Kristjan Asllani az FC Internazionale Milano csapatától a Torino FC csapatához igazolt.
A 2002-es születésű középpályás a szezon végéig kölcsönbe távozott, a Granatának opciós joga van a játékos megvásárlására.
Kristjan Asllani az FC Internazionale Milano csapatától a Torino FC csapatához igazolt.
A 2002-es születésű középpályás a szezon végéig kölcsönbe távozott, a Granatának opciós joga van a játékos megvásárlására.
Az új szezon küszöbén állunk. Holnap elrajtol az Inter 2025/26-os Serie A-idénye a Torino ellen. A mérkőzés előestéjén Cristian Chivu, a Nerazzurri vezetőedzője a BPER Training Centre-ben, Appiano Gentilében válaszolt az újságírók kérdéseire.
Edző, holnap kezdődik a szezon egy sűrű nyár után. Mennyire elégedett a felkészüléssel, és milyen Intert várhatunk a Torino ellen? Mit kért a csapattól?
„Jól dolgoztunk ebben a négy hétben. Rövid, de intenzív felkészülés volt. Komolyabb nehézségeink nem adódtak, a csapat keményen edzett, a játékosok mindent beleadtak. Ahogy mindig, volt, ami jól sikerült, és volt, amin még javítanunk kell. Még építkezünk, egyénileg és csapatként is fejlődni akarunk. Készen állunk a rajtra, és alig várjuk, hogy kezdődjön.”
Hogyan értékeli a legutóbbi átigazolási időszakot?
„A mi átigazolási stratégiánk mindig célzott. Volt néhány kiszemelt játékosunk, de olyan klubokkal tárgyaltunk, akik érinthetetlennek tartották őket – ahogy mi is a mieinket. Ez minden klub joga. Mi hűek maradtunk a saját elképzelésünkhöz, és a fiatalokra építő klubstratégiát követtük. Úgy érzem, jól dolgoztunk: olyan játékosokat hoztunk, akik tehetségesek és készen állnak arra, hogy Inter-mezt húzzanak.”
Oriali azt mondta, az Inter a bajnoki cím fő esélyese. Egyetért, vagy kiegyensúlyozottabb a kép?
„Szerintem a címvédő indul mindig favoritként. Lele Oriali barátom, de ha megnézzük, mennyit költött a Napoli, és milyen keretük volt már tavaly is, ők is ott vannak az esélyesek között.”
Mely elemeit szeretné átadni a Tripla-győztes Inter csapatának?
„Ez részben a karakterről szól, részben pedig arról, hogy amit eltervezel, az nem mindig úgy alakul. Tudni kell kezelni a jó pillanatokat, de leginkább a nehéz időszakokat. Minden idényben van egy kemény szakasz: ha ott nem jönnek az eredmények, minden megváltozik. 2010-ben Kijevben is megtörtént, amikor még játékosként szerepeltem az Interben. Aki ezeket a pillanatokat jól kezeli, az képes továbblépni és megtenni az utolsó lépést a trófeák felé.”
Mit gondol arról, hogy a bajnokság már elindul, de az átigazolási piac még nyitva van?
„Edzőként keveset számít a véleményünk. Ezeket a szabályokat a FIFA és az UEFA hozza. Jobban szeretnénk tisztán látni, mielőtt elindul a szezon, de a játékosok gondolatait is kezelni kell, ez a munkánk része. Egyszer azt mondta valaki, hogy az edzői munka legkönnyebb része a pályán van – minden más a problémák menedzselése. Jó lenne egy végleges kerettel és világos helyzettel rajtolni, de ez a játék része. Készen kell állni a bizonytalanságra.”
Van valami, amitől különösen tart a szezonkezdet előtt?
„Nem félek semmitől. Mi nem félünk. Jól dolgoztunk, keményen készültünk, de nem tudunk mindent kontrollálni, ami egy meccsen történik. A legfontosabb, hogy becsületesen végezd a munkád, felejtsd el a múltat, és a jelenre koncentrálj. Minden nap, minden héten a maximumot kell adni abból, amid van. A mentalitás kulcskérdés. Ha van motiváció és világos cél, akkor tudod, milyen lépésekre van szükség. Ezért mindig az első meccs a legfontosabb.”
Mit érez egy ilyen történelmi debütálás előtt?
