2017.07.22

Milánó
Czeininger Tamás -intertomega- írása

Kedves Interesek! Kedves szurkolótársaim!

Már régóta tevezem ezt a rövid bemutatót. Hiszem, hogy a labdarúgás mellett egyéb dolgok is érdekelnek benneteket. Az INTER csapata milánói csapat és ennek a városnak nem csak egy nagyszerű stadionja hanem számos műemléke is van. Érdemes felfedezni Olaszország 2. legnagyobb  (1.5 milliós lakosú) városát.

I. RÉSZ

Összesen húsz olyan műemlékre hívnám fel a figyelmeteket ami Milánót kiemeli az átlagos európai nagyvárosok közül. Mivel több portálon lehet olvasni ill. a tanúlmányaitokból is be-be szűrődik a város története, most itt csak egészen érintőlegesen:

Tehát egy kis töri – de nem vészes!

A legkorábbi adatok az etruszk korból származnak. Őket a vaskori kelták követték a Kr. e. VI. századtól. A rómaiak pedig  Kr. e. 222-ben foglalták el Milánót azaz Mediolánumot.

Különböző háborúk (pl. punok elleni) után a kelta lakosság –lassan– átvette a latin kultúrát, keveredve az idetelepülő latinokkal. A császárkorban Diocletianus uralkodása idején (Kr.u. 284-305) a római birodalom egyik központja lett Mediolanum néven.

Nagy Constantin császár pedig elismerte az addig üldözött kerszténységet az ún. milanói ediktummal 313–ban. Innentől számítjuk a kerszténység szabadságát! Vége az üldözések korának. A városban működött a híres Szt. Ambrus püspök  akinek hatására tért meg  Szt. Ágoston aki egyebek mellett sokat írt Milánó akkori szépségéről is.

A népvándorlás meggyengítette majd megdöntötte a Római Birodalom nyugati részét.

Vizi (nyugati) gótok majd hunok végül keleti gótok érkeztek a területre. A hosszú háborúk nem csitultak később sem. Jöttek a bizánciak, majd a germán eredetű longobárdok 568-ban.

A területet erről  a népről nevezik Lombardiának. Központjuk Milánótól kicsit délre Pávia volt. A frank Karolingok győzték le végül a longobárdokat (lombardokat). Amikor a Frank Birodalom 3 részre szakadt Milánó a keleti frank terület része lett. Innentől kezdve a városállam szakadatlan küzdelemben állt a mindenkori császárral, pl. IV.Henrikkel, I. (Barbarossa) Frigyessel. A pápával szövetségben sikerült a városállamnak viszonylagos önllóságát megőrizni, sőt mint a lombard liga legnagyobb települése vezető szerepet is elért.

Az invesztitúra harcokban kiemelkedő della Torre család lett először Milánó ura, de 1277-től a Visconti família győzött és lett egész Lombardia, így Milánó hercege. Az 1450-ig tartó uralmukat –házasság révén– a Sforzák vették át. Övék volt a város, de sokat harcoltak a francia királysággal. II. Francesco Sforza herceg, a híres és hírhedt ,,Mór’’ már csak Habsburg V. Károly császár kegyéből uralkodhatott a város és Lombardia felett. A franciákat legyőző V. Károly végül fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a területet.

A XVIII. század–tól a Habsburg család spanyol ágának kihalása miatt örökösödési háború robbant ki Lombardia birtoklásáért. Az osztrák Habsburgok kapták meg a békekötés  értelmében a  francia Bourbonokkal szemben az értékes területet a várossal együtt.

Jelentős fejlődés indult meg Milánóban, különösen a magyar töriből is jól ismert Mária Terézia és II. József uralkodásának idején.

A békés időszakot ismét a francia események zavarták meg. A szörnyű forradalom elérte észak Itáliát is, majd 1797-től Bonaparte Napoleon és csapatai megszüntették a Habsburg urlmat. I. Napóleon uralkodásának bukását követően ismét Ausztria lett Lombardia és így Milánó ura, amely 1814-től tartott  egyészen 1859-ig.  Már 1848-ban is történt kisérlet a szabadság kivívására  de ez csak rövid sikert hozott. (Ami Pest-Budának III. 15-e, az Milánónak III. 18-a) Az olaszok szabadságharcát is leverték. A függetlenségi harc és egyben az egységes Olasz Királyság létrehozása 1859-ben, majd 1861-ben történt. Az új ország királya a Savoyai dinasztiából származó II. Viktor Emánuel lett. (1861-1878)

Milánó tehát az egységes Itália 2. legnagyobb városa lett megelőzve a dinasztia korábbi székhelyét, Torinót.

Az egész XIX. század az építkezés és gazdasági, technikai  fejlődés százada volt Milánóban is. Ez a város akkor és ma is a kultúra, a bank világ és a divat  ,,fővárosa ’’.

Az I. világháború pusztítást nem hozott Milánóra, de a II. világégés már súlyos károkat, nagy szenvedést okozott. Mussolini a Duce egyik bázisának számító Milánó félig romokban állt 1945-ben. A következő év az országnak államformájában is változást hozott. Létrejött az Olasz Köztársaság. Kezdetben még kerszténydemokraták, de később szocialisták és kommunisták is voltak vezetői az országnak és így a romokból újjáépített Milánónak is.

Mára nagyon tarka kép jellemzi Olaszország 2. legnagyobb városát.

Összeségében kijelenthető: Igazi kultúr és pénzügyi központ Milánó, és egyben összekötő kapocs a nyugati és mediterrán világgal. Nem nevezhető tipikus olasz városnak.

A múlt eseményei és műemlékei rendkívüliek! Ugyanakkor egy nagy eklektika jellemzi (szerintem) az élet majd minden területén. Szinte Európa közepe.

Az Északi Liga amely ketté akarta (akarja) vágni az országot  -gazdag és fejlett északi tartományra  és szegény, fejletlen délire- előbbi fővárosának Milánót szánja.

Most pedig következzék a műemlékek rövid bemutatása amelyet INTER mérkőzések elött vagy után érdemes megtekinteni.

(Tovább)

 
Legutóbbi mérkőzés:

Serie A TIM
15.forduló
12.02. 20.45
Napoli


NAPOLI
3

(Zielinski, Hamsik, Insigne)


INTER
0

(-)


Következő mérkőzés:

Európa Liga
6.játéknap
12.08. 21.05
Milano


INTER


S.PRAHA

Sérült: Andreolli

Eltiltva: senki

Sárga lapos: senki

Tabella:



Szavazások
Elégedett vagy az edzőváltással?
 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Ki olvas minket
Oldalainkat 35 vendég böngészi