2019.07.22

Milánó
Czeininger Tamás -intertomega- írása

Kedves Interesek! Kedves szurkolótársaim!

Már régóta tevezem ezt a rövid bemutatót. Hiszem, hogy a labdarúgás mellett egyéb dolgok is érdekelnek benneteket. Az INTER csapata milánói csapat és ennek a városnak nem csak egy nagyszerű stadionja hanem számos műemléke is van. Érdemes felfedezni Olaszország 2. legnagyobb  (1.5 milliós lakosú) városát.

I. RÉSZ

Összesen húsz olyan műemlékre hívnám fel a figyelmeteket ami Milánót kiemeli az átlagos európai nagyvárosok közül. Mivel több portálon lehet olvasni ill. a tanúlmányaitokból is be-be szűrődik a város története, most itt csak egészen érintőlegesen:

Tehát egy kis töri – de nem vészes!

A legkorábbi adatok az etruszk korból származnak. Őket a vaskori kelták követték a Kr. e. VI. századtól. A rómaiak pedig  Kr. e. 222-ben foglalták el Milánót azaz Mediolánumot.

Különböző háborúk (pl. punok elleni) után a kelta lakosság –lassan– átvette a latin kultúrát, keveredve az idetelepülő latinokkal. A császárkorban Diocletianus uralkodása idején (Kr.u. 284-305) a római birodalom egyik központja lett Mediolanum néven.

Nagy Constantin császár pedig elismerte az addig üldözött kerszténységet az ún. milanói ediktummal 313–ban. Innentől számítjuk a kerszténység szabadságát! Vége az üldözések korának. A városban működött a híres Szt. Ambrus püspök  akinek hatására tért meg  Szt. Ágoston aki egyebek mellett sokat írt Milánó akkori szépségéről is.

A népvándorlás meggyengítette majd megdöntötte a Római Birodalom nyugati részét.

Vizi (nyugati) gótok majd hunok végül keleti gótok érkeztek a területre. A hosszú háborúk nem csitultak később sem. Jöttek a bizánciak, majd a germán eredetű longobárdok 568-ban.

A területet erről  a népről nevezik Lombardiának. Központjuk Milánótól kicsit délre Pávia volt. A frank Karolingok győzték le végül a longobárdokat (lombardokat). Amikor a Frank Birodalom 3 részre szakadt Milánó a keleti frank terület része lett. Innentől kezdve a városállam szakadatlan küzdelemben állt a mindenkori császárral, pl. IV.Henrikkel, I. (Barbarossa) Frigyessel. A pápával szövetségben sikerült a városállamnak viszonylagos önllóságát megőrizni, sőt mint a lombard liga legnagyobb települése vezető szerepet is elért.

Az invesztitúra harcokban kiemelkedő della Torre család lett először Milánó ura, de 1277-től a Visconti família győzött és lett egész Lombardia, így Milánó hercege. Az 1450-ig tartó uralmukat –házasság révén– a Sforzák vették át. Övék volt a város, de sokat harcoltak a francia királysággal. II. Francesco Sforza herceg, a híres és hírhedt ,,Mór’’ már csak Habsburg V. Károly császár kegyéből uralkodhatott a város és Lombardia felett. A franciákat legyőző V. Károly végül fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a területet.

A XVIII. század–tól a Habsburg család spanyol ágának kihalása miatt örökösödési háború robbant ki Lombardia birtoklásáért. Az osztrák Habsburgok kapták meg a békekötés  értelmében a  francia Bourbonokkal szemben az értékes területet a várossal együtt.

Jelentős fejlődés indult meg Milánóban, különösen a magyar töriből is jól ismert Mária Terézia és II. József uralkodásának idején.

A békés időszakot ismét a francia események zavarták meg. A szörnyű forradalom elérte észak Itáliát is, majd 1797-től Bonaparte Napoleon és csapatai megszüntették a Habsburg urlmat. I. Napóleon uralkodásának bukását követően ismét Ausztria lett Lombardia és így Milánó ura, amely 1814-től tartott  egyészen 1859-ig.  Már 1848-ban is történt kisérlet a szabadság kivívására  de ez csak rövid sikert hozott. (Ami Pest-Budának III. 15-e, az Milánónak III. 18-a) Az olaszok szabadságharcát is leverték. A függetlenségi harc és egyben az egységes Olasz Királyság létrehozása 1859-ben, majd 1861-ben történt. Az új ország királya a Savoyai dinasztiából származó II. Viktor Emánuel lett. (1861-1878)

Milánó tehát az egységes Itália 2. legnagyobb városa lett megelőzve a dinasztia korábbi székhelyét, Torinót.

Az egész XIX. század az építkezés és gazdasági, technikai  fejlődés százada volt Milánóban is. Ez a város akkor és ma is a kultúra, a bank világ és a divat  ,,fővárosa ’’.

Az I. világháború pusztítást nem hozott Milánóra, de a II. világégés már súlyos károkat, nagy szenvedést okozott. Mussolini a Duce egyik bázisának számító Milánó félig romokban állt 1945-ben. A következő év az országnak államformájában is változást hozott. Létrejött az Olasz Köztársaság. Kezdetben még kerszténydemokraták, de később szocialisták és kommunisták is voltak vezetői az országnak és így a romokból újjáépített Milánónak is.

Mára nagyon tarka kép jellemzi Olaszország 2. legnagyobb városát.

Összeségében kijelenthető: Igazi kultúr és pénzügyi központ Milánó, és egyben összekötő kapocs a nyugati és mediterrán világgal. Nem nevezhető tipikus olasz városnak.

A múlt eseményei és műemlékei rendkívüliek! Ugyanakkor egy nagy eklektika jellemzi (szerintem) az élet majd minden területén. Szinte Európa közepe.

Az Északi Liga amely ketté akarta (akarja) vágni az országot  -gazdag és fejlett északi tartományra  és szegény, fejletlen délire- előbbi fővárosának Milánót szánja.

Most pedig következzék a műemlékek rövid bemutatása amelyet INTER mérkőzések elött vagy után érdemes megtekinteni.

(Tovább)

Legutóbbi mérkőzés
Következő mérkőzések
szerda, 24 július 2019
Juventus vs Inter
13:30 | Nanjing Olympic Sports Centre, Nanjing
szombat, 27 július 2019
Paris Saint-Germain F.C. vs Inter
20:41
Serie-A tabella
Pos Team Pl Pts
1. Juventus 38 90
2. Napoli 38 79
3. Atalanta 38 69
4. Inter 38 69
5. AC Milan 38 68
6. AS Roma 38 66
7. Torino 38 63
8. Lazio 38 59
9. Sampdoria 38 53
10. Bologna 38 44
11. Sassuolo 38 43
12. Udinese 38 43
13. SPAL 38 42
14. Parma 38 41
15. Fiorentina 38 41
16. Cagliari 38 41
17. Genoa 38 38
18. Empoli 38 38
19. Frosinone 38 25
20. Chievo 38 17
BL csoportkör
Pos Team Pl Pts
1. Barcelona 6 14
2. Tottenham 6 8
3. Inter 6 8
4. PSV 6 2
Ki olvas minket

Oldalainkat 228 vendég és 0 tag böngészi

Hirdetés