Kategória: Exkluzív írások

Számháború – Achraf Hakimi

Forza Nerazzurri!

Kék-fekete aortapumpám teljes szeretetével köszöntök mindenkit. Eljött a nap, a múlt héten aláírta Hakimi a szerződését, eme ünnepélyes pillanat miatt, így a múltkori középpályás elemző posztom után úgy gondoltam megérdemel egy elemzős posztot az ő érkezése is. A nyár elején több helyen még Cancelo visszatérést vizionálták az újságírók és több fórumon is komoly eszmecseréket folytattak a szurkolók, hogy a 21 éves marokkói vagy a 26 éves portugál lett volna a jobb választás. Így ebben a posztomban, ha nem is egyértelmű választ, de igyekszem minél inkább körbejárni a témát a számok világán keresztül. Az adatok az Understat, Sofascore és Whoscored honlapjáról vannak ismételten.

I. Gólszerzés

A gólszerzési adatokat nézve Hakimi mutatói erősebbek, gólok számában, xG90-ben is erősebb volt a marokkói szezonja. Helyzeteket nézve jobban kijátszott szituációkban rúg kapura, mint Cancelo.

II. Passzolás

Passz mutatókban már vegyesebb a kép. Hakimi többet tett hozzá a támadásokhoz (kivéve a kulcspassz mutatót), viszont ő inkább a rövidebb passzokban veszi ki a részét, a portugál hosszú passzokban jeleskedik inkább és ezeket pontosabban is hajtja végre. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a Dortmund többet passzolt idén átlagosan egy meccsen, mint a tavalyi Juventus (665.1-500.2).

III. Aktivitás

Az aktivitási mutatókat nézve inkább a portugál mutatkozik erősebbnek. Mivel a Dortmund magasabb labdabirtoklással rendelkező csapat, így korrigálva megállapítható, hogy közel azonos mértékben kapják meg a labdát a csapattársaktól. Cselezésben és fejjátékban Cancelo szezonja volt az erősebb, ahogy 90 percre vetítve több sikeres párharcot vívott meg (szinte pontosan megegyező sikerességi százalékkal).

IV. Védekezés

Amennyiben a fórumokon olvasgatjuk a kommenteket, akkor mindkét játékos esetében felmerül, hogy vannak védekezésbeli hiányosságaik még. Bár ezek a wingback poszton kevésbé jönnek ki hátrányként, de Candreva védekezési teljesítményét látva mindenképpen előrelépést kell ezen a téren is mutatnunk. Itt is érdemes korrigálnunk a labdabirtoklással. Proaktív mutatókban (mikor a labdaszerzési kísérlet után a labda a védekező csapathoz kerül), Hakimi mutatkozik erősebbnek, míg reaktív indexekben a portugálszámai az erősebbek. Szerelési hatékonysági arányt nézve a marokkói értéke a magasabb.

V. Összefoglaló

A Hakimi-Cancelo vitában mindkét oldalnak van igazsága, valamiben a marokkói, valamiben a portugál mutatkozik erősebbnek. Az én megítélésem szerint a lehető legmegfelelőbb játékost vettük meg. Nagyon erős számokat mutatott a portugál itt is, ahogy a Juventusban is, nem hiába vitte el a City rekordösszegért (ami a szélsőket illeti), de ha választanom kellene közülük én is Hakimit hoztam volna hozzánk. Arról nem beszélve, hogy Cancelo ez idáig nem tudta a kezdőbe verekedni magát Guardiola rendszerébe, a legtöbb mutatók többségében a fiatalabb szélső jobban teljesít. Gólszerzési, gólpassz mutatókban erősebb volt, gyengeségének talán a gyengébb kulcspassz és passzmutatója mellett kevesebb cselezése jutott 90 percre. Viszont, ami az egyik legfontosabb, hogy védekezési mutatókban a jóval védekezőbb Juventusban a proaktív mutatókban igen elmarad a marokkóitól és szerelési hatékonysága is sokkal alacsonyabb, többször tudták elvinni Cancelo mellett a labdát, mint Hakimi mellett. Én azt gondolom, hogy az elérhető nevek közül a legjobbat hozzuk és Hakimi sokat fog tudni fejlődni még Conte kezei alatt. Jövőre ténylegesen megtörhet a DD-Candreva átok és igen nagy esély van rá, hogy évekre megtaláltuk az jobbszélsőnket a két olasz helyett.

Számháború 2.

Forza Nerazzurri!

Kék-fekete aortapumpám teljes szeretetével köszöntök mindenkit. Mostani elemzésben a középpályásainké lesz a főszerep, annyi megkötéssel, hogy legalább 1000 percet pályán levőket veszem most is csak figyelembe, így többek között Sensi, Eriksen vagy éppen Gagliardini adatait nem vizsgálom (előbbinél nem tudom, mikor fogja átlépni a folyamatos izomproblémái miatt, Gag pedig nem fut jó szezont, így jobban is jár, hogy kimarad). Az összehasonlíthatóság miatt ismét szerepelni fognak a Lazio és a Juventus játékosai is (illetve +1 meglepetés ember). Az adatok az Understat, Sofascore és Whoscored honlapjáról vannak ismételten.

I. Gólszerzés

Játékos Min Gól Lövés xG xG90 Xg/Lövés
Marcelo Brozović 1991 3 24 2.38 0.11 0.10
Nicolò Barella 1415 1 13 1.24 0.08 0.10
Antonio Candreva 1340 2 14 0.82 0.05 0.06
Matías Vecino 1259 2 19 3.51 0.25 0.18
Cristiano Biraghi 1132 0 2 0.16 0.01 0.08
Luis Alberto 2151 4 49 5.21 0.22 0.11
Sergej Milinković-Savić 2050 4 38 3.22 0.14 0.08
Lucas Leiva 1703 0 8 0.44 0.02 0.06
Manuel Lazzari 1664 0 8 1.12 0.06 0.14
Senad Lulić 1584 0 12 1.36 0.08 0.11
Juan Cuadrado 1839 1 11 1.06 0.05 0.10
Miralem Pjanić 1737 3 14 0.75 0.04 0.05
Blaise Matuidi 1624 0 9 0.69 0.04 0.08
Rodrigo Bentancur 1323 0 4 0.18 0.01 0.05
Adrien Rabiot 1106 0 4 0.87 0.07 0.22
Sandro Tonali 2041 1 12 0.58 0.03 0.05

Nem sokáig tudtam titkolni, a +1 fő az egyik lehetséges potenciális igazolásunk Tonali, akivel kapcsolatban az okokat igyekszem megkeresni, hogy miért pont ő érdekli jelen pillanatban Marottáékat.

