Kategória: Hírek

by PetR

Az új szélső: Luis Henrique

A 2001-es születésű brazil játékos véglegesen az Olympique Marseille csapatától érkezett.

João Pessoa városa Brazíliában, Paraíba államban található. 1585-ben alapították, azon a napon, amikor a portugálok és az őslakos népek között békét kötöttek. A város Dél-Amerika legkeletibb pontján, a Punta do Seixas-fokon fekszik, az Atlanti-óceán partján. Egy olyan hely, ahol népek és kultúrák találkoznak, ahol Amerika és Európa összeér – egy város, amely természeténél fogva a régi kontinens felé fordul. Itt született Luis Henrique Tomaz de Lima 2001. december 14-én.

A város múltja, a régi kapcsolatok és kulturális kötődések Luis Henrique pályafutására is hatással voltak. Mint minden brazil kisfiú, ő is arról álmodott, hogy egyszer profi futballista lesz. Tehetségére a Botafogo megfigyelői figyeltek fel, ami alapjaiban változtatta meg az életét: Rióba költözött, és 2019. december 4-én debütált a brazil élvonalban, 33 percet játszva az Atlético Mineiro ellen.

Fiatal kora ellenére hamar felfigyelt rá Európa is. A Botafogo színeiben alig 21 mérkőzés és két gól után 2020 júniusában már Marseille-ben találta magát, ahol új kalandba kezdett – mindössze 18 évesen. Nem volt könnyű: egy João Pessoából származó fiatal brazilként messze került az otthonától és szeretteitől. A Marseille játékosaként két szezon alatt 49 mérkőzésen lépett pályára, és egy gólt szerzett – ezt a Francia Kupában a Cannet Rocheville ellen. 2020-ban bemutatkozott a Bajnokok Ligájában is. De ahogy telt az idő, egyre erősebben érezte Marseille-ben a változás szelét: újra és újra átélte a Vélodrome hangulatát, amely szinte vibrált, amikor a közönségkedvenc Dimitri Payet labdához ért.

Ez az élmény mélyen megmaradt benne, és magával vitte akkor is, amikor visszatért Brazíliába, hogy több játéklehetőséghez jusson. 2022 júliusában ismét a Botafogo játékosa lett, és pályafutása új fordulatot vett. A brazil bajnokságban, a Campeonato Cariocában, a Brazil Kupában és a Copa Sudamericanában összesen 69 meccset játszott, és két gólt szerzett. Ez az időszak elég volt ahhoz, hogy újabb lehetőség nyíljon számára: egyre nőtt az esélye, hogy visszahívja őt a Marseille csapata.

2023 végén visszatért a francia klubhoz, de még egy évet kellett várnia, mire ismét pályára léphetett. A 2023/24-es idény második felében 24 meccsen szerepelt, és megszerezte első Ligue 1-gólját a Clermont ellen. A legjobb formáját azonban az Európa Ligában mutatta, ahol csapatával egészen az elődöntőig jutottak – itt az Atalanta búcsúztatta őket, amely végül meg is nyerte a sorozatot.

A 2024/25-ös szezon már a visszavágás időszaka volt. Luis Henrique végre igazán érezte, milyen az, amikor a marseille-i szurkolók őt ünneplik – ahogyan korábban Payetet. Rendszeres kezdő lett Roberto De Zerbi csapatában, edzője pedig szinte második apjaként támogatta őt. A brazil szélső 35 mérkőzésen lépett pályára, 9 gólt szerzett és 10 gólpasszt adott a bajnokságban és a kupában. A Marseille második lett a Ligue 1-ben, és ismét kivívta a Bajnokok Ligája-indulást – részben Luis Henrique remek szezonjának köszönhetően. „Nem akartam úgy távozni, hogy ne mutassam meg, ki vagyok valójában” – mondta a játékos, aki technikailag és mentálisan is rengeteget fejlődött. Ezt a fejlődést két gyermeke születése is erősítette, ami stabilitást adott számára.

A Ligue 1 egyik leggyorsabb játékosa volt: a legnagyobb mért sebessége 36,98 km/h volt a szezon során. Gyors, technikás szélső, aki jól cselez, több poszton is bevethető – legyen szó támadóbb vagy védekezőbb szerepről, a bal vagy a jobb oldalon egyaránt. A sors végül Milánóba repítette őt: ezzel ő lett az Inter történetének 36. brazil játékosa. Új kaland veszi kezdetét Luis Henrique számára – egy út, amelyen továbbra is maximális sebességgel halad.

by PetR

Petar Sučić az Inter új középpályása

Petar 2003. október 25-én született Livnóban, Bosznia-Hercegovinában, horvát szülők gyermekeként. A boszniai Kandija kis falujában nőtt fel, ahol családjának farmja és termőföldje volt. Ez a hely örökre különleges marad számára, hiszen itt kezdett el focizni. Hivatalos labdarúgó pályafutását 9 éves korában kezdte az NK Sport Prevent csapatánál, amely egy amatőr klub Bugojnóban, a régió központjában.

A Balkán-félsziget él-hal a futballért, és számos kiemelkedő játékost adott már a világnak – Sučić pedig keményen dolgozott azért, hogy kitűnjön. 2018-ban került az Iskra Bugojno akadémiájára, ahol 2020-ig játszott, majd a bosnyák rekordbajnok Zrinjski Mostar figyelt fel rá. 2022 januárjában igazolt a Dinamo Zagrebhez, ahol a második csapatban kapott helyet, és kilenc alkalommal játszott a horvát másodosztályban.

