néha gólt is.”

A derbiről így beszélt:

„25 ponttal érkezünk a derbire. Tudjuk, hogy ezen a meccsen a legjobbunkat kell nyújtanunk, és pár nap alatt vissza kell nyernünk az energiánkat, főleg mentálisan – azokra is gondolok, akiket a szünetben fel kellett áldoznom, hogy felrázzam a csapatot. A derbinek külön története van, és készen fogunk állni.”

Az Inter kapusa, Provedel – aki második interes tétmeccsét játszotta, és először hozott le kapott gól nélkül egy találkozót feketekékben – így értékelt:

„Én megtettem a kötelességemet, aztán szerencsére sikerült megtörnünk a meccset, és megszereztük a három pontot. Nem a legjobb teljesítménnyel visszük haza a három pontot, de megesik az ilyen: folyamatosan játszunk, a bennmaradásért küzdő csapatok pedig visszazárnak, várnak a támadásainkra, aztán kontráznak. Kitartottunk, és a minőségünkkel nyertünk.”

Hétvégén Derby della Madonnina: szombaton, október 31-én a Milan otthonában lép pályára az Inter. A Milan ellen már nem biztos, hogy ez a játék belefér, de bízzunk benne, hogy kellő motivációval és koncentrációval végre le lehet győzni a városi riválist.

Jegyzőkönyv

VENEZIA-INTER 0-2 (0-0)
Gólszerzők: 80′ Moreno (öngól), 82′ Halhal (öngól)

VENEZIA (3-5-2): 1 F. Stanković – 25 Halhal, 2 Moreno, 15 Juan Jesus – 18 Hainaut, 71 Kike Pérez (6 Busio 61′), 19 Sohm, 21 Helgason (26 Bašić 68′), 70 Mazzocchi (5 Haps 76′) – 29 Lauberbach (10 Yeboah 68′), 45 Adams.
Cserék: 96 Montipò, 3 Schingtienne, 7 Rrahmani, 8 Fanne Dabo, 17 Bella-Kotchap, 20 Sagrado, 30 Dagasso, 32 Duncan, 56 Lisman, 77 Fernandez
Vezetőedző: Davide Nicola

INTER (3-5-2): 49 Provedel – 31 Bisseck (25 Akanji 46′), 95 Bastoni, 30 Carlos Augusto – 17 Diouf, 8 Sučić (23 Barella 46′), 5 A. Stanković (20 Çalhanoğlu 46′), 7 Zieliński, 32 Dimarco – 14 Bonny (94 Esposito 65′), 9 Thuram (99 Spence 86′).
Cserék: 1 Josep Martínez, 12 Di Gennaro, 22 Mkhitaryan, 46 Bovio, 48 Mosconi, 51 Jakirović, 53 Lavelli
Vezetőedző: Cristian Chivu

Sárga lap: Bastoni, Barella (Inter)
Hosszabbítás: 1′ – 4′
Játékvezető: Pairetto (Asszisztensek: Meli, Ceccon; Negyedik játékvezető: Fourneau; VAR: Camplone, AVAR: Volpi)

Forza Inter!!!