Elemzést most is a gólszerzési statisztikák átnézésével kezdem. Az adatokból látható, hogy a Lazio középpályája a legaktívabb ezen a téren. Savic és Luis Alberto gól és xG értékei is magasak. Nálunk Brozovic és Vecino emelkednek ki. Horvátunk már 3 találatnál jár és csapatunk egyik legaktívabb tagja, ami a rálövéseket illeti. Vecino 90 percre vetített xG értéke pedig a legmagasabb ebben a mezőnyben, a fontos gólok szerzőjének mindezt kijátszott helyzetek végén sikerült abszolválnia többségében, ezt mutatja az xG/lövés mutató. Ebben csak Rabiot értéke magasabb, míg a legváratlanabb helyekről nálunk Candreva, egyébként Tonali, Bentancur, Lucas és Pjanic próbálkozik, utóbbi 3 gólnál is jár.

II. Passzolás

Játékos Min Passz Gólpassz Kulcspassz 90 percre Hosszú passz 90 percre xA90 XgChain90 xGBuildup90 Passz% Hosszú passz% Passz 90 percre/Csapat meccsenkénti passz Kulcspassz 90 percre/Csapat meccsenkénti kulcspassz
Marcelo Brozović 1991 1413 5 1.58 6.10 0.09 0.55 0.44 89.49 77.59 0.13 0.14
Nicolò Barella 1415 686 3 1.08 3.63 0.11 0.52 0.39 83.56 74.03 0.09 0.09
Antonio Candreva 1340 584 5 2.42 3.49 0.23 0.48 0.30 83.55 62.65 0.08 0.21
Matías Vecino 1259 406 2 1.07 1.00 0.07 0.52 0.22 79.14 51.85 0.06 0.09
Cristiano Biraghi 1132 366 3 1.67 1.59 0.21 0.38 0.30 79.06 36.36 0.06 0.14
Luis Alberto 2151 1259 12 3.18 3.22 0.32 0.65 0.35 85.41 71.30 0.11 0.26
Sergej Milinković-Savić 2050 936 4 1.40 3.73 0.15 0.50 0.32 77.87 66.93 0.09 0.12
Lucas Leiva 1703 905 1 1.00 3.28 0.09 0.50 0.45 86.44 69.66 0.10 0.08
Manuel Lazzari 1664 421 3 1.30 0.49 0.13 0.34 0.17 85.57 50.00 0.05 0.11
Senad Lulić 1584 574 2 1.19 2.44 0.11 0.37 0.28 82.47 64.18 0.07 0.10
Juan Cuadrado 1839 1220 0 ű 3.08 0.15 0.65 0.52 89.38 61.17 0.10 0.12
Miralem Pjanić 1737 1309 0 1.40 3.83 0.08 0.59 0.53 89.78 67.89 0.12 0.11
Blaise Matuidi 1624 665 0 0.89 0.89 0.08 0.41 0.31 88.90 57.14 0.06 0.07
Rodrigo Bentancur 1323 865 1 1.97 0.19 0.19 0.51 0.45 90.10 76.74 0.10 0.15
Adrien Rabiot 1106 590 0 0.57 0.98 0.04 0.43 0.34 91.05 75.00 0.08 0.04
Sandro Tonali 2041 671 5 2.12 2.69 0.20 0.32 0.28 73.90 47.29 0.09 0.30

Gólpasszoknál sokat olvashatunk Luis Albertoról, aki már 12-nél jár, de Brozovic, Cancdreva és Tonali 5-5 gólpassza is megsüvegelendő. Kulcspasszok esetében érdemes a 90 perces mutató mellett megnézni, hogy a csapatuk átlagához képest, hogy szerepelnek. Ezek alapján három játékost lehet kiemelni. Luis Albertonál nincs meglepetés, 3,18-as értéke abszolút kiemelkedik. Nálunk a mi tökéletesen beállított hajú Candrevánk jeleskedik, akit erre az évre Conte újraaktiválta a padunkról. Tonali meccsenkénti 2,12 értéke mellett kiemelendő, hogy a Brescia átlagához viszonyítva igen magas a 0,3-as értéke, vagyis a csapatból a visszavont posztja ellenére ő kiemelten jeleskedik. Az xA mutatóban a két szélsőnk viszi a prímet a csapatban, de árnyalja a képet, hogy hosszú passzaik alacsony százalékban találnak saját embert (ebben egyébként még Tonalinak is javulnia kell). Biraghi ráadásul teszi mindezt igen kevéske darabszámú hosszú passzal. Az xGBuildup90 (lövéseket, és kulcspasszokat nem tartalmazza) támadásépítési mutató is Lazzarri és Vecino gyengeségét mutatja. A Juventus játékosai esetében már a korábbi elemzésemben is kiderült, hogy sokat járatják a labdát a támadóik (velünk ellentétben), viszont a támadásépítés korábbi szakaszában a középpályásaik is aktívan kiveszik belőle a részüket. Csapatunkból Brozovic és Barella emelhető ki.

III. Aktivitás

Játékos Min Labdaérintések száma 90 percre Korrigált Labdaérintések száma 90 percre Cselezés 90 percre Cselezés% Győztes párharc 90 percre Győztes párharc % Megynert fejpárbajok Megynert fejpárbajok %
Marcelo Brozović 1991 87.96 82.50 0.99 78.57 4.97 52.88 18.00 58.06
Nicolò Barella 1415 70.35 65.98 1.84 67.44 6.17 48.26 17.00 47.22
Antonio Candreva 1340 74.15 69.55 0.54 57.14 2.08 44.29 2.00 40.00
Matías Vecino 1259 51.47 48.28 0.36 71.43 4.43 44.29 15.00 38.46
Cristiano Biraghi 1132 64.75 60.73 0.56 50.00 3.66 52.27 5.00 33.33
Luis Alberto 2151 83.16 82.83 2.22 68.83 4.94 48.16 9.00 40.91
Sergej Milinković-Savić 2050 75.07 74.77 1.32 76.92 8.17 48.44 90.00 56.96
Lucas Leiva 1703 69.29 69.02 0.26 55.56 5.97 47.88 33.00 55.00
Manuel Lazzari 1664 46.80 46.61 0.92 47.22 3.35 50.00 3.00 27.27
Senad Lulić 1584 62.05 61.80 1.48 54.17 4.55 42.78 23.00 69.70
Juan Cuadrado 1839 92.08 69.18 1.37 59.57 6.26 58.18 6.00 26.09
Miralem Pjanić 1737 64.88 48.74 0.67 59.09 4.25 48.81 12.00 52.17
Blaise Matuidi 1624 58.63 44.05 0.33 30.00 4.10 45.12 16.00 47.06
Rodrigo Bentancur 1323 85.18 63.99 1.29 61.29 6.39 50.54 24.00 58.54
Adrien Rabiot 1106 70.14 52.69 1.71 72.41 6.02 54.81 12.00 63.16
Sandro Tonali 2041 60.85 83.01 1.41 80.00 5.25 56.13 10.00 45.45