Karrierje igazán a 2022/23-as szezonban vett lendületet, amikor a Dinamo kölcsönadta őt a Zrinjski Mostar csapatának. Sučić remek idényt zárt Mostarban, ahol segítette csapatát a bajnoki cím és a kupagyőzelem megszerzésében. Ekkor tapasztalhatta meg először az európai futballt is, pályára lépve a Bajnokok Ligája selejtezőjében egy, a Konferencia Liga selejtezőiben pedig négy mérkőzésen, bár a csoportkör elérését nem sikerült kivívniuk.

Zágrábba visszatérve Petar hamarosan kulcsemberré vált, köszönhetően többek között Igor Bišćan edzőnek, aki hitt benne. A 2023/24-es idény kiemelkedően sikeres volt a Dinamo számára, hiszen megnyerték a horvát bajnokságot, a horvát kupát és a szuperkupát is. Sučić ebben a szezonban 42 mérkőzésen játszott, két gólt szerzett. A 2024/25-ös évadban nemzetközi szinten is bemutatkozott: a Bajnokok Ligájában kétszer is eredményes volt – a Monaco és a Slovan Bratislava ellen –, illetve horvát válogatott lett, miután úgy döntött, szülei hazáját képviseli. A Nemzetek Ligájában Lengyelország ellen is betalált. Az idényt összesen 31 mérkőzésen hét góllal zárta, ez volt karrierje eddigi legeredményesebb szezonja.

Petar egy rendkívül tehetséges középpályás, remek látásmóddal, technikai tudással és sokoldalúsággal, képes több pozícióban is játszani a középpályán. Luka Sučić unokatestvéreként, aki jelenleg a Real Sociedadban játszik, Petar immár a nyolcadik horvát labdarúgó az Inter történelmében. Zágrábból az Interhez szerződve olyan elődök nyomába lép, mint Mateo Kovačić és Marcelo Brozović, akik kulcsfigurái voltak annak a horvát válogatottnak, amely kétszer is dobogón végzett a labdarúgó-világbajnokságon.

Petar Sučić interista kalandja tehát most kezdődik. Egy új fejezet ez egy álom valóra válásáról szóló történetben, amelynek legszebb részei még megírásra várnak.

by PetR

Chivu az új edző!

Az FC Internazionale Milano örömmel jelenti be Cristian Chivu kinevezését az első csapat új vezetőedzőjévé. A szakember szerződése 2027. június 30-ig szól.

Vannak emberek, akik élete tele van kihívásokkal, kalandokkal, de mindig megerősödve kerülnek ki belőlük. Cristian Eugen Chivu élete során számos nehézséggel és meghatározó pillanattal szembesült, amelyek nemcsak szakmailag, hanem emberileg is formálták őt. Eközben kapcsolata a Nerazzurrival folyamatosan mélyült. Most harmadszor kezdi meg útját az Internél, ám ezúttal már az első csapat vezetőedzőjeként.

Chivu 1980. október 26-án született Resicabányán, egy közel 80 ezer lakosú román városban. Hamar megtanulta, hogy a futball világában csak fegyelmezetten lehet előrejutni. Édesapja, Mircea inspirálta, aki korábban maga is játékos volt, majd fia első edzője lett a CSM Resita utánpótláscsapatánál. Chivu útja hosszú és kitartó munkával teli volt, “kiskapuk” nélkül. Az apjával való szoros kapcsolata alapozta meg értékeit, megtanulta az áldozatkészség és az ambíció fontosságát. Kezdetben csatárként játszott, de támadó középpályásként is számítottak rá. Tehetségének köszönhetően már 17 évesen bemutatkozhatott az első csapatban, éppen abban a stadionban, amely ma már édesapja nevét viseli. 1998-ban az Universitatea Craiovához igazolt, innen került 1999 júliusában az Ajaxhoz, ahol egy megfigyelő fedezte fel.

CSM Resita

CSM Resita

CS Universitatea Craiova

Cristian ekkor már védőként és szélső hátvédként is megállta a helyét, de teljes fejlődése Hollandiában következett be. Az Ajaxnál technikailag és mentálisan is megerősödött. Ez egy valódi futballiskola volt számára. 2001-ben Chivu az Ajax történetének legfiatalabb csapatkapitánya lett, ezt a pozíciót csak kivételes karakterű és vezetői kvalitásokkal rendelkező játékosok tölthették be. Amszterdami évei alatt bajnoki címet, Holland Kupát és Szuperkupát nyert. 142 mérkőzést követően, 2003-ban igazolt Olaszországba az AS Romához, ahol négy szezont töltött, és Olasz Kupát nyert. Karrierje fordulópontja 2007-ben érkezett el, amikor az Interhez szerződött, ami életét örökre megváltoztatta.

Ajax

AS Roma

Chivu Interben töltött hét éve alatt volt egy pillanat, amely mélyebben kifejezi klub iránti kötődését, mint bármelyik megszerzett trófea vagy gól. 2010. március 24-én, alig 77 nappal súlyos koponyasérülése után, védősisakkal a fején tért vissza a pályára. Ez a nap új kezdetet jelentett Cristian számára, aki hónapokkal korábban majdnem többet vesztett el a karrierjénél. A szurkolók állva tapsolták meg első, óvatos fejesét, és ez olyan érzés volt, amit Chivu nehezen tudott szavakba önteni. Ettől kezdve végig védősisakban játszott, csak trófeák ünneplésekor vette azt le. Interes pályafutása alatt három bajnoki címet, két Olasz Kupát, két Olasz Szuperkupát, klubvilágbajnoki címet és a 2009/10-es Bajnokok Ligáját is elhódította.

