2019.04.22

Milánó
Czeininger Tamás -intertomega- írása

Kedves Interesek! Kedves szurkolótársaim!

Már régóta tevezem ezt a rövid bemutatót. Hiszem, hogy a labdarúgás mellett egyéb dolgok is érdekelnek benneteket. Az INTER csapata milánói csapat és ennek a városnak nem csak egy nagyszerű stadionja hanem számos műemléke is van. Érdemes felfedezni Olaszország 2. legnagyobb  (1.5 milliós lakosú) városát.

I. RÉSZ

Összesen húsz olyan műemlékre hívnám fel a figyelmeteket ami Milánót kiemeli az átlagos európai nagyvárosok közül. Mivel több portálon lehet olvasni ill. a tanúlmányaitokból is be-be szűrődik a város története, most itt csak egészen érintőlegesen:

Tehát egy kis töri – de nem vészes!

A legkorábbi adatok az etruszk korból származnak. Őket a vaskori kelták követték a Kr. e. VI. századtól. A rómaiak pedig  Kr. e. 222-ben foglalták el Milánót azaz Mediolánumot.

Különböző háborúk (pl. punok elleni) után a kelta lakosság –lassan– átvette a latin kultúrát, keveredve az idetelepülő latinokkal. A császárkorban Diocletianus uralkodása idején (Kr.u. 284-305) a római birodalom egyik központja lett Mediolanum néven.

Nagy Constantin császár pedig elismerte az addig üldözött kerszténységet az ún. milanói ediktummal 313–ban. Innentől számítjuk a kerszténység szabadságát! Vége az üldözések korának. A városban működött a híres Szt. Ambrus püspök  akinek hatására tért meg  Szt. Ágoston aki egyebek mellett sokat írt Milánó akkori szépségéről is.

A népvándorlás meggyengítette majd megdöntötte a Római Birodalom nyugati részét.

Vizi (nyugati) gótok majd hunok végül keleti gótok érkeztek a területre. A hosszú háborúk nem csitultak később sem. Jöttek a bizánciak, majd a germán eredetű longobárdok 568-ban.

A területet erről  a népről nevezik Lombardiának. Központjuk Milánótól kicsit délre Pávia volt. A frank Karolingok győzték le végül a longobárdokat (lombardokat). Amikor a Frank Birodalom 3 részre szakadt Milánó a keleti frank terület része lett. Innentől kezdve a városállam szakadatlan küzdelemben állt a mindenkori császárral, pl. IV.Henrikkel, I. (Barbarossa) Frigyessel. A pápával szövetségben sikerült a városállamnak viszonylagos önllóságát megőrizni, sőt mint a lombard liga legnagyobb települése vezető szerepet is elért.

Az invesztitúra harcokban kiemelkedő della Torre család lett először Milánó ura, de 1277-től a Visconti família győzött és lett egész Lombardia, így Milánó hercege. Az 1450-ig tartó uralmukat –házasság révén– a Sforzák vették át. Övék volt a város, de sokat harcoltak a francia királysággal. II. Francesco Sforza herceg, a híres és hírhedt ,,Mór’’ már csak Habsburg V. Károly császár kegyéből uralkodhatott a város és Lombardia felett. A franciákat legyőző V. Károly végül fiának II. Fülöp spanyol királynak adta a területet.

A XVIII. század–tól a Habsburg család spanyol ágának kihalása miatt örökösödési háború robbant ki Lombardia birtoklásáért. Az osztrák Habsburgok kapták meg a békekötés  értelmében a  francia Bourbonokkal szemben az értékes területet a várossal együtt.

Jelentős fejlődés indult meg Milánóban, különösen a magyar töriből is jól ismert Mária Terézia és II. József uralkodásának idején.

A békés időszakot ismét a francia események zavarták meg. A szörnyű forradalom elérte észak Itáliát is, majd 1797-től Bonaparte Napoleon és csapatai megszüntették a Habsburg urlmat. I. Napóleon uralkodásának bukását követően ismét Ausztria lett Lombardia és így Milánó ura, amely 1814-től tartott  egyészen 1859-ig.  Már 1848-ban is történt kisérlet a szabadság kivívására  de ez csak rövid sikert hozott. (Ami Pest-Budának III. 15-e, az Milánónak III. 18-a) Az olaszok szabadságharcát is leverték. A függetlenségi harc és egyben az egységes Olasz Királyság létrehozása 1859-ben, majd 1861-ben történt. Az új ország királya a Savoyai dinasztiából származó II. Viktor Emánuel lett. (1861-1878)

Milánó tehát az egységes Itália 2. legnagyobb városa lett megelőzve a dinasztia korábbi székhelyét, Torinót.

Az egész XIX. század az építkezés és gazdasági, technikai  fejlődés százada volt Milánóban is. Ez a város akkor és ma is a kultúra, a bank világ és a divat  ,,fővárosa ’’.

Az I. világháború pusztítást nem hozott Milánóra, de a II. világégés már súlyos károkat, nagy szenvedést okozott. Mussolini a Duce egyik bázisának számító Milánó félig romokban állt 1945-ben. A következő év az országnak államformájában is változást hozott. Létrejött az Olasz Köztársaság. Kezdetben még kerszténydemokraták, de később szocialisták és kommunisták is voltak vezetői az országnak és így a romokból újjáépített Milánónak is.

Mára nagyon tarka kép jellemzi Olaszország 2. legnagyobb városát.

Összeségében kijelenthető: Igazi kultúr és pénzügyi központ Milánó, és egyben összekötő kapocs a nyugati és mediterrán világgal. Nem nevezhető tipikus olasz városnak.

A múlt eseményei és műemlékei rendkívüliek! Ugyanakkor egy nagy eklektika jellemzi (szerintem) az élet majd minden területén. Szinte Európa közepe.

Az Északi Liga amely ketté akarta (akarja) vágni az országot  -gazdag és fejlett északi tartományra  és szegény, fejletlen délire- előbbi fővárosának Milánót szánja.

Most pedig következzék a műemlékek rövid bemutatása amelyet INTER mérkőzések elött vagy után érdemes megtekinteni.

(Tovább)

Legutóbbi mérkőzés
Következő mérkőzések
szombat, 27 április 2019
Inter vs Juventus
20:30 | Giuseppe Meazza stadion, Milánó
vasárnap, 5 máj. 2019
Udinese vs Inter
20:30 | Dacia Arena, Udine
Serie-A tabella
Pos Team Pl Pts
1. Juventus 33 87
2. Napoli 32 67
3. Inter 33 61
4. AC Milan 33 56
5. AS Roma 33 55
6. Atalanta 32 53
7. Torino 33 53
8. Lazio 33 52
9. Sampdoria 33 48
10. Cagliari 33 40
11. Fiorentina 33 40
12. Sassuolo 33 38
13. SPAL 33 38
14. Parma 33 36
15. Genoa 33 34
16. Bologna 33 34
17. Udinese 33 33
18. Empoli 33 29
19. Frosinone 33 23
20. Chievo 33 14
BL csoportkör
Pos Team Pl Pts
1. Barcelona 6 14
2. Tottenham 6 8
3. Inter 6 8
4. PSV 6 2
Ki olvas minket

Oldalainkat 52 vendég és 0 tag böngészi

Hirdetés