Aktivitási pontban először labdaérintéseké lesz a főszerep, és a védelmi mutatóknál is alkalmazott korrekciót itt is alkalmaztam, ahol a csapat labdabirtoklási arányával korrigáltam az adatokat. Nálunk nem meglepő, hogy a mindenütt besegítő Marcelo Brozovic végzett az élen, ahogy az sem lephet meg senkit, hogy a Lazio esetében Luis Alberto ezen mutatóban is az élen jár. Tonali rendesen kiveszi a szerepét a Bresciánál, sok labdát kér el. A Juventus esetében Cuadrado és Bentancur végzett az élen. Viszont, a ranglista másik végéről ki lehet emelni három játékost. Egyikük a Lazio idei igazolása, (akit anno állítólag mi is kinéztük) Lazzarri, másikuk Matuidi a Juventus francia középpályása, harmadik név pedig Matias Vecino. Az uruguayi a támadásépítések kezdeti szakaszán igen passzív, míg a befejezésnél helyezkedésével előnyére tud lenni a csapatnak, de 90 percre vetített értéke 51,47-es értéke nagyon alacsonynak mondható, főleg az ő posztján. Matuidi és Vecino a cselezési értékben is sereghajtó a listán (a francia ráadásul mindösszesen 30%-ban hajt végre sikeres cselt az ellenféllel szemben), ide még a főleg védekezési feladatokat ellátó Lucas Leiva tartozik. Az élen nálunk százalékos arányban Brozovic, érték szempontjából Barella áll az élen. De Tonali sem panaszkodhat a 80%-ban sikeres, 90 percre vetített 1,41-es értékével. Párharcoknál Savic és Barella számai tűnnek ki, miközben kijön a jobb szélen focizó Candreva hátránya is. Százalékos mutatóban is az esetek többségében alulmarad ő is és Vecino is. Levegőben tőlünk Brozovic emelhető ki, miközben a széleken ezekben a mutatókban sem szerelünk jól, nem hiába ezen mutatókban azért megmutatkozik, hogy miért szeretnék a nyáron két új szélsőt is igazolni.

IV. Védekezés

Játékos Min Korrigált szerelés 90 percre Korrigált Közbeavatkozás 90 percre Korrigált össz ‘proactive’ védekezési mutató Korrigált Tisztázás 90 percre Korrigált blokkolt lövés 90 percre Korrigált össz ‘reactive’ védekezési mutató Szerelési hatékonysági arány
Marcelo Brozović 1991 2.7 1.49 4.19 1.06 0.39 1.45 88.89
Nicolò Barella 1415 1.63 0.61 2.24 0.61 0.27 0.88 47.06
Antonio Candreva 1340 0.57 0.72 1.29 1.22 0.36 1.58 28.57
Matías Vecino 1259 2.36 1.14 3.51 1.91 0.23 2.13 68.89
Cristiano Biraghi 1132 1.53 0.93 2.46 1.86 0.34 2.2 81.82
Luis Alberto 2151 1.43 0.76 2.18 0.29 0 0.29 60.71
Sergej Milinković-Savić 2050 1.81 1.45 3.26 1.81 0.48 2.29 43.62
Lucas Leiva 1703 3.02 2.33 5.36 1.7 0.32 2.02 66.28
Manuel Lazzari 1664 0.65 0.33 0.98 1.09 0 1.09 42.86
Senad Lulić 1584 1.2 1.2 2.4 1.43 0.23 1.65 36.21
Juan Cuadrado 1839 3 1.56 4.56 1.69 0.39 2.08 127.78
Miralem Pjanić 1737 2.62 1.86 4.48 1.59 0.62 2.21 64.41
Blaise Matuidi 1624 2.58 1.33 3.91 0.81 0.07 0.89 79.55
Rodrigo Bentancur 1323 3.17 2.35 5.52 1.9 0.27 2.17 70
Adrien Rabiot 1106 2.82 2.17 4.98 0.43 0.32 0.76 66.67
Sandro Tonali 2041 0.87 0.71 1.58 1 0.42 1.42 52.94

Védekezési mutatók vonatkozásában most is alkalmazom a labdabirtoklási aránnyal való korrigálást, és ezeket kettéválasztottam Will Gürpınar-Morgan cikke alapján a proaktív és reaktív típusú mutatókra. Ez az alapján szedi szét az indexeket, hogy a labda az eset után melyik csapatnál lesz. Az utóbbi esetében beszélhetünk labdaszerzésről, ebben Leiva emelkedik ki. Nem meglepő, hogy nálunk Brozovic (eszméletlen a pali) számai erősek. Barella a Cagliariban sokkal erősebb volt etéren, így nagyon remélem, hogy az első tanuló éve után, hasonlókat fog tudni nálunk is mutatni, mert igen nagy szükség lenne rá. Tonali sem a legerősebb ezekben a mutatókban, de ugye ott Baselli elsődleges feladata az ütközés. Két szélsőnk viszont ebben sem jeleskedik, Candreva támadó mivoltából eredően, igen kevés sikeres szerelést tudott végrehajtani a szezon eddigi részében. Biraghinál sem véletlen, hogy a pletykák alapján nem a szívünk csücske. Juventusnál Bentancur jeleskedik leginkább. Amennyiben a reaktív korrigált mutatókat nézzük már Biraghi és Vecino is egész jól muzsikálnak, Savic, Lucas és Tonali is jól szerepelnek. A középpályán a megemelkedett szerelési számok miatt, úgy gondoltam, hogy az Tom Worville Athleticnél megjelent cikkében is alkalmazott szerelési hatékonyságot is megnézem. Itt érdemes csak azokat az adatokat figyelembe venni, ahol magasabb szerelési számokat látunk, itt Cuadrado mellett Brozovic és Biraghi emelhető ki.

V. Összefoglaló

Végül saját játékosaink eddigi teljesítményét szeretném egyenként összegezni.

Brozovic: annyiszor emelhettem ki a teljesítményét, hogy már kezd kopni az o betű a billentyűzetemen. Mikor Spalletti sikereiről van szó a BL-be visszajutás mellett, mindenképpen ki kell emelni, hogy megtalálta és beépítette Brozovicot. Jelenleg az egyik legfontosabb láncszeme a csapatnak, talán kulcspasszokban elmarad, de Eriksen (és remélem Tonali is jön jövőre) érkezésével nem is ez lesz az elsődleges feladata. Gyakorlatilag mindenben kiveszi a részét (támadás, védekezés, passzok, aktivitás), eszméletlen sokat dolgozik, liga honlapja alapján az egész bajnokságban ő futja a legtöbbet. Kell mellé valaki, aki többet segít védekezésben, de egyedül is nagyon sokat köszönhetünk neki. Epiccel remélhetőleg hamarosan hosszabbítunk és hosszú ideig a csapatunkat erősíti.

Barella: nehezebben indult az interes pályafutása, ősszel még a padon kezdett Conténál, de egyre jobb teljesítményével kiszorította Vecinot a kezdőből. Támadásban még van mit javulnia, de rendkívül aktív, rengeteg párharcban vesz részt, sokat és hatékonyan bonyolódik cselekbe és a hosszú passzai is elég pontosak. Ha védekezésben hozza azt, amit a Cagliariban már megmutatott, akkor hosszú időre nyertünk egy nem melleges interes kötődésű olasz fenevadat.