A román válogatottban Chivu 75 mérkőzésen lépett pályára, és csapatkapitányként két Európa-bajnokságon (2000, 2008) is szerepelt. 2014-ben vonult vissza játékosként, de kötődése az Interhez továbbra is megmaradt: 2018-ban az utánpótlásban kezdett edzősködni.

Edzői pályáját az U14-es csapatnál indította, majd az U17-es és U18-as korosztályokban folytatta. 2021 nyarán a Primavera-csapat vezetője lett, és már első idényében bajnoki címet szerzett, amely az Inter Primavera történetének tizedik bajnoki trófeája volt. 2024-ben távozott az Intertől.

Első felnőttcsapatos lehetőségét 2025 februárjában kapta, amikor a kiesés ellen küzdő Parma vezetőedzője lett, és irányítása alatt a csapat sikeresen bent maradt az élvonalban, 13 mérkőzésen 16 pontot szerezve.

Cristian Chivu most kezdi az Interrel közös történetének harmadik fejezetét, továbbra is az eddig is jellemző elkötelezettséggel, áldozatkészséggel és fáradhatatlan munkával.

by PetR

Hivatalos: Inzaghi távozik az Intertől

Egy korszak vége: Simone Inzaghi és az Inter útjai a mai nappal elváltak.

Simone a következő üzenettel köszönt el a csapattól, és a szurkolóktól:

Kedves Nerazzurri család!

Elérkezett az idő, hogy elköszönjek ettől a klubtól, egy négyéves utazás végén, melynek során mindenemet beleadtam. Mindennap az első és utolsó gondolatom is az Inter volt. Ezt a játékosok, a vezetőség és a klub összes dolgozója egyaránt profizmussal és szenvedéllyel viszonozta. A hat trófea, amit elhódítottunk – köztük a második csillagot érő Scudetto –, valamint a 2023-as és a néhány napja véget ért Bajnokok Ligája-szerepléseink élő bizonyítékai annak, hogy munkámat a stábommal és a klub minden részlegével kialakított közös megértés mennyire támogatta.

Szeretném megköszönni a részvényesek kitartó támogatását, az elnöknek és munkatársainak pedig a mindennapos segítséget és folyamatos párbeszédet. Minden nehéz napon, így ma is, fontosnak tartom hangsúlyozni ezt a hálát, még a nemrég tartott találkozónk kapcsán is. Őszinték voltunk egymással, és közösen döntöttünk úgy, hogy lezárjuk ezt a csodálatos fejezetet.

Végezetül szeretnék szólni a több millió Nerazzurri-szurkolóhoz, akik mindig szurkoltak nekem, akik velem együtt sírtak és szenvedtek a mélypontokon, majd együtt nevettek és ünnepeltek a hat közösen megélt diadal során.

Soha nem foglak elfelejteni titeket.

Forza Inter!

A klub hivatalos közleménye a váltásról

A klub és Simone Inzaghi útjai elválnak. Ez a döntés született a néhány perccel ezelőtt tartott találkozón.

Inzaghi interista időszakára szurkolók, játékosok, vezetők és alkalmazottak egyaránt nagy szenvedéllyel, profizmussal és elkötelezettséggel fognak emlékezni.

Hat jelentős trófea – egy Scudetto, két Olasz Kupa és három Olasz Szuperkupa – jelzi az elmúlt négy évet, amely során a klub újra az olasz és az európai futball csúcsára tért vissza. Inzaghi az egyik legtöbb mérkőzésen irányító vezetőedző lett a Nerazzurri történetében, olyan legendás nevekkel egy szinten, mint Herrera, Mancini, Trapattoni és Mourinho. Ahogyan az elit társaság többi tagja, úgy Inzaghi is komoly szerepet játszott az Inter trófeagyűjteményének gazdagításában, és örökké emlékezetes marad, mint az a tréner, aki megszerezte számunkra a második csillagot.

„Fő részvényesünk, az Oaktree, és a teljes klub nevében szeretném megköszönni Simone Inzaghinak kemény munkáját, szenvedélyét, valamint a mai találkozón tanúsított őszinteségét, ami lehetővé tette ezt a közös döntést. Csak akkor lehet ilyen nyílt és őszinte párbeszédet folytatni, ha nap mint nap közösen harcoltunk a sikerekért, ahogyan ma is történt”
nyilatkozta Giuseppe Marotta, az Inter elnöke a találkozó után.
Tweet

Köszönünk mindent Démon!

Csodálatos utazás volt, melynek végén mind Te, mind a csapat megérdemeltétek volna azt, megkoronázzátok egy BL trófeával. Keserédes, hogy pont az utolsó mérkőzés végződött úgy, ahogy, de a közös diadalokat, a második csillagot, a kupákat és a helyenként zseniális focit soha nem fogjuk elfeledni.

Sok sikert kívánunk a továbbiakban!

Forza Inter!!!

by PetR

Szertefoszlott álmok, a PSG nyerte a BL-t

Nem az a döntő volt, amire vágytunk: a PSG lett Európa bajnoka. Rendkívül meggyőző teljesítményt nyújtottak, 5–0-ra nyerték meg a finálét – két gólt az első félidőben, hármat a másodikban szereztek. A párizsiak hibátlanul játszottak, és nem hagytak teret a Nerazzurrinak arra, hogy méltó befejezést nyújtson szurkolóinak. Az Inter ellenállás nélkül szenvedett vereséget, már a kezdéskor megroppant a PSG lendületétől, gyorsaságától, labdajáratásától és könyörtelen befejezéseitől. Az a csodálatos csapat, amely egész Európában remekelt, hirtelen elfogyott – és ennek súlyos ára lett. Az 5–0-s vereség fájdalmas pont egy különösen nehéz szezon végén, amely nagyon hamar újraindul majd a Klubvilágbajnokságon.

