2019.04.22

Pellegrini 10 éve: 1984 - 1994

Ivanoe Fraizzoli a sok csalódás után 1984. január 18-án továbbadta az elnöki pozíciót és a klubot, Ernesto Pellegrininek a szintén vendéglátóiparból meggazdagodott milliomosnak. Pellegrini jó 10 évig uralkodott a klub élén, de a „nagy Inter” újjáélesztése neki sem sikerült. Következzen ennek az időszaknak a krónikája.

Pellegrini rengeteg pénzt költött a csapat felvirágoztatására. Azzal kezdte, hogy 10,3 milliárd líráért (ma kb. 5,7m. euró) a szurkolóknak Milánóba hozta Karl-Heinz Rumeniggét (a képen) a mesébe illő képességű tankszerű csatárt, aki a Bayern Münchenben az 1980, majd az 1981-es év aranylabdásaként, a világ legjobbja volt. 1984 év végén a 4. majd a harmadik, 1986 tavaszán a hatodik helyet érte el a csapat. Rumenigge szomorú volt a folyton kiújuló sérülése miatt, miközben a városi vetélytárs a Silvio Berlusconi által talpra állított AC Milan szinte mindent megnyert. Pellegrini viszont túl akart tenni az AC Milánon is, és tudta hogy a jó edző lehet a titok nyitja. Az Interbe hozta edzőnek Giovanni Trapattonit, aki korábban hat bajnoki címet szerzett a Juventussal mint edző. Trapattoni az első szezonjában bronzérmet szerzet, majd elküldte a csapattól Altobellit, és Rumenigge is távozott. A csatárposzton Aldo Serena tért vissza Milánóba, de így csak ötödikek lettek. 1986-ban a Flower márkájú mezt a Le Coq Sportif váltotta. Ezt pedig 1988-ban az Ulhsport. Trapattoni 1988-ban 4 kulcsfontosságú játékost igazolt és a számításai bejöttek. A Bayern Münchenből Anderas Brehme és Lothar Matthaeus, a Fiorentinából pedig az argentin Ramon Diaz és Nicola Berti érkezett. Trappattonival 1988/89-ben a tizenharmadik scudettót szerezte a klub. Az a csapat szinte minden addigi rekordot megdöntött. 11 ponttal végeztek a második előtt, és az összegyűjthető 68 pontból 58-at szereztek, ami 85.3%-as eredményességet jelent. 2005/06-ban a Juventus utólag megsemmisített bajnoki címe is csak 84.2%-ot jelentett volna. A bajnoki címen kívül Aldo Serena 22 góljával gólkirály lett (Ramon Diaz 12-őt, Lothar Matthaus pedig 9-et.) valamint abban a szezonban az IFI csapat is bajnoki címet nyert. 1989 nyarán új címert készített a klub vezetősége, amelyen leváltották a kígyót és újra az FCIM logó, és egy nagy sárga csillag lett az emblémán. Ezenkívül megnyerték a szuperkupát is. Trapattoni a friss bajnokcsapatba hozott még egy német játékost Jürgen Klinsmann személyében, Ramon Diazt pedig elengedte a Monacóba. (A Bossman szabályig csak három idegenlégiós játszhatott egy csapatban) A következő két szezonban viszont csak a 3. hely sikerült. 1990-ben az Inter három német játékosa VB címet nyert Olaszországban, majd télen Matthaeus magkapta az aranylabdát is (a képen). Trapattoni 1991-ben ismét bajnoki címet nyerhetett volna, ám a májusi hajrában kikapott a csapat a Sampdoriától, majd 1 hét múlva a Genoától is, és így 4 ponttal lemaradva (A Milánnal holversenyben) a Sampdoria mögött csak második/harmadikok lettek. Viszont az elsõ UEFA kupát a csapattal az AS Roma ellen megnyerték. A Róma elleni gyõztes hazai meccs pont a két genoai bajnoki közé esett. Trapattoni a bajnoki ezüst és az elsõ UEFA Kupa után 1992-ben visszament a Juventushoz.

Az 1991/92-es szezonban Corrado Orrico váltotta Trapattonit és a Misura szponzor helyett a Fitgar frissítő italokat gyártó vállalat neve került a mezre amely kicserélõdött Umbro márkájúra. Orrico csúnyán megbukott és a szezon végét már Luis Suarez irányítása alatt játszott a csapat. A bajnoki tabella nyolcadik helye után távozott a klubtól a három német játékos is. Helyükre 1992 nyarán egy újabb németet Mathias Sammert igazolta  a klub, de ez is egy félresikerült húzás volt, hiszen ő már decemberben távozott is Milánóból. Az új edző ekkor már Osvaldo Bagnoli volt, aki 1985-ben csodát művelt a Verona csapatával és bajnokságot nyert velük. Az új szponzor pedig a Fiorucci divatcég lett. 1993-ban második lett a csapat a Milán mögött, Pellegrini pedig folytatta a csekkfüzet nyitva tartását és líra milliárdokért leigazolta az a nagy európai klubok orra elöl a fiatal Dennis Bergkampot (a képen), mellé pedig a másik holland játékost Wim Jonkot, de az 1994-es UEFA kupán kívül (a Casino Salzburg ellen) semmit sem nyert velük a csapat. Sőt az 1993/94-es szezonban a csúfos bajnoki 13. hely került az UEFA győzelem mellé az asztalra. Ez a 13. hely mindössze 31 ponttal sikerült a csapatnak, a Piacenza pedig 30 ponttal szépen kiesett abban a szezonban a "B" ligába. Pellegrini utolsó próbálkozásaként a Napoli első bajnoki címét megnyerő Ottavio Bianchit hozta edzőnek a klubhoz, de ő is csak a 6. helyig vitte az 1994/95-ös szezonban.

A 1988/89-es bajnokcsapat: 
Zenga - Bergomi, Brehme, Matteoli, Ferri - Mandorlini, A. Bianchi – Berti, Diaz, Matthaeus - A. Serena

Elnökök:
1984-95: Ernesto Pellegrini

Edzők:
1983-84: Luigi Radice
1984-86: Ilario Castagner
1986:       Mario Corso
1986-91: Giovanni Trapattoni
1991:       Corrado Orrico
1992:       Luis Suarez
1992-94: Osvaldo Bagnoli
1994:       Giampiero Marini
1994-95: Ottavio Bianchi
1995:       Luis Suarez 

Következő rész

Legutóbbi mérkőzés
Következő mérkőzések
szombat, 27 április 2019
Inter vs Juventus
20:30 | Giuseppe Meazza stadion, Milánó
vasárnap, 5 máj. 2019
Udinese vs Inter
20:30 | Dacia Arena, Udine
Serie-A tabella
Pos Team Pl Pts
1. Juventus 33 87
2. Napoli 32 67
3. Inter 33 61
4. AC Milan 33 56
5. AS Roma 33 55
6. Atalanta 32 53
7. Torino 33 53
8. Lazio 33 52
9. Sampdoria 33 48
10. Cagliari 33 40
11. Fiorentina 33 40
12. Sassuolo 33 38
13. SPAL 33 38
14. Parma 33 36
15. Genoa 33 34
16. Bologna 33 34
17. Udinese 33 33
18. Empoli 33 29
19. Frosinone 33 23
20. Chievo 33 14
BL csoportkör
Pos Team Pl Pts
1. Barcelona 6 14
2. Tottenham 6 8
3. Inter 6 8
4. PSV 6 2
Ki olvas minket

Oldalainkat 150 vendég és 1 tag böngészi

Hirdetés