Candreva: hogy én korábbi években hányszor szidtam, te jó ég. Az a rengeteg beadás, amivel a Guarín miatt a kapu feletti részből a stadion oldalába költözött galambokat veszélyeztette… De Conte-féle rendszerben szerintem valamennyire sikerült újra magára találnia, és már jóval ritkábban idegesített. Kényszerből játszik, mert wingback posztra támadóbb felfogású emberre volt szüksége Conténak DD-nél, de Lazaro nem bírta a nyomást, és jött a belőtt frizkós Antonio. Tette a dolgát, sokat segítkezett a támadásoknál, de ennél már több kell. Védekezésben pedig igen elmaradt, ami a mutatókat illeti. Nem kérdés, kell valaki elé a sorba. De ha év elején valaki ezeket a számokat mutatta volna tőle, akkor csak legyintettem volna.

Vecino: ha az adatokat nézzük, akkor két szélsőséges területen teljesített egész jól. A támadás befejezésénél, és a szerelésekben, a többi mutatóban lemarad a többiektől. Olyannyira, hogy meccsenkénti labdaérintések számában még az átlagtól is elmarad, és a kevés passzához mérten (mind kulcspasszokban, mind hosszú passzokban is gyengén szerepel) is igen alacsony a hatékonysága az átadásainak. Párharcokba, cselezésekbe sem megy nagyon bele, igen láthatatlanná tud válni a meccseken. A gólokért örök hála jár neki, mert igen fontos pillanatokban tudott betalálni, de ennél én úgy gondolom több fog kelleni, nem hiába vannak arról hírek, hogy várhatóan távozik majd szeptemberben.

Biraghi: a mi kis saját nevelésű kölykünk sem alakított eddig nagyot. Vecinohoz hasonlóan el tudott tűnni a meccsek közben. Igazán a reaktív védekezési mutatókon túl, az xA mutatója volt talán átlagon kicsit felüli, többiben vagy átlagosnak vagy az alattinak mondható. Nem ment bele a cselekbe, kevés hosszú passz jellemzi, és azok is nagyon pontatlanok. És ő az, aki a legpasszívabb volt a gólszerzésben is, nem csak találata nem volt, de az xG mutatója is a legalacsonyabb, pedig a Fiorentinában azért ennél többet mutatott. Young érkeztével ki is szorult, jelenleg úgy tűnik, hogy nem is marad jövőre velünk, nem aktiváljuk a vásárlási opciónkat. Mivel Dalberttől is szabadulni akarunk (joggal!!!!), így még azt sem lehet kizárni, hogy itt lesz jövőre. Van egy nyara bizonyítani!

+1 Tonali: az új Pirlonak titulált fiatal olasz, a kora és a csapata ellenére kiemelkedőt nyújt idén. Természetesen van még hova fejlődnie, de kulcspasszainak száma és hatékonysága nem csak Olaszországban, de az európai fociéletből is kimagaslik. Mélységi posztja ellenére igen jól cselez, párharcokból is többnyire győztesen jön ki. Védekezést nézve inkább a reaktív mutatókban jeleskedik, de elnézve a számait, – figyelembe véve, hogy ezt egy Bresciában 20 évesen teszi – a személyes véleményem szerint igen nagy jövő áll előtte. Nagyon remélem, hogy az új Pirlo már nálunk válik az olasz válogatott karmesterévé.

Számháború 1.

Forza Nerazzurri!

Kék-fekete aortapumpám teljes szeretetével köszöntök mindenkit. Új sorozatunkban a számoké lesz a főszerep. Ugyanis a játékosok statisztikai adataival fogok foglalkozni. Igyekeztem mennyiségi mutatók mellé minőségieket is beválogatni. Vágjunk is bele! Első témánk a hamarosan visszatérő Seria A első három helyezettjének támadóit vesszük górcső alá, vagyis hőn szeretett klubunk, a Lazio, illetve a Piemonte Calcio Juventus játékosaié lesz a főszerep.  Annyi kikötéssel, hogy legalább 1000 játékpercet pályán levőket vesszük csak figyelembe az elemzés során. Az adatok az Understat, Sofascore és Whoscored honlapjáról vannak.

I. Gólszerzés

Először a támadók legfőbb feladatát nézzük meg, a gólszerzési mutatókat. Immobile erős szezont fut, ami a találatokat illeti, de Ronaldon sem igazán látszik a kor. Lukaku is remekül illeszkedett be az olasz fociba, ezt bizonyítja a 17 gólja is. Lautaro is szépen fejlődik, 11 gólja is erről árulkodik. Első minőségi mutatóként a 90 percre leosztott „Expected Goals” indexxel kezdenék, amely a várható gólokat számolja, annak függvényében, hogy mekkora is az adott helyzet, mennyire is várható belőle gól. Ebben a tekintetben is Immobile emelkedik ki, közvetlenül Ronaldo előtt. Mi csatáraink közel hasonló számokat produkáltak a szezon eddigi részében, az argentin 0,62, a belga 0,57. Fontos mutatónak számít még a helyzetkihasználás, amelyben a gólok számát a lövésekkel osztjuk el. Ezzel párhuzamosan érdemes beszélni az Xg/lövés mutatóról is, ami pedig megmutatja, hogy az adott játékos mennyire ígéretes helyzetből lő a kapura. Ebből is látszik, hogy a két legjobb helyzetkihasználással rendelkező támadó Immbolie és Lukaku, akik a leginkább kijátszott helyzetekben eresztettek el egy-egy löketet. Kiemelendő még a Lazio támadójátéka, mivel az olasz befejező csatár 83 lövés mellett hozta a 0,24-es értéket.Vagyis a rómaiak csapata tudta a legtöbb kidolgozott helyzetet produkálni. Dybala próbálkozik a legvártalanabb helyekről, ahhoz képest magasabb helyzetkihasználási mutatóval rendelkezik, mint Higuain. Martínez mindkét értéke átlagosnak mondható, ami egyáltalán nem mondható rossznak, hiszen ez még csak a második éve az európai foci vérkeringésében.

