Magabiztos győzelmet aratott a Nerazzurri a Royale Union Saint-Gilloise ellen!

21 év után játszott ismét Belgiumban az Inter, és folytatta a jó sorozatát: 1997 és 2004 között három alkalommal győzte le az Anderlechtet, most két évtized elteltével egy negyediket is hozzáírhat ehhez Chivu együttese, az Union SG ellen.

Pedig ijesztően indult a találkozó: a hazaiag nagyon bekezdtek az első 10 percben, alaposan meglepve ezzel De Vrijéket, több nagy helyzetet is sikerült kidolgozniuk, volt, hogy Lautaro a gólvonalról tisztázott, mikor Sommer már verve volt.

Azonban szépen lassan visszaért a meccsbe a Nerazzurri, ezzel együtt pedig elapadtak a belga támadások: a félidő felétől már kontroll alatt tartotta a meccset Chivu csapata. A kezdő alaposan fel lett forgatva, ennek ellenére nem volt rossz a játék képe, és a mezőnyfölény góllá érett a 41. percben. Egy szöglet után Bisseck fejelt Dumfries elé, aki fordulatból bevágta a kapuba. Egy perc hosszabbítás volt az első félidőben, de ez elég volt arra hogy Lautaro megduplázza a Nerazzurri előnyét: egy ellentámadás után Dumfries centerezett Esposito elé, aki pedig lekészítette a kapitánynak, aki ezúttal nem hibázott (korábban elpuskázott egy elég nagy helyzetet).

Innentől kezdve érezhető volt, hogy csak a gólkülönbség lesz a kérdés. Az 53. percben Lautaro fejese után Kevin Mac Allister kézzel ért a labdához, és a VAR vizsgálat után a játékvezető büntetőt fújt, Çalhanoğlu pedig ritkán hibázik ilyen esetekben. A végén pedig még Pio is betalált, letette névjegyét a legnagyobb európai kupaporondon is, az ő gólját a Lautaro helyére beálló Bonny készítette elő.

Erődemonstráció volt tehát Brüsszelben, az alapcsapat nagy része pihenhetett is, így önbizalomtól duzzadva várhatja az Inter a szombati, Napoli elleni rangadót (Conte csapata egyébként csúnya pofonba szaladt bele a PSV ellen ma este).

Forza Inter!!!