PSG 5–0 INTER
Gólszerzők: 12′ Hakimi (PSG), 20′ és 63′ Doué (PSG), 73′ Kvaratskhelia (PSG), 87′ Mayulu (PSG)

PSG (4-3-3):
1 Donnarumma;
2 Hakimi, 5 Marquinhos, 51 Pacho, 25 Nuno Mendes (21 L. Hernandez 78′);
87 João Neves (33 Zaïre Emery 84′), 17 Vitinha, 8 Fabian Ruiz (24 Mayulu 84′);
14 Doué (29 Barcola 67′), 10 Dembélé, 7 Kvaratskhelia (9 G. Ramos 84′)
Cserék: 39 Safonov, 80 Tenas, 3 Kimpembe, 19 Lee, 35 Beraldo, 49 Mbaye
Vezetőedző: Luis Enrique

INTER (3-5-2):
1 Sommer;
28 Pavard (31 Bisseck 54′; 36 Darmian 62′), 15 Acerbi, 95 Bastoni;
2 Dumfries, 23 Barella, 20 Calhanoglu (21 Asllani 70′), 22 Mkhitaryan (30 Carlos Augusto 62′), 32 Dimarco (59 Zalewski 54′);
9 Thuram, 10 Lautaro
Cserék: 12 Di Gennaro, 13 J. Martinez, 6 De Vrij, 7 Zielinski, 8 Arnautovic, 16 Frattesi, 99 Taremi
Vezetőedző: Simone Inzaghi

Sárga lapot kapott: Zalewski (Inter), Doué (PSG), Thuram (Inter), Acerbi (Inter), Hakimi (PSG)
Megjegyzés: Inzaghi (Inter) sárga lapot kapott reklamálásért
Hosszabbítás: 2′ – 0′

Játékvezető: István Kovács (Románia)
Asszisztensek: Mihai Marica (ROU), Ferencz Tunyogi (ROU)
Negyedik játékvezető: João Pinheiro (Portugália)
VAR: Dennis Higler (Hollandia)
VAR 1 asszisztens: Cătălin Popa (ROU)
VAR 2 asszisztens: Pol van Boekel (NED)

by PetR

A mérkőzés, melyről mindenki álmodik

Inter szurkolónak lenni igazi érzelmi hullámvasút: óriási magasságokat, hihetetlen örömöt, érzéseket vált ki a csapat a szurkolói lelkünkből, ugyanakkor átéltük mi már a poklok poklát is, ha az elmúlt 15 évre visszatekintünk.

Tizenöt éve történt a történelmi triplázás – azóta olasz csapat nem emelhette magasba a legrangosabb európai trófeát. Mintha csak tegnap lett volna, amikor Milito duplájánál egyszerre ugrott fel több millió Nerazzurri-szurkoló szerte a világban.

A futball azóta rengeteget változott: az Inter például néhány évvel a BL-győzelem után hihetetlen mélységekbe süllyedt, anyagi és tulajdonosi problémák között vergődve. Mai ellenfelünk ezzel szemben épp ellentétes utat járt be. A Paris Saint-Germain FC-t 2011 táján vásárolta meg a Qatar Sports Investments, egyértelműen azzal a céllal, hogy a klubot Európa legnagyobbjai közé emelje. A külföldi topligákban egyre több hasonló példát láthattunk, és úgy tűnt, az olasz foci mellett elszáguld az újhullámos futball – egyedül a Juventus tudott tényező lenni nemzetközi porondon, miközben hazai szinten is dominált.

Aztán az évtized vége felé valami elkezdett pislákolni az Internél… Mintha a kapkodást és a rosszabbnál rosszabb döntéseket elkezdte volna felváltani valami tudatosabb. Egy folyamat, amely halványan már az építkezés jeleit mutatta. Az új tulajdonosok – a Zhang család – elkezdték rendbe tenni az Inter renoméját, egyre jobb csapat formálódott, egyre jobb edzőkkel. Hosszú szünet után a Nerazzurri 2018-ban újra visszatért a legnagyobb európai színtérre. Spalletti mester letette az „újkori” Inter alapjait, amelyeket később előbb Conte, majd Inzaghi tökéletesített. Ebben az évtizedben pedig már jöttek is a trófeák: Scudettók, Coppa Italia- és Szuperkupa-győzelmek, valamint egy EL-döntő és két évvel ezelőtt egy BL-döntő is.

Talán ilyen előzmények után nehéz volt elhinni, hogy valóban: az Inter visszatért a világ legjobb csapatai közé.

Két éve nagyon közel jártunk ahhoz, hogy elhódítsuk a trófeát. A döntőt követően még az ellenfelek szurkolói is elismerően bólogattak – a Nerazzurri szoros küzdelemben maradt alul Guardiola talán legerősebb Manchester Cityje ellen. Pedig a meccs előtt mindenki sima angol győzelmet jósolt, különösen mivel az Inter viszonylag könnyű sorsolással jutott el a döntőig.