II. Passzolás

A passzolás vonatkozásában már Dybala áll az élre. Látszik, hogy ő inkább az előkészítésért a felelős, de alapból igen magas passzolási számmal rendelkezik az egész torinói csapat támadórészlege.Ebben a mienk száma elmarad, mindkét dobogós csapattól, főleg az argentin esetében látunk alacsony számot 179-cel. Nem csak gólokban, de gólpasszokban is Immobile emelkedik ki. Ha 90 percre vetített kulcspasszokat nézzük, akkor Martínez ebben a mutatóban is gyengébben szerepel. Lukakunak 1,51 kulcspassza van (amiből lövés következett). Minőségi mutatókat nézve először is a kulcspasszok minőségét vizsgáló xA90-nel foglalkozzunk, ami az xG90-hez hasonlóan az adott szituációból mekkora valószínűséggel lesz gólpassz is. Ebben a mutatóban is a listavezetők állnak az élen,és a mieink állnak a leghátrébb a sorban. Folytassuk a sort két nagyon hasonló mutatószámmal az XgChain90-nel és az XGBuildup90-cel, amelyek nagyon jól mutatják, hogy „a játékos mennyire vesz részt a támadásépítésben”. Előbbi és utóbbi között a különbség csupán annyi, hogy a xGBuildup90 nem veszi figyelembe a lövéseket és a kulcspasszokat. Utóbbian Dybala vesz részt a legaktívabban a felsorolt nevek közül. Legkisebb értékkel pedig Immobile, Lukaku és Martínez rendelkezik. Hatékonysági mutatókban megmutatkozik, hogy Lautaro-nak a passzolásban fejlődnie kell, nem csak jóval kevesebbet passzol, mint társai, de ezt alacsonyabb hatékonysággal is teszi, összes passz és hosszabb passzok esetében is. Viszont a belga óriás hosszabb indításai igen pontosan érkeznek a csapattársakhoz, 83,33% igen magas, Ronaldonak ez 76,92%.

III. Párharcok

Párharcok témakörben először is nézzük, hogy hányszor bocsátkoznak cselezésbe a támadók, és milyen hatékonysággal teszik mindezt. A ranglista végénLukaku, Immobile és Higuain áll. Dybala, Correa és Ronaldo pedig a legelején.Hatékonyságot nézve Martínezé a legalacsonyabb hatékonyság, de ha belegondolunk főleg ősszel még nagyon könnyen elsodorták. Sajnos Lukaku sem erős ebben a viszonylatban, kicsivel több, mint a fele esetében volt csupán sikeres. Ezen adatok alapján a legjobbnak Correa bizonyul, aki 67,74%-kal jön ki jól egy cselsorozatból. Párharcokban csatárduónk elég sokat vesznek részt, közel azonos sikeresség mellett.Immobile keveset, és még ott is csak 36,32% sikerességgel, Ronaldoé 59,09%. Fejpárbajoknál nincs meglepetés. Lukakunak van a legtöbb győztes fejpárbaja, meccsenként közel 3, és mindezt igen hatékony 56,45%-kal teszi meg.  Egyik alapvető taktikánk, hogy labdaszerzés után felívelik neki a labdát, és ezt általában jó helyre tudja utána bólintani.Martínez is sokat használja a fejét (remélem nyáron is jó döntést hoz), meccsenkénti 1,5-ös megnyert fejpárbajával 35,9%-os hatékonysággal. Immobile és Dybala a fejpárbajok közel ¾-ében veszít.

IV. Védekezés

Bár egy támadó elsődleges feladata gólok szerzésevagy előkészítése, de a modernfoci velejárója, hogy ma már igen fontos szerepet játszanaka védekezésben is. Viszont itt mindenképpen érdemes korrigálni a rendelkezésre álló statisztikákat, aszerint, hogy a csapat hány százalékban birtokolja a labdát. Így tesz a Totalfootballanalysis oldalán Daniel Lusted is, ahol a csapat labdabirtoklási arányával korrigálták a számokat. Miért is fontos ez? Mivel egy labdabirtoklásra jobban figyelő csapatnak kevesebbet kell védekeznie, így az ottani mennyiségi mutatókat kevésbé lehet érdemben összehasonlítani egy deffenzívebbel. Végül ezeket a korrigált mutatókat összeadva kaptam meg a korrgált össz védekezési indexet. Ebben nagyon jól muzsikálnak Martínezék. Szerelési mutatóban Martínez szerelési és közbeavatkozási mutatója magas, míg Lukaku tisztázásban és blokkolt lövésekben emelkedik a többi csapat támadója fölé. Lazio támadói veszik ki a védekezésben a legkevésbé ki a szerepüket.

V. Összefoglaló

Összefoglalva megállapítható, hogy nem panaszkodhatunk a támadóink teljesítményére. Védekező tevékenységükben kiemelkedőek, gólszerzésben is tökéletesen helytállnak. Lukaku fejpárbajokban igencsak a mezőny fölé emelkedik. Egyedül a passzolási mutatókban maradnak el a többiektől, főleg Martínez esetében igaz ez, de ahhoz képest, hogy Lukaku idén jött, Martíneznek pedig ez a második éve Európában igen csak örülhetünk, hogy ez a duó rohamoz elől, hogy meddig az a jövő zenéje (vagy Lautaroé).

#azénIntersztorim 3.

Új mini interjúsorozatunkban vendégeink 10+1 kérdést kapnak az Interről. A kérdések hétről hétre változatlanok lesznek, a válaszok viszont sokszínűek, hiszen az interjúalanyok közülünk, Inter szurkolók, forumozók közül kerülnek ki, vagyis ezúttal Ti meséltek az Inter sztoritokról.

E heti beszélgetőtársam az internazionale.hu aktív fórumozója, a magyar Interes közösség elkötelezett tajga. Drossgeller, azaz Molnár Ádám válaszol.

  • Hogyan kezdődött a szerelem közted és az Inter között?
  • Sziasztok! Először is nagyon szépen köszönöm a megtiszteltetést, hogy velem is készül ilyen mini interjú (Inter-you bocsánat muszáj volt J). A szerelem kialakulásában négy nagyon fontos tényező játszott szerepet: Játék határok nélkül, édesapám futball iránti szeretete, az 1998-as világbajnokság és a Panini. Gyermekkorom egyik meghatározó műsora volt a Játék határok nélkül című műsor, ahol évente néhány ország vállalkozó kedvű emberkéi különböző játékos vetélkedőben versenyeztek egymással. Itt a magyarok mellett már fiatal korban is szimpatikus volt az olaszok beleélése, empatikus hozzáállása a játékhoz. Édesapám nagy foci drukker volt és többször előfordult, hogy leültem mellé bele-bele nézni egy-egy meccsbe, de a ’98-as világbajnokság volt az első alkalom, hogy már én is, mint drukker ültem le a TV elé. Pont emiatt a szüleim vettek nekem egy csomag Panini focikártyacsomagot. A legfelső kártya pont egy olasz válogatott játékos, aki nem mellesleg Pagliuca volt az Inter és az olasz válogatott akkori hálóőre.

Életem első meccse a Chile-Olaszország volt, ahol az Azzurri két csatára rögtön betalált: Vieri és Roberto Baggio, akik így gyorsan kedvencekké is váltak.

1998, Franciaország – világbajnokság: Olaszország 2 – 2 Chile. 0:10-től az első olasz gól Maldini ívelésével, Baggio parádés átadásával és Vieri góljával megsüvegelendő

Ezt követően édesapám azt mondta, hogy ha igazi focit szeretnék látni, akkor nézzek meg vele egy brazil meccset is, ugyanis nekik szurkolt. A Brazília-Marokkó összecsapás volt éppen terítéken, ahol kitűnt már mérkőzés elején egy csatár, aki ráadásul ugyanabban a csapatban játszott (édesapám Nemzeti Sport különszámából megnézve), mint Pagliuca és Roberto Baggio. A játékos természetesen Ronaldo volt, így nem maradt sok kérdés, hogy klub szinten kinek fogok drukkolni. Egy évre rá Vierit is leigazolta az Inter, ami csak tovább erősítette bennem a szerelmet.