„Büszke vagyok, hogy az Inter edzője lehetek. Tudom, milyen felelősséggel jár, és próbálom a maximumot átadni a csapatnak. Ha mindenedet – az idődet, az energiádat, a tudásodat – beleadod, egyszerűbbé válnak a dolgok. Soha nem tudhatod, hogy sikerrel jársz-e, de alig vártam már, hogy elinduljon a szezon. A tapasztalat azt mutatja, mindenki jobban szeret játszani, mint várakozni. Boldogok vagyunk, hogy új idénybe vághatunk, nyugodtak és motiváltak vagyunk. A pálya majd megmutatja, hol tartunk.”
Számítanak még további igazolásokra?
„Teljesen egy hullámhosszon vagyunk a Klubbal, ugyanazt a víziót osztjuk. Elégedett vagyok azzal, amink van. Már az Egyesült Államokban is beszéltünk arról, hogy fiatal játékosokra fektessünk be, akik növelhetik a keret értékét. Minőséget akarunk, nem mennyiséget – olyan futballistákat, akik már most hozzá tudnak tenni, de tudjuk, hogy a fiatalokhoz türelem kell. Ugyanakkor könnyebb őket beépíteni, ha rutinos társak veszik körül őket, ha kapnak időt, támogatást a szakmai stábtól és a Klubtól. Ez a tökéletes közeg a tehetségek fejlődéséhez.”
Mit vár a Torinótól?
„A Torino jól erősített. Edzőt váltottak, de a csapat szerkezete ugyanaz maradt. Az új tréner bizonyos szempontból ismeretlen tényezőt hoz, ahogy mi is. Nagyra tartom Baronit azért, amit korábban elért. A Torino mindent meg fog tenni egy jobb csapat ellen, kemény ellenfél, tudják, mit akarnak játszani, és jó erőben vannak. Sok mindenben jók lehetnek.”
Az utolsó nem olasz edző, aki megnyerte a Serie A-debütálóját, Cúper volt. Ön olasz edzőnek érzi magát? Hogyan jellemezné magát?
„2003-ban érkeztem Olaszországba, és játékosként itt éltem a legszebb éveimet, de sosem felejtettem el, honnan jöttem. Az Ajaxnál teljesen más futballkultúrában nőttem fel. Nem akarok kritizálni semmilyen megközelítést – a futball ezer árnyalatból áll, és érzékenység kell ahhoz, hogy tudd, mikor mit lehet és mit nem. A modern futballban sokan csodálják, amit külföldön csinálnak, de azt is, amit itt, Olaszországban. Nincs egyetlen helyes módszer. Vannak alapelvek, és az edző dolga, hogy meddig tudja elvinni azokat. Az edzői munka művészet: mindenből kell egy kicsi. Lesznek, akik azt mondják, nincs elég tapasztalatom, de az élettapasztalatom segít más szemmel nézni a futballt. Itt kicsit mániákusan ragaszkodunk az eredményekhez, kevés idő jut az elképzelések kidolgozására. Idő, klubérettség, az edző és a játékosok összehangja kell ahhoz, hogy egy víziót valóra válts. Az Internél nincs idő – jogosan vagy sem. Erősen kell kezdened, mert a cél mindig az, hogy javulj és a végsőkig eljuss.”
Játékosként megtapasztalta a szurkolók szeretetét. Holnap úgy tűnik, a szervezett szurkolótábor nem lesz a csapat mögött. Milyen hatása lehet ennek?
„Nem hiszem, hogy a játékosokat ez befolyásolná, de remélem, a helyzet gyorsan rendeződik. A csapatnak szüksége van a szurkolókra és a támogatásukra. Ez teszi különlegessé a stadiont: a szenvedély. Bízom benne, hogy az egész stadion mögöttünk áll majd, függetlenül attól, melyik szektorban mennyien ülnek.”
Mi áll a klub átigazolási politikájának változása mögött?
„Én minőséget akarok, nem mennyiséget. Volt egy kiszemelt, kiemelkedő játékosunk, akit végül nem sikerült megszerezni – nem rajtunk múlt. De hoztunk másokat, akik emelik a keret és a csapat versenyképességét.”
