Nehéz szavakat találni arra, ami ma este történt. A múltheti, 3-3-as odavágó is egy rendkívüli meccs volt, még a semleges nézők is elismerően csettintettek a csapatok teljesítményére, azonban úgy gondolom, hogy a a ma látottakra elfogytak a jelzők.
Egy óriási hullámvasút volt a mérkőzés. Hasonlóan a múlthetihez, most is a Barcelona játszott fölényben, viszont az első félidőben nem jött ki nekik a lépés, mindössze egyszer találták el a kaput a katalánok. Ezzel szemben az Inter kétszer is lecsapott: Dimarco ugratta ki Dumfriest, aki pedig lekészítette Lautaronak, a kapitány pedig nem hibázott. Martíneznek oroszlánrésze volt a második találatban is, hiszen ellene követtek el szabálytalanságot a tizenhatoson belül, és bár elsőre nem, a VAR vizsgálat után büntetőt ítélt Szymon Marciniak. Çalhanoğlu pedig megtartotta a jó szokását, és értékesítette azt.
A szünet után nem dőlhetett hátra az Inter, sőt, a Barca egyre többet kockáztatott, és megismétlődött, ami egy hete: kétgólos hátrányból álltak fel, előbb Garcia, majd Olmo volt eredményes, és innentől kezdve náluk volt a lélektani előny. A Nerazzurri elkészült az erejével, Dimarco, Bisseck, Lautaro, Çalhanoğlu és Mkhitaryan se volt már a pályán a hajrában, amikor a 88. percben érkezett Raphinha, megszerezve a vezetést a Blaugranának.
És itt jött az a pont, amire nehéz magyarázatot találni. Öt percet tett rá Marciniak a rendes játékidőre, és Inzaghi fiai úgy mentek előre, mintha az életük múlna rajta. A másodpercek azonban csak teltek, komolyabb helyzet nélkül, hiszen Thuramék már futni is alig tudtak. Aztán a 93. percben, amikor talán már mindenki a Barcelonát látta a döntőben, Dumfries harcosan megtartotta a szélen a labdát, centerezett… és Francesco Acerbi, 37 évesen úgy érkezett a labdára, mint egy világklasszis támadó, fellőve a labdát Szczęsny mellett a rövidre, megszerezve ezzel élete első BL találatát. Mi ez, ha nem a sors…?
Következett 2*15 perc extra játékidő, és a Nerazzurrit már csak a szíve vitte előre. Valahonnan még tudott erőt meríteni a csapat, és a 99. percben Thuram beverekedte magát a tizenhatoson belülre, tőle a labda Taremihez került, aki ki másnak készítette volna elő, mint Davide Frattesinek, az olasz középpályás pedig eltekerte a hosszúba.
Innentől kezdve pedig következett 20 perc kőkemény, idegőrlő védekezés. Nem lehet elmenni a hősies védőmunka mellett sem. Igaz, Yamal hihetetlen volt ezen a meccsen is, de a kulcsmomentumokban valaki mindig oda tudott érni blokkolni, tisztázni. Na és Yann Sommer teljesítménye is bámulatos volt: a svájci hálóőr 7 védést mutatott be, abból 3 minimum bravúr volt, volt hogy ujjheggyel tolta ki a labdát – meg is kapta érte a meccs legjobbja díjat.
A Barca végül nem talált be többször, így 7-6-os összesítéssel, 2023 után ismét BL döntős az Internazionale!
Folytatás vasárnap Torinóban, a döntőt pedig május 31-én rendezik, Münchenben!
