Hamisítatlan döntő volt a hétfő esti, mindkét csapat óvatosan, minimális kockázatot sem vállalva játszott az Al Awal stadionban. A megnyitó ezúttal is pazar volt, megadták a módját a szaúdiak- Inzaghi és Mazzarri pedig próbálták a legerősebbnek vélt kezdőket a pályára tenni. Az Internél Bastoni helyett De Vrej játszott, míg a Napolinál Zerbin kezdőbe kerülése volt újdonság- a 24 éves olasz előzőleg duplázott a Fiorentina ellen, ezzel megváltotta jegyét a döntőbe. 

Primo Tempo 

Csendesen kezdődött a találkozó, nem igazán estek egymásnak a felek, inkább csak tapogatózást láthattunk, majd negyedóra múlva egy fantasztikus Dimarco kapáslövés süvített el pár centire a kapufától. Adódott még helyzet Mkhitaryan és Martinez előtt is, végülis a félidőben maradt a 0-0. Parázs 45 perc volt, de a parázsból nem lobbant még fel a tűz.

Secondo Tempo 

Még a folytatás előtt megemlékezés következett- a 79 évesen elhunyt Gigi Rivára emlékeztek a stadionban, aki olasz gól rekorder, és a Cagliari egyetlen bajnoki címének elősegítője volt. 

A játék pedig az első, és talán az egyetlen komolyabb nápolyi lehetőséggel indult- Kvara szépen tekert a hosszú fele, Sommer éber volt, és úszott a labdáért. Közben hullani kezdtek a sárga lapok, egyik a másik után, és ennek meghatározó következménye lett. Simeone ugyanis megtette azt a butaságot, hogy már egy sárgával a zsebében kőkeményen odalépett Acerbinek- villant is a második sárga, és a piros. 

Innentől egy új meccs kezdődött. A Napoli célja a 0-0 megtartása volt, az Inter pedig mindent megtett, hogy begyötörjön egy gólt. Ez nagyon fontos volt, mert a döntetlen azonnali büntető párbajt, és 50-50 % esélyt jelentett volna…

Thuram többször is ígéretes helyzetet hagyott ki, és végülis Lautaro lett s hős- ki más? Pavard tökéletesen passzolt be a jobb szélről, az argentin pedig hat méterről, felig becsúszva szerezte meg a mindent eldöntő gólt. 

Sommer- egyszer kellett nagyobbat védenie, megoldotta. 

Pavard- a gólpassza kellett, mint egy falat kenyér, szép interes karrier áll előtte. 

De Vrij- hátul biztosított, nem sok rohamot kellett levédekeznie. 

Acerbi- fura volt a védelem szélén látni, de megtette, amit megkövetelt a haza. 

Dimarco- idővel már nem számoltak, hány labdát ívelt az ötös elé. 

Mkhitaryan- ezúttal is végig zakatolt az örmény gőzös, a pontosság viszont kisiklott.

Calhanoglu- a csapat ütőere, végig meghatározta a támadásokat.

Barella- idegesen játszott, érthető volt a csere.

Darmian- egyre szimpatikusabb a szárnyvédő szerepben. 

Thuram– egy raklapra való helyzetet puskázott el, az egyik után Arnautovicot mutatta a rendező…

Martinez- Hero. Már sokadik alkalommal menti meg a csapatot, minden tekintetben vezér. Ráadásul egy fair play díj is kijár neki, nagyon emberi módon segíti fel az ellenfél sérültjeit, vigasztalja a veszteseket. Szép gesztus és remek teljesítmény, ismét. 

Inzaghi- volt valami vakmerő abban, ahogyan négy támadót játszatott egyszerre. Kevesen vállalták volna be. Amúgy az első edző, aki ötször is megnyerte a szuperkupát, gratulálunk mester, és még sok ilyet! 

Pozitívumok

• zsinórban a harmadik szuperkupa kerül a vitrinbe, remek kezdés a 2024-es évre.
• komolyabb sérülés nélkül hoztuk le a minitornát
• két rangadót nyertünk, ráadásul kapott gól nélkül. Ez önbizalmat kell, hogy adjon a szezon hátralevő részére. 
• 8 millió euró..

Legközelebb vasárnap lép pályára a csapat, Firenzében.

Forza Nerazzurri!