Azon az estén büszke voltam a csapatra – méltó ellenfelei voltunk a világ legjobbjainak. Ugyanakkor egy Inter-szurkoló sosem tudhatja, mikor látja újra ilyen helyzetben a csapatát. Minden idényben reménykedünk, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Az elmúlt években már az is nagy teljesítmény volt, ha nyáron nem kellett éppen eladni a legjobb játékosokat.

Így tehát két éve még nem gondoltam volna, hogy az első, megújult BL-szezon így alakul majd – még az idény elején sem.

Úgy tűnik azonban, hogy Lautaro és Barella nem csak üres ígéretet tettek az elvesztett isztambuli döntő után: valóban visszatértek, erősebben, mint valaha. Bár tavaly kissé csalódást keltőre sikerült a nemzetközi szereplés, idén a csapat olyan teljesítményt nyújtott a Bajnokok Ligájában, amely minden elismerést megérdemel.

A főtáblán a Nerazzurri a 4. helyről jutott tovább, mindössze egyetlen kapott góllal. Az egyenes kieséses szakaszban többek között búcsút intettünk a Bayern Münchennek, valamint a toronymagas esélyesnek tartott Barcelonának is – két felejthetetlen mérkőzés után.

És ma ismét itt vagyunk. Egy olyan álom kapujában, amelyről 2010 óta minden fekete-kék szívű nő és férfi, fiatal és idős álmodik. A játékosok többsége már megtapasztalta, milyen érzés elveszíteni egy döntőt – ők ma este biztosan vért fognak izzadni, hogy ez ne történjen meg újra.

Nem lesz egyszerű dolgunk: a PSG-ből remek csapatot faragott Luis Enrique, a franciák az egyenes kieséses szakaszban búcsúztatták az Arsenalt, az Aston Villát és a Liverpoolt is.

De az biztos, hogy a Nerazzurri játékosaiban ma olyan tűz fog égni, amely talán elég lehet az álom eléréséhez.

Bárhogy is alakul, ez a csapat már beírta magát a történelemkönyvekbe – és minden Inter-szurkoló szívébe. De itt az ideje továbbírni a történetet… és halhatatlanná válni.

Forza Inter!!!

by PetR

Győzelem Comóban, ezüstérmes az Inter

Hosszú versenyfutás végére ért az Inter, amely végén fájó módon, mindössze egyetlen ponttal lemaradva az élről, második helyen zárt. A Como elleni győzelemmel 81 ponttal fejezték be a milánóiak, ám a Cagliarit legyőző Napoli egy egységgel előttük végzett, megnyerve ezzel a 2024/25-ös Serie A idényt. De Vrij és Correa találata lezárta tehát az Inter számára a bajnokságot, de még nincs vége a szezonnak: május 31-én, szombaton Münchenben a PSG ellen következik a Bajnokok Ligája döntője.

A comói győzelem magabiztosan és rutinszerűen érkezett, hiszen az Inter játékosai komoly hozzáállással, koncentráltan léptek pályára, figyelmen kívül hagyva a nápolyi mérkőzés alakulását. Ennek eredményeként már a 20. percben vezetést szereztek De Vrij fejesével, majd a második félidő elején Correa biztosította be a győzelmet. Reina kiállítása az első félidő végén ráadásul tovább nehezítette a hazaiak dolgát, akik így végig emberhátrányban futballozták le a második játékrészt.

Mérkőzésösszefoglaló

Az Inter háromvédős rendszerben kezdte a meccset Sommer kapussal a hátuk mögött, középen két játékmesterrel, támadásban pedig Zalewskivel és Correával, akik Taremit támogatták elöl. Egyértelmű volt a feladatuk: nyerniük kellett, így nem figyeltek más eredményekre, csak a saját játékukra koncentráltak. A Como agresszív letámadással próbálta megállítani a vendégeket, de amikor az Inter átjutott ezen, rendre veszélyes helyzeteket alakított ki. Rögtön az első komoly lehetőségnél Dimarco adott pontos labdát Darmian felé, akinek lövését Perrone bravúrosan mentette a gólvonalról.

A kezdeti lendület után kissé alábbhagyott a tempó. A Como labdabirtoklásra törekedett, a támadóik – különösen Nico Paz és Strefezza – többször is lövéssel próbálkoztak. A vezetést végül a 20. percben szerezte meg az Inter, amikor Calhanoglu szögletére De Vrij érkezett remek ütemben, és fejjel a hálóba bólintott. Az Inter ezután próbálta kihasználni a lendületét, Zalewski is közel állt egy újabb találathoz, de lövése fölé ment.

A hazai csapat még próbálkozott, Smolcic révén közel jártak az egyenlítéshez, de helyzetük kimaradt. A félidő végéhez közeledve Taremi került kiugrásba, Reina kapus pedig csak szabálytalanul tudta megállítani őt. Massa játékvezető először továbbengedte a játékot, ám a VAR beavatkozása után piros lapot kapott Reina, akinek ez volt pályafutása utolsó meccse. A Como így emberhátrányban volt kénytelen folytatni.

A második félidő elején az Inter gyorsan kihasználta előnyét: Correa egy remek indítás után könnyedén verte meg védőjét, majd magabiztosan értékesítette a helyzetet. Ez a találat lényegében eldöntötte a mérkőzést, főleg úgy, hogy közben érkezett a hír a Napoli góljáról is.