  • Melyik az a mondat, idézet vagy szó, ami leginkább jellemzi a klubot?
  • „La rimonta” vagy „Non è ancora finita” azaz „visszajönni/visszatérni a meccsbe”, illetve „nincs még vége” jut elsőre eszembe. Gyakran szoktam visszanézni eredeti olasz kommentárral a meghatározó emlékeinket és ezek a kifejezések elég gyakran fordulnak elő a közvetítések során. Az Inter bárhonnan képes visszajönni a meccsbe. Egy Nerazzurri meccset nem szabad kikapcsolni, bármennyire is tűnik kilátástalannak az eredmény. Ez a csapat vissza tud jönni, még akkor is, ha kétgólos vereségre áll  a Samp ellen a 87. percben. Ez a csapat meg tudja nyerni a meccset a Roma ellen 0-3-ról is. Ez a csapat meg tudja fordítani a mérkőzést pár perc alatt a Siena ellen. Ez a csapat ki tudja harcolni a továbbjutást a Nou Campban 10 emberrel. Ez a csapat Münchenben is képes megnyerni a mérkőzést az utolsó percekben, mikor már a legtöbben lemondtak volna róla. Ez a csapat ki tudja harcolni a BL-ben indulást a bajnokság utolsó meccsén, annak utolsó 10 percében. Ez a csapat egy Derbyn is képes két gólos hátrányból, két gólos győzelemmel lezárni az összecsapást. És még rengeteg példát lehetne felsorolni. Ha valaki kérdezi, hogy mégis mit jelent interesnek lenni, akkor én azt válaszolom, hogy ez az a csapat, ahol a hármas sípszóig nincs vége a mérkőzésnek, bármilyen vert helyzetből fel tudunk állni.
2020, Giuseppe Meazza stadion – Serie A: Inter 4 – 2 Milan
  • Mi a legkedvesebb csapathoz fűződő emléked?
  • Természetesen a triplázás. A Barcelona elleni meccs lefújásában kezdtem azt érezni, hogy tényleg sikerülhet az, ami más olasz csapatnak még nem. Életem talán leghosszabb meccse volt, egyszerűen megállt az idő.
  • Mi jelentette a mélypontot
  • Teljesítmény szempontjából az elmúlt tíz évben többször is éreztem, hogy ennél talán már nincs lejjebb. Érzelmi alapon legcsalódottabb pillanatok közé mindenképpen idetartozik Ronaldo eligazolása, a 2002-2003-as szezonban a Bajnokok Ligája elődöntő mikor „idegenben lőtt góllal” kiestünk a Milan ellen, de a legrosszabb természetesen az elbukott bajnokság volt az utolsó fordulóban a Lazio ellen, 2002-ben.
  • Mi a legviccesebb történet, ami eszedbe jut az együttesről?
  • Több pillanat is eszembe jut, a legtöbben Mourinho a főszereplő: gólörömei, története Balotelli pirosáról a Kazany ellen (a Rubin Kazany ellen nem volt csatár a cserepadon és a félidőben csak Marioval beszélt a portugál, hogy fogja vissza magát, nehogy kiállítsa a bíró. Természetesen a második félidő elején kiállították az olaszt). Illetve idetartozik az „Oh Nooo” drapéria is, amit a Lazio drukkerei lobogtattak, mikor az Inter és a Roma ment a bajnoki címért, és a kék-feketék betaláltak a Lazionak.
  • Ki a kedvenc játékosod a klub szövevényes történetéből?
  • Nincs meglepetés részemről: Zanetti. Nagyon sok szívemhez közel álló játékost tudnék megemlíteni (Pagliuca, Vieri, Cambiasso, Cesar, Samuel, Materazzi, Stankovic, Palacio, Handanovic sőt még Ranocchiát is nagyon csípem), mivel mindegyiken éreztem, hogy mindent megtett a csapatért, amit csak tudott, de Capitano csak egy van.
  • Ki a legantipatikusabb futballista, aki valaha magára öltötte az együttes kék-fekete szerelését?
  • Nagyon jól van megfogalmazva a kérdés, sosem éreztem igazán ellenszenvet olyan játékossal szemben, aki tett bármit is a csapatért. Anno azt hittem, hogy ha ezt bárki megkérdezi tőlem, akkor egyből Ibrát fogom mondani. Mindig érezni lehetett, hogy csak magáért játszik, sosem a csapatért, és amióta elment ezt bizonyítja is a megnyilvánulásaival. Viszont a Sampdoriából megérkezett Mauro, aki a könyve óta új csúcstartóvá vált nálam, és félek itt még nincs vége, ő lehet az első, aki nem csupán antipatikus.
  • Hogyan nézne ki nálad minden idők legjobb Interes kezdő tizenegye?
  • Minden idők legerősebb kezdő tizenegye: Zenga-Facchetti-Bergomi-Picchi-Zanetti-Matthäus-Mazzola-Corso-Suárez-Ronaldo-Meazza Ha azokat nézzük, akiket láttam is játszani: Julio Cesar-Zanetti-Samuel-Lúcio-Maicon-Motta-Cambiasso-Stankovic-Sneijder-Ronaldo-Vieri (Handa, De Vrij, Skirniar és Brozovic közel vannak már ehhez a szinthez)
  • A legrosszabb 11-be kik férnének be?
  • Sajnos az utóbbi tíz év bőven adott alapanyagot. Mikor állítottam össze az Interben mutatott teljesítményt néztem, ahol közel azonosnak ítéltem meg, ott a bukott összeget is figyelembe vettem (egyébként gondoltátok volna, hogy Kuzmán még kerestünk is, ha fizuját nem nézzük a Transfermarkt alapján? J): Carizzo-Pereira-Silvestre-Vidic-Jonathan-Mudingayi-Palombo-M’Vila-Schelotto Barbosa-Forlán (ha egyszer megszabadulunk tőlük, igen esélyesek lesznek erre a listára Joao Mario és Dalbert is)
2013, Giuseppe Meazza stadion – Serie A: Inter 1 – 1 Milan. Ezequiel Schelotto fejesgóllal egyenlít a városi rangadón, méghozzá Yuto Nagatomo beadásából
  • Hogyan értékelnéd a jelenleg is futó szezont? Mit vársz a közeljövőtől?
  • Amióta a Suning belépett az életünkbe a klubbon évről-évre érezhető a javulás, már stabilan ott vagyunk a dobogón. Amennyiben folytatódik a bajnokság, azt gondolom, hogy maradni is fogunk a harmadik helyen, viszont egy erősebb mercatoval jövőre megint közelebb leszünk az első helyhez.
  • +1: Mit üzennél az Inter szurkolóknak?
  • Kitartást kívánok, a szűk esztendőknek hamarosan vége, és Olaszország eddigi egyetlen triplázó csapata hamarosan megint a kupákért fog harcolni. Forza Inter!

#azénIntersztorim 2.

Új mini interjúsorozatunkban vendégeink 10+1 kérdést kapnak az Interről. A kérdések hétről hétre változatlanok lesznek, a válaszok viszont sokszínűek, hiszen az interjúalanyok közülünk, Inter szurkolók, forumozók közül kerülnek ki, vagyis ezúttal Ti meséltek az Inter sztoritokról.

E heti beszélgetőtársam internaZIOnaLe

  • Hogyan kezdődött a szerelem közted és az Inter között?
  • 1999-ben a szakközépiskolai padtársam Inter szurkoló volt. Egyedül ő, senki más az osztályban. Magyarázott mindig Ronaldoról es mire észbe kaptam, engem is érdekelt a csapat. Időről időre próbáltam követni az eredményeket (többnyire teletexten,  valamint az akkor még nyomtatott formában olvasható Nemzeti Sport lapjaiban). Majd jött az internet és a kábel tv korszaka, aztán egy csapásra azon vettem észre magam, hogy gyakorlatilag 2003 óta ha 5 meccsünk volt amit esetleg nem néztem élőben, sokat mondok. Azóta megfertőztem a bátyám is a kék-fekete színekkel és az egész család tudja és tiszteletben tartja, hogy ha meccs, akkor én megszűnök létezni a külvilág számára. ????
A person on a football field

Description automatically generated
  • Melyik az a mondat, idézet vagy szó, ami leginkább jellemzi a klubot? ŐRÜLTSÉG, KISZÁMÍTHATATLANSÁG, AKARAT
  • Mi a legkedvesebb csapathoz fűződő emléked?
  •  2017-ben sikerült végre egy milánói derbyt élőben végignézni a Meazzaban. Semmi nagy elvárásom nem volt, csak legalább rúgjunk egy gólt és hallhassam 80 000 szurkolótársam gólörömét. Ez is teljesült, hisz 2-2 lett a vége ahol a Milan az utolsó utáni (utáni – utáni) percben tudott megszerezni 1 pontot tőlünk. Azt az érzést sose fogom elfelejteni mikor megláttam a stadiont es azt a miliőt ami ezt a derbyt jellemzi.
  • Mi jelentette a mélypontot?
  •  Egyértelműen az elmúlt 10 év. A nívótlan igazolások, a be nem vált ígéretek, a kilátástalanság. Szerencsére a Suning-gal úgy tűnik újra jó “lóra,, tettünk és újra a legjobbak között fogják emlegetni a csapatunkat.
  • Mi a legviccesebb történet, ami eszedbe jut az együttesről?
  • Vicces? Huuu… Öröm, bánat, düh, csalódottság és büszkeség is hamarabb található lenne az emlékeim között, mint vicces jelenet. Nagatomo kis filmjei talán. De inkább passzolom a választ. ?
  • Ki a kedvenc játékosod a klub szövevényes történetéből?
  • Neee… Nem lehet kiemelni csak egy játékost. Így kicsit szabadabbra véve a válaszadást, mondok ötöt. ? Zanetti, Sneijder, Zamorano, Recoba, Adriano.
  • Ki a legantipatikusabb futballista, aki valaha magára öltötte az együttes kék-fekete szerelését?
  • Nehéz kérdés. Sajnos a botlábúakból is jól el voltunk látva. Muntari és Kuzmanovic vitték a pálmát nálam.
  • Hogyan nézne ki nálad minden idők legjobb Interes kezdő tizenegye?
  •  J. Cesar – Zanetti, Samuel, De Vrij, R. Carlos – L. Figo, Verón, Sneijder, Recoba – Adriano, Ronaldo  (pad: Toldo, Maicon,  Djorkaeff, Simeone, Ibra)
  • A legrosszabb 11-be kik férnének be?
  • Padelli – Wome, Rivas, Vidic, Erkin – Schelotto, Kharja, Muntari, M. Gonzalez –  Belfoldil, Rocchi
  • Hogyan értékelnéd a jelenleg is futó szezont? Mit vársz a közeljövőtől?
  • Abszolút vállalható. A bajnoki cím szerintem még idén nem volt realis, de látván a többi csapat eredményeit/formáját, akár első helyen is állhatnánk.A kényszerleállás előtt már nagyon kijött Conte egysíkú taktikai repertoárja. (már amennyire ezt az 1 taktikát lehet annak nevezni) Ha tudna váltani a formáción és be tudná építeni a dán karmesterünket, akkor szép időszak elé nézhetnénk.
  • +1: Mit üzennél az Inter szurkolóknak?
  • Csapatot csak egyszer választ az igazi szurkoló és azt egy életre teszi. Mivel itt vagyunk, együtt, a legjobb helyen vagytok. Tudjátok mit érzünk egy vereség után, de azt is milyen diadalittasan győzedelmeskedni. Akinek a szíve igazán kék-fekete az tudja, különleges csapatnak szurkol. Én tudom azt, hogy ha egyszer majd (remélhetőleg 80 körül) az égi Meazza-ba kerülök, Inter mezben lépek be az otthonomba. FORZA internaZIOnaLe!!!

#azénIntersztorim 1.

MOLNÁR GÁBOR, AZAZ FAN GUSTO SOROZATA

Új mini interjúsorozatunkban vendégeink 10+1 kérdést kapnak az Interről. A kérdések hétről hétre változatlanok lesznek, a válaszok viszont sokszínűek, hiszen az interjúalanyok közülünk, Inter szurkolók, forumozók közül kerülnek ki, vagyis ezúttal Ti meséltek az Inter sztoritokról.

E heti beszélgetőtársam PetR.

Continue reading “#azénIntersztorim 1.”

Vasas 1966

Cikk az 1966-os Népsportban

 A LABDARÚGÓ BAJNOKCSAPATOK EURÓPAKUPÁJÁÉRT

Taktikai fegyelemmel: egygólos hátrány
Internazionale – Vasas 2:1 (0:0)

Milánó, 1966. November 16.
(Tudósítónk telefonjelentése)

A mérkőzés előtt eleredt az eső, de szerencsére elállt, s a svájci Dienst vezetésével a két csapat napos időben lépett pályára, a korai kezdés miatt mindössze 40 ezer néző előtt.

INTERNAZIONALE: Sarti – Burgnich, Fachetti – Soldo, Landini, Picchi – Jair, Mazzola, Domenghini, Suarez, Corso

VASAS: Varga – Bakos, Mészőly, Berendi, Ihász – Mathesz, Fister – Molnár, Puskás Lajos, Farkas, Pál

Inter fölény

Az Inter szokásos rajtaütésszerû támadójátéka ellen a Vasas bebiztosította védelmét: Fister és Pál mélyen, hátravontan játszott, elöl csak három csatár tartózkodott. Az első félórában nagyon magabiztosan, jól és fegyelmezett taktikával játszott a Vasas, az Inter képtelen volt kibontakozni. Különösen Mathesz és Mészőly vállalt oroszlánrészt a küzdelemben. A félidő végén feljöttek az olaszok, több szögletet értek el, de fölényüket nem tudták gólra váltani.