Az előző szezonban sokan játszottatok, és nagyon szerettétek a tippjátékunkat, melynek végén a három legjobban teljesítő játékos egy-egy Interes ajándékcsomaggal lett gazdagabb.
Ez idén sem lesz másképp, sőt, idén remélhetőleg a csapat BL, és Coppa Italia meccsei is bekerülnek a játékba!
Minden további információt megtaláltok a Tippjáték menüpont alatt! Gyertek minél többen!
Az előző szezon nyereményei, kedvcsinálónak:
Grande Inter 2.0 könyv (Csiki Roland)
Relikviák a milánói Castello Inter Store-ból:
Sál
Baseball sapka
Kulacs
Kulcstartó
Mágnes
2023 május 17-én született Neuilly-sur-Seine-ben szenegáli édesapa és francia édesanya gyermekeként. Andy Nanterre-ben nőtt fel, Párizs külvárosában, egyetlen gondolattal a fejében: a labdával, amelyet mindenhová magával vitt, és úgy bánt vele, mint egy hűséges baráttal. A Diouf családban minden a futball körül forgott – viták, beszélgetések, álmok –, a szenvedélyt az édesapja adta tovább, aki mindig támogatta Andy-t és két testvérét, Jules-t és Waly-t, hogy kövessék álmaikat. Andy testvérei szintén futballisták lettek.
Diouf kalandja hatévesen kezdődött, amikor a helyi Garenne-Colombes csapat utánpótlásában kezdett játszani. Ez az élmény már korán betekintést adott neki a párizsi futball világába. Fizikailag akkor is erős volt, de technikailag még sokat kellett fejlődnie. 2012-ben azonban a Paris Saint-Germainhez igazolt – ez a lépés döntőnek bizonyult. Andy gyorsan magas szintre jutott, rangos nemzetközi tornákon vett részt, és megértette: a szenvedélye lesz az élete. A futball lett létezésének központja és mozgatórugója.
Ahogy felnőtt, három évet töltött olyan közegben, amely emberileg és szakmailag is építette, köszönhetően családja áldozatainak is, akik lehetővé tették számára a távoli edzéseket. 2015-ben az AC Boulogne-Billancourthoz került, közelebb a szülőkhöz, kisebb közegbe. Andy azonban nem adta fel, annak ellenére sem, hogy hatalmas elvárásokat támasztottak vele szemben: 12 évesen már PSG-játékos volt. Három évet játszott Boulogne-ban, közben a híres Clairefontaine Nemzeti Akadémiára is járt.
2018-ban aztán pályafutása új lendületet kapott: a Rennes csapatához igazolt. Bretagne légköre kedvezett a fiatal tehetségnek. A klub valóságos „tehetséggyár” volt, Diouf pedig rendre idősebb korosztályban játszott, ezzel is bizonyítva értékét. 2020. augusztus 16-án debütált az UEFA Ifjúsági Ligában, a nyolcaddöntőben, amely sorsszerűnek bizonyult: hét percet kapott az Inter ellen, amely 1–0-ra nyerte a meccset. Egy évvel később, 2021. május 6-án mutatkozott be a Ligue 1-ben, és rögtön egy korábbi csapatával találta szemben magát: a Rennes–PSG meccsen a 79. percben lépett pályára, a mérkőzés 1–1-re végződött.
A 2021/22-es szezonban kevés játéklehetőséghez jutott az első csapatban, ezért kölcsönbe a svájci FC Baselhez igazolt. Ott 57 mérkőzésen játszott, három gólt szerzett – mindet a Konferencia Ligában. Utolsó találata a Fiorentina elleni elődöntőben született a Stadio Franchiban: a tizenhatos széléről bal lábbal lőtt pontos gólt egy nagyszerű egyéni megmozdulás után. Stabil és meggyőző teljesítményei révén elnyerte a 2022/23-as Konferencia Liga legjobb fiatal játékosa díjat.
Ezután eljött az idő a hazatérésre: 2023 nyarán a Racing Club de Lens szerződtette. Két idényen át erősítette a „Les Sang et Or” csapatát, 68 meccsen lépett pályára, két gólt szerzett. 2023 őszén a Bajnokok Ligájában is bemutatkozott, többek között a Sevilla és az Arsenal ellen.