A mérkőzés hátralévő részében az Inter visszavett a tempóból, biztonságosan futballozva őrizte meg előnyét. Az emberhátrányban játszó Como már nem tudott komolyabb ellenállást tanúsítani, így eseménytelenül zajlott a végjáték. Egyedüli kiemelkedő momentumként a fiatal, 2006-os születésű szlovén Luka Topalovic debütálása maradt meg, aki így emlékezetessé tette a találkozó végét. A lefújás után a vendégszurkolók tapssal búcsúztak a csapattól, a játékosok pedig már fejben München felé fordultak.

COMO–INTER 0–2 (0–1)
Gólszerzők: De Vrij (20’), Correa (51’)

COMO (4-3-3):
Reina – Vojvoda, Van der Brempt (Iovine 81’), Smolcic, Alex Valle – Caqueret (Butez 48’), Perrone (Engelhardt 53’), Da Cunha – Paz (Ikoné 81’), Douvikas (Cutrone 53’), Strefezza
Vezetőedző: Cesc Fabregas

INTER (3-4-2-1):
Sommer – Bisseck (Dumfries 60’), De Vrij, Carlos Augusto – Darmian, Calhanoglu (Barella 60’), Asllani, Dimarco (Acerbi 60’) – Correa, Zalewski (Topalovic 80’) – Taremi (Arnautovic 74’)
Vezetőedző: Massimiliano Farris

Sárga lapok: Calhanoglu (Inter), Zalewski (Inter), Strefezza (Como), De Vrij (Inter)
Kiállítva: Reina (Como, 45’)

Hosszabbítás: 1. félidő: 5 perc, 2. félidő: 3 perc
Játékvezető: Massa
Partjelzők: Perrotti, L. Rossi
Negyedik játékvezető: Sacchi
VAR: Mazzoleni, AVAR: Pezzuto

Eltiltott játékosok:

  • Como: Goldaniga (1 mérkőzés)
  • Inter: Simone Inzaghi vezetőedző (1 mérkőzés)

Egy sárgára az eltiltástól:

  • Como: Caqueret, Da Cunha, Engelhardt, Kempf, Moreno, Roberto S., Strefezza
  • Inter: Asllani, Bisseck, Çalhanoglu, Pavard
by PetR

Az utolsó utáni esély

Pénteken, május 23-án 20:45-kor az Inter az idény utolsó, 38. bajnokiján a Comóhoz látogat. Simone Inzaghi együttese a második helyről (78 pont), a Napoli mögött csupán egy ponttal lemaradva várja a zárómérkőzést. A Nerazzurri a bajnokság leggólképesebb csapata idén 77 találattal. Ősszel az Inter 2-0-ra nyert a San Siróban Carlos Augusto és Marcus Thuram góljainak köszönhetően.

Egymás elleni múlt

A két csapat a Serie A történetében eddig 27-szer találkozott. Az örökmérleg egyértelműen az Internek kedvez: 18 győzelem, míg a Como hatszor nyert, emellett három döntetlen született.

Az utóbbi időben az Inter kiemelkedően dominál: a legutóbbi nyolc egymás elleni mérkőzésüket mind megnyerték, és összesen csupán két gólt kaptak. A comói Sinigaglia Stadionban az Inter legutóbbi négy látogatása alkalmával mindig betalált.

Az Inter idei erősségei

A Nerazzurri sikereit az aprólékos részletekre való odafigyelés alapozta meg. Különösen hatékonyak voltak pontrúgásokból: 25 gólt szereztek így, többet, mint bármely más csapat az európai topligákban.

Fizikálisan és szervezettségben is kiemelkedőek: párharcaik 53,2%-át megnyerték, ami a legjobb arány a Serie A-ban.

Az Inter minden sorozatot tekintve eddig 112 gólt szerzett, ami a klub történetének második legjobb teljesítménye – csak a 2019/20-as idény 113 gólos rekordja előzi meg.

Fejjátékban is remekeltek: 15 gólt szereztek fejjel, ami szintén európai topliga-szinten az első helyet jelenti számukra. Támadó cselekből az ellenfél büntetőterületén belül 11 gólt jegyeztek; ebben csak a Barcelona (15) és a Marseille (12) előzi meg őket.

Kulcsjátékosok kiemelkedő statisztikái

Alessandro Bastoni hátulról irányítja a játékot: 204 alkalommal hozta fel sikeresen a labdát legalább 5–10 méteres előretörésekkel, amivel a Serie A legjobbja ebben a mutatóban. Csak három védő (Rrahmani, Ndicka és Di Lorenzo) ért nála többször labdába (összesen 2507 alkalommal).

Denzel Dumfries is kiemelkedően teljesített idén: 11 gólt és 5 gólpasszt jegyzett minden versenysorozatot figyelembe véve. Legutóbb védőként Robin Gosens ért el ennél jobb teljesítményt még 2020/21-ben (12 góllal). Dumfries rendszeres veszélyforrás a jobb oldalon.

Marcus Thuram, a tizenhatoson belüli ragadozó

Thuram idén 32 mérkőzésen 14 gólt szerzett, mindet az ellenfél büntetőterületén belülről. Ezzel új egyéni csúcsot állított fel, ráadásul még egy gól esetén történelmet írhat: ő lenne az első francia játékos, aki egy szezonban legalább 15 gólt szerez az Inter mezében a Serie A-ban. Korábban a legjobb francia gólszerző Youri Djorkaeff volt 1996/97-ben (14 góllal).

Carlos Augusto vs Como

Carlos Augusto az őszi találkozón gólt szerzett a Como ellen, és idén idegenben már két találatot jegyez a bajnokságban – ezzel beállította korábbi Serie A-s személyes rekordját (Monza, 2022/23).

Az ellenfél: Como

Cesc Fàbregas vezetésével a Como kiválóan szerepelt a Serie A-ban újoncként, már biztosan a 10. helyen zárnak. Eddig 49 pontot szereztek (13 győzelem, 10 döntetlen).

Legutóbbi öt bajnokijukból négyet megnyertek (Lecce, Genoa, Parma, Cagliari ellen), legutóbb pedig 1-1-es döntetlent értek el a Hellas Verona otthonában.

Legveszélyesebb támadójuk Diao, aki eddig 8 gólt jegyez.

Fàbregas várhatóan 4-2-3-1-es felállásban küldi pályára csapatát:

  • Kapus: Butez
  • Védők: Vojvoda, Engelhardt, Kempf, Valle
  • Középpályások: Perrone, Da Cunha
  • Támadó középpályások: Caqueret, Nico Paz, Strefezza
  • Középcsatár: Douvikas

Fegyelmi helyzet

Eltiltottak:

  • Como: Goldaniga (1 mérkőzés)
  • Inter: Simone Inzaghi vezetőedző (1 mérkőzés)

Sárga lapos figyelmeztetés esetén veszélyben:

  • Como: Caqueret, Da Cunha, Engelhardt, Kempf, Moreno, Roberto S., Strefezza
  • Inter: Asllani, Bisseck, Çalhanoğlu, Pavard

A mérkőzés játékvezetője

A találkozót Davide Massa vezeti Imperiából.

  • Partjelzők: Perrotti és Rossi
  • Negyedik játékvezető: Sacchi
  • VAR: Mazzoleni
  • AVAR: Pezzuto
by PetR

Csalódást keltő döntetlen

Az Inter a Lazio ellen játszott a San Siróban, közel állt a győzelemhez, de végül döntetlennel zárult az izgalmakban bővelkedő mérkőzés. A Nerazzurri kétszer is vezetést szerzett: Bisseck a félidő végén talált be, majd Pedro egyenlített a második játékrészben. Úgy tűnt, Dumfries megszerezte a győztes gólt, de egy hosszadalmas VAR-ellenőrzés után büntetőt ítéltek a Laziónak, amit Pedro értékesített, kialakítva a 2-2-es végeredményt. Eközben a Napoli döntetlent játszott Parmában, így minden a zárófordulóra marad.

Az Inter 2-2-es döntetlent játszott a Lazióval a Serie A 37. fordulójában, a szezon utolsó hazai mérkőzésén. A találkozó tele volt drámával, beleértve egy 90. percben megítélt tizenegyest, amely révén a vendégek egyenlíteni tudtak. Az Inter az első félidő végén Bisseck góljával szerzett vezetést, de Pedro a 72. percben egyenlített. A végjáték kaotikusan alakult: Dumfries a 79. percben ismét előnyhöz juttatta az Intert, ám a 90. percben Bisseck kezezése miatt büntetőt ítéltek, amelyet Pedro értékesített. A hosszabbításban újabb izgalmak következtek: Arnautovic kis híján megszerezte a győztes gólt, de találatát les miatt érvénytelenítették. Ezzel a döntetlennel az Inter egy ponttal van a listavezető Napoli mögött, és már csak egy mérkőzés van hátra. Az utolsó fordulóban idegenben a Como ellen lépünk pályára.

INTER 2–2 LAZIO
Gólszerzők: 45+2′ Bisseck (I), 72′ Pedro (L), 79′ Dumfries (I), 90′ Pedro (L) – büntetőből

INTER (3-5-2):
1 Sommer; 31 Bisseck, 15 Acerbi, 95 Bastoni (8 Arnautovic 91′); 2 Dumfries, 23 Barella, 20 Calhanoglu (59 Zalewski 91′), 22 Mkhitaryan (7 Zielinski 91′), 32 Dimarco (30 Carlos Augusto 68′); 9 Thuram, 99 Taremi (11 Correa 56′).
Cserejátékosok: 12 Di Gennaro, 13 J. Martinez, 6 De Vrij, 21 Asllani, 28 Pavard, 36 Darmian, 53 Topalovic.
Edző: Simone Inzaghi.

LAZIO (4-2-3-1):
35 Mandas; 77 Marusic, 34 Gila (2 Gigot 97′), 13 Romagnoli, 30 Tavares (23 Hysaj 65′); 8 Guendouzi, 6 Rovella; 18 Isaksen (9 Pedro 53′), 5 Vecino, 19 Dia; 11 Castellanos.
Cserejátékosok: 55 Furlanetto, 94 Provedel, 7 Dele-Bashiru, 14 Noslin, 20 Tchaouna, 21 Belahyane, 25 Provstgaard, 26 Basic.
Edző: Marco Baroni.

Sárga lapos figyelmeztetés: Calhanoglu (I), Guendouzi (L), Gila (L), Romagnoli (L)
Kiállítás: Inzaghi (I), Baroni (L)
Hosszabbítás: 3’ – 10’
Játékvezető: Chiffi
Asszisztensek: Meli, Alassio
Tartalék játékvezető: Marcenaro
VAR: Di Paolo
AVAR: Guida

Eltiltva:
Inter: –
Lazio: Pellegrini Lu. (1), Zaccagni (1)

Figyelmeztetettek (sárga lap miatt):
Inter: Asllani, Bisseck, Inzaghi (edző), Pavard
Lazio: Belahyane, Rovella

by PetR

Célegyenes: Jön a Lazio

Már nem kell sokat várni. Május 18-án, vasárnap 20:45-kor az Inter a Laziót fogadja a San Siróban, a Serie A 37. fordulójában.
A Nerazzurri jelenleg a második helyen áll 77 ponttal, mindössze eggyel lemaradva a listavezető Napoli mögött. A csapat eddig 75 gólt szerzett és 33-at kapott. Az Inter hatalmas, 6–0-s győzelmet aratott az Olimpico Stadionban rendezett idegenbeli meccsen: Calhanoglu, Dimarco, Barella, Dumfries, Carlos Augusto és Thuram szerezték a gólokat.
A Nerazzurri és a Biancocelesti összecsapása több érdekes ténnyel és statisztikával szolgál.

Egymás ellen

Az Inter–Lazio mérkőzés az olasz futball egyik nagy klasszikusa. A két csapat eddig 163 alkalommal találkozott a Serie A-ban: az Inter 69-szer győzött, 55 döntetlen született, és 39-szer a Lazio diadalmaskodott.
Az utóbbi években az Inter dominált, az elmúlt négy Serie A-meccsükből hármat megnyert, összesen 12 gólt szerezve (átlagban mérkőzésenként hármat).

A San Siróban az Inter az utóbbi öt Lazio elleni meccséből négyet megnyert.
A Nerazzurri 2009/10 óta először tarthatja kapott gól nélkül mindkét Lazio elleni bajnokiját egy szezonon belül.

A Nerazzurri formája

Az Inter idei dominanciája nemcsak az eredményekben tükröződik. A statisztikák szerint a csapat kontrollálja a játékot, és kíméletlenül eredményes a kapu előtt. A csapat 612 olyan passzsorozatot hajtott végre, amely legalább tíz passzból állt, ezzel vezetik a ligát, és ezekből 11 gólt is szereztek, ami szintén rekord. Simone Inzaghi együttese átlagosan 59,9%-ban birtokolja a labdát, ami technikai és mentális fölényüket mutatja.
Az Intert a keret mélysége is kiemeli: Zalewski gólja a Torino ellen azt jelentette, hogy ő lett a klub 19. különböző gólszerzője idén, ami új klubrekord.

Lautaro számai

Az Inter csapatkapitánya ebben a szezonban 15 gólszerzésben vett részt (12 gól, 3 gólpassz). Ha gólt szerez vagy gólpasszt ad a Lazio ellen, ő lesz az első játékos, aki legalább 16 gólban vesz részt a Serie A legutóbbi hat idényében.
Lautaro eddig hat gólt szerzett a Lazio ellen, ebből négyet az utóbbi öt találkozón. Csak a Cagliari (11) és az Atalanta (7) ellen szerzett több gólt.

Calhanoglu és Dumfries vs Lazio

Mindig kész lecsapni. Hakan Çalhanoğlu egyik kedvenc ellenfele a Lazio, amely ellen hat gólpasszt (a legtöbbet egyetlen csapat ellen) és három gólt jegyzett. Csak a Fiorentina ellen volt több gólban részes.

A lendület és a gyors elfutások embere, Denzel Dumfries legjobb támadó számait a Lazio ellen produkálta: két gólt és két gólpasszt jegyez ellenük. Az idény korábbi 6–0-s sikerében góllal és gólpasszal vette ki részét – ilyen csak egyszer fordult elő vele az olasz élvonalban.

A sikeres duó

Bastoni és Dimarco is szívesen emlékszik vissza a Lazio elleni meccsekre. Alessandro Bastoni egyik legjobb teljesítményét éppen a Lazio ellen nyújtotta: 2022. január 9-én a Meazzában gólt szerzett és gólpasszt adott. Az idei Serie A-szezonban öt gólpasszt jegyez, többek között Dumfries gólját készítette elő a korábbi Lazio elleni találkozón.

Federico Dimarco szintén remekelt a 6–0-s győzelem során, gólt és gólpasszt is jegyzett. Ha ismét betalál, akkor megismétli legjobb idénybeli teljesítményét (öt gól), amelyet a 2023/24-es és 2020/21-es szezonokban ért el.

Az ellenfél: Lazio

Marco Baroni csapata a BL-indulásért küzd. Jelenleg az ötödik helyen állnak 64 ponttal, egyenlő pontszámmal a negyedik Juventusszal. Idén 18 győzelmet és 10 döntetlent értek el, 59 gólt szereztek és 46-ot kaptak.
Az utóbbi öt meccsükön kilenc pontot szereztek két győzelemmel és három döntetlennel. Mindkét győzelmüket idegenben aratták (Genoa, Empoli), míg döntetlennel zártak a Roma, a Parma és a Juventus ellen.
Legjobb góllövőjük Castellanos, tíz góllal.
Baroni valószínűleg 4-2-3-1-es formációban küldi pályára csapatát: Mandas – Marusic, Gila, Romagnoli, Hysaj – Guendouzi, Rovella – Isaksen, Dia, Noslin – Castellanos.
Pellegrini, Patric, Tavares és Zaccagni nem állnak rendelkezésre.

Fegyelmi helyzet

Eltiltva
Inter: –
Lazio: Pellegrini Lu. (1), Zaccagni (1)

Veszélyben

Inter: Asllani, Bisseck, Inzaghi (vezetőedző), Pavard
Lazio: Belahyane, Rovella

Játékvezetők

A találkozót Daniele Chiffi (Padova) vezeti.
Játékvezető: Chiffi
Asszisztensek: Meli-Alassio
Negyedik játékvezető: Marcenaro
VAR: Di Paolo
VAR-asszisztens: Guida