Szünet után az első negyedóra az olasz csapaté volt. Sorra vezették támadásaikat, s az olasz fölény végül is meghozta az eredményt: A 62. percben egy baloldali szöglet után a Vasas kapuja előtt tömörülés keletkezett és a lepattanó labdát Soldo közelről a hálóba vágta (1:0).

Puskás egyenlít

Ezután nehéz öt perc következett. Záporoztak a magyar csapat kapujára a lövések, de Varga mindig a helyén volt. Az Inter játékosai hiába rohamoztak, s mintha egyre inkább az egygólos vezetéssel is megelégedtek volna. A Vasas viszont előrelendült. A 67. percben Bakos elment a jobbszélen, csavart beadása a kapusról és a menteni akaró Landiniről Puskás elé került, akinek még arra is volt ideje, hogy leállítsa a labdát, s nagy nyugalommal belője az egyenlítő gólt. (1:1).

A váratlan egyenlítés még csak növelte a Vasas önbizalmát. Sajnos a 85. percben Pál rossz átadása után csak szabálytalanság árán szerelt Fister, és Corso mesterien csavart labdája a hálóba került (2:1).

Méltó ellenfél

Másfél órán át óriási taktikai harc folyt a pályán, s tegyük hozzá, hogy ebben a harcban a Vasas nem maradt alul! A vereség ellenére a magyar csapat jó benyomást keltett, s látszott, hogy a nagy nemzetközi erőpróbákban is méltó ellenfele a legjobbaknak.

Az Inter hosszú ideig eredménytelenül játszotta megszokott játékát. Igaz a korábbinál körülményesebben, lassabban szőtték támadásaikat. A Vasas védőfalán ritkán mentek át. A két gólon kívül mindössze egy igazi gólhelyzetük volt.

A győztes csapatból Picchi, Mazzola, Suarez, Corso játszott kiemelkedően. A Vasasból Varga, Mészőly, Ihász, Berendi, Mathesz és elöl Molnár játszott jól. De a többieket sem érheti szemrehányás, lelkesen, teljes erőbedobással küzdöttek. Farkast láthatóan erősen befolyásolta az, hogy Burgnich nagyon szorosan és sokszor tisztátlanul akadályozta meg a támadásvezetésben. Dienst svájci játékvezető nagyobb hibát nem követett el, de a hazai védőkkel szemben néha elnéző volt.

Kezünkben volt a döntetlen.

A Vasas-öltözőbe kissé szomorúan érkeztek a játékosok, Néhány nyilatkozat:

Barcs Sándor, az UEFA alelnöke: Nagy sikert aratott a Vasas nagyon okos, igen jól szervezett védőjátéka. A december 8-i visszavágón, ha a támadójáték hasonlóan jól megy, akkor megszülethet a bajnokcsapatok Európa kupájában a nagy szenzáció.

Várfi Ferenc, a Vasas elnöke: Kis szerencsével döntetlen lett volna az eredmény, de így is elégedettek vagyunk, hiszen egygólos vereséggel nem szégyen távozni a San Siro poklából.

Illovszky Rudolf: Küzddelmes jó mérkőzést vívott a két csapat, a Vasas teljes elismerést érdemel, a visszavágón van esélye.

Csordás Lajos: A mérkőzés előtt kiegyeztem volna az egygólos vereségben, most azonban szomorkodom, mert már kezünkben volt a döntetlen.

Berendi Pál: 1:1 után úgy éreztem, hogy már nem lehet baj. A budapesti visszavágón a közönség segítségével legyőzhetjük az Intert.

A Vasas csütörtök délután 3 óra körül indul vissza Milánóból és 5 óra tájban érkezik a Ferihegyi repülőtérre.

Alaposan fel kell készülnünk a visszavágóra
Inter-vélemények a találkozóról

Szokás szerint az Inter játékosai közvetlenül a mérkőzés után szigorúan bezárkóztak öltözőjükbe, és mintegy 30 perc telt el addig, míg a kívül türelmetlenül várakozó újságírók előtt megjelent Helenio Herrera, a kétszeres BEK-védő edzője, hogy válaszoljon a kérdésekre. A “mágus” látható elégedettséggel mondta:
– A Vasas elleni első mérkőzés után ugyanolyan körülmények között kell elutaznunk Budapestre, mint legutóbb Moszkvába: egy gól az előnyünk, mint a Torpedo ellen volt. Tehát védelmünknek erre alaposan fel kell készülnie, mert a magyarok valószinűleg sokkal veszélyesebben támadnak majd mint nálunk. Megítélésem szerint a Vasas együttese nagyon okosan játszott. lelassította a mérkőzést, ügyesen tartotta a labdát amikor arra szüksége volt. A játékosok közül egyénileg nagyon tetszett Mészőly teljesítménye, rajta kívül jól játszott Bakos, az első félidőben Mathesz és végig a 90 perc alatt kitűnő teljesítményt nyújtott Varga kapus.

A magyar csapat kapusát dicsérte Prisco, az Inter alelnöke is, aki ezt mondta:
– Talán, ha ez a kapus véd Angliában a magyar csapatban a világbajnokságon akkor a magyar válogatott sikeresebben végzett volna.

Az Inter csapatkapitánya Picchi, így ítélte meg a Vasast és a mérkőzést:
– Nagyon jó benyomást tett rám az együttes. Valamennyi játékos jól kezeli a labdát, és nem voltak túlzóak az előzetes jó hírek. Budapesten jóval nehezebb dolgunk lesz, de már megszoktuk.

Nem érdektelen az Inter világhírű spanyol játékosának, Suareznek a véleménye sem:
– A magyarok valóban nagyon erősek. Mindenekelőtt az lepett meg, milyen jól védekeztek, s láthatóan ezen a mérkőzésen ez volt az elsőrendû céljuk. . Mi ezért az első félidőben idegesen játszottunk.

Egy órával a mérkőzés után már megjelentek az esti milánói újságok, melyek első oldalon kezdik tudósításaikat és megállapítják, hogy nagy taktikai csata zajlott le a San Siro stadionban, és még drámaibb lehet az ütközet december 8-án Budapesten a visszavágón.

“Nehéz volt az első félidő az Inter számára – írja a La Notte – Később az olasz együttes magára talált, de a magyarok egyenlítő gólja után, nagy akaraterőre volt szükség, hogy végül is megszerezze az egygólos előnyt.”

A Corriere d’Informazione is drámai küzdelemnek minősíti az összecsapást, amelynek az eredménye csaknem a mérkőzés végéig bizonytalan volt.

*

Még egy EK-mérkőzés: Novi Sad: Vojvodina – Atletico Madrid 3:1 (1:1). Visszavágó december 14-én, Madridban.

Köszönet az archív cikkért Puskás Lajosnak!