Diouf egy fizikálisan erős, dinamikus középpályás, aki jól vezeti a labdát és bátran cselez. Modern játékos, aki több poszton is bevethető. Az Inter történetének 27. francia játékosaként már végigjárta a francia utánpótlás-válogatottakat is, és ezüstérmet nyert a 2024-es párizsi olimpián, ahol két meccsen szerepelt, Új-Zéland és Egyiptom ellen.
Most, 22 évesen Andy álma új, izgalmas fejezethez érkezett: ez a fejezet pedig fekete-kék színekben íródik tovább.
Nicola Zalewski Interes karriere fél év után a végéhez ért. Az Atalanta vásárolta meg a játékjogát, mintegy 17 millió euróért (emlékeztető, fél éve körülbelül 8 millióért érkezett a Romától). Zalewski egy gólt és egy gólpasszt szerzett 17 mérkőzésen az Inter színeiben.
Sok sikert Nicola!
A fiatal támadó kölcsönben távozik, de a Cagliarinak lesz lehetősége véglegesíteni a transzfert.
Elefántcsontparti származású családból született Bonny 2003. október 25-én, Aubervilliers-ben látta meg a napvilágot, gyermekkora azonban Franciaország több vidékén telt. Futballpályafutása korán elkezdődött, Nouvelle-Aquitaine régióban. Hétévesen a La Rochelle Villeneuve csapatában kezdett, majd Pérignybe került, ahol 2013-ig maradt. Az Atlanti-óceán partján töltött évek csak az út első állomását jelentették. Később a Loire mentére költözött, ahol a Chambray együttesében játszott, majd a Tours FC utánpótlásához csatlakozott. Egy évvel később ismét továbbállt, ezúttal Châteauroux-ba.
La Berri edzői gyorsan felismerték Bonny óriási tehetségét: mindössze egy év után, a 2020/21-es idényben már a Ligue 2-ben is bemutatkozhatott az első csapatban. 2020. október 31-én, a Nancy elleni meccsen 17 perc jutott neki – mindössze 17 évesen. Összesen öt mérkőzésen lépett pályára a másodosztályban, és megszerezte első profi gólját is a Rodez ellen.
Villanásaival gyorsan felhívta magára a figyelmet, és meghívást kapott a clairefontaine-i utánpótlásedzőtáborokba is. 2021 nyarán azonban minden megváltozott: a Serie B-be frissen kiesett Parma szerződtette, és még 18. születésnapja előtt sorsdöntő fordulatot vett a pályafutása.
Élete során először hagyta el Franciaországot, és egy teljesen új közegben találta magát. Első idényében megosztotta idejét a Primavera és az első csapat között: előbbiben négyszer, utóbbiban 13-szor lépett pályára a Serie B-ben. A következő évben megszerezte első gólját, idegenben, Brescia ellen, miután káprázatos csel után villantotta meg technikai képességeit.
A 2023/24-es idény hozta el az igazi áttörést: kulcsjátékossá vált a Serie B-t uraló Parmában. Ange-Yoan modern középcsatár, aki az egész támadóharmadban bevethető, mozgásával helyzeteket teremt társainak, és kiszámíthatatlanságával állandó veszélyt jelent. A szezon végére öt gól és hat gólpassz állt a neve mellett – számok, amelyek csak részben mutatják meg, milyen fontos szerepet töltött be Fabio Pecchia csapatában.
2024/25-ben először játszhatott a Serie A-ban, és rögtön nagy hatást keltett folyamatosan jó teljesítményével. A Fiorentina elleni nyitófordulós bemutatkozásán a mérkőzés emberének választották, augusztus végén pedig megszerezte első gólját a Napoli ellen. Az idényben összesen 37 meccsen játszott, és hat gólt szerzett az élvonalban.
Villámgyors és erőteljes támadó, akit kiváló fizikum és mozgékonyság jellemez. Bonny olyan középcsatár, aki mindig a csapatért dolgozik. Technikájának köszönhetően bármely ellenfélnek képes kellemetlen perceket okozni. Ő a 26. francia futballista az Inter történetében, és most újra együtt dolgozhat Cristian Chivuval, aki Parmában volt az edzője.
Ange-Yoan Bonny álmainak új fejezete kezdődik most – az Inter fekete-kék színeiben.
Az Inter kalandja véget ért a 2025-ös FIFA Klubvilágbajnokságon: a Nerazzurrit legyőzte a Fluminense Charlotte-ban. A Bank of America Stadionban rendezett mérkőzést jelentősen megnehezítette az észak-karolinai hőség: a Fluminense okosan és határozottan játszott, már a 3. percben megszerezte a vezetést az argentin Cano révén. Ezt követően gyakorlatilag egyoldalúvá vált a játék: az Inter minden erejével igyekezett reagálni, különösen a második félidőben alakított ki rengeteg helyzetet, amelyben az energikusan beszálló cserejátékosok is komoly szerepet vállaltak. De Vrij néhány méterről nem tudott egyenlíteni, majd Dimarco szabadrúgása centikkel kerülte el a kaput. A hajrában Lautaro Martínez háromszor is közel járt a gólhoz: először kétszer Fabio, a brazilok kapusa akadályozta meg, majd a kapufa állta útját. A hosszabbítás perceiben Carlos Augusto ígéretes helyzetből a kapu fölé lőtt, majd a 93. percben Hercules találatával végleg eldöntötte a meccset a Fluminense. Dimarco utolsó próbálkozása még a keresztlécről kifelé pattant, ezzel zárult a mérkőzés, amelyen az Inter összességében rendkívül balszerencsés volt a kapu előtt.
Ezzel a vereséggel az Inter számára véget ért a Klubvilágbajnokság, a csapat a nyolcaddöntőben búcsúzott Charlotte-ban a Fluminense ellen. A Nerazzurri idénye 63 mérkőzés után ért véget.
Seattle Francesco Pio Esposito számára soha nem lesz csupán egy hely a sok közül. Mindig különleges szerepet kap majd szívében és emlékeiben, hiszen ebben a városban mutatkozott be először az Interben, és itt szerezte első gólját is a csapat mezében. Egy különleges, higgadtan értékesített találat volt ez a 72. percben, amelyre még egy tapasztalt támadó is büszke lenne. Ez jelentette a fordulópontot egy rendkívül szoros mérkőzésen, ahol az Inter végül feltörte a River Plate masszív, elszánt védelmét, amely addig mindent visszavert. Innentől már nem volt visszaút az argentinok számára, akik ráadásul emberhátrányba kerültek, miután a 66. percben Martínez Quarta piros lapot kapott. Az Inter továbbra is nyomás alatt tartotta ellenfelét, Mkhitaryan is közel járt a második gólhoz, végül Bastoni egy látványos egyéni megmozdulással döntötte el végleg a mérkőzést, elegánsan hagyva maga mögött Borját és Pezzellát. A hajrá feszült és indulatos volt, Montiel kiállítása zárta a találkozót.
Ezzel a győzelemmel az Inter továbbjutott a nyolcaddöntőbe, ahol a brazil Fluminense lesz az ellenfele, amely az F csoport második helyén végzett. A mérkőzésre június 30-án, hétfőn kerül sor, a charlotte-i Bank of America Stadionban, helyi idő szerint 15 órakor (közép-európai idő szerint 21 órakor).
Megvan az első Nerazzurri győzelem a Klubvilágbajnokságon!
Sokáig vezetett az Urawa, a 11. percben egy szép támadás után mattolták az Inter védelmét, majd a továbbiakban remekül semlegesítették Lautaroékat. Az Inter láthatóan szenvedett a meccsen, nem ültek a passzok, nem voltak jók a beadások, és egy az egy ellen sem tudták megverni a japán védőket, viszont a mezőnyfölény adott volt a Nerazzurri számára. Sommernek a bekapott gól után nem is nagyon volt védeni valója.
A hajrában aztán egy szöglet után Lautaro háttal a kapunak, remek ollózó mozdulattal lőtt a hálóba, visszaadva a reményt az Internek, a hosszabbításban pedig Carboni szerezte meg első találat feketekékben, megnyerve ezzel a mérkőzést a Nerazzurrinak. A mérkőzés további érdekessége, hogy a fiatalabbik Esposito fivér, Francesco Pio is debütálhatott.
Ezzel a győzelemmel az E csoport élére ugrott az Inter, hajnalig legalábbis biztosan, ugyanis akkor játszik majd a River Plate és a Monterrey.
Folytatás csütörtök hajnalban